Տան-հետև-ւմ -արտ--- է:
Տան հետևում պարտեզն է:
Տ-ն հ-տ-ո-մ պ-ր-ե-ն է-
----------------------
Տան հետևում պարտեզն է: 0 T-n--e----m p---ezn eTan hetevum partezn eT-n h-t-v-m p-r-e-n e---------------------Tan hetevum partezn e
Տ-ն կող--ն-ծ---ր-են:
Տան կողքին ծառեր են:
Տ-ն կ-ղ-ի- ծ-ռ-ր ե-:
--------------------
Տան կողքին ծառեր են: 0 T-n ---hk--- -sa--e- yenTan koghk’in tsarrer yenT-n k-g-k-i- t-a-r-r y-n------------------------Tan koghk’in tsarrer yen
Ս---մ ---կ-րա-- -:
Սա իմ բնակարանն է:
Ս- ի- բ-ա-ա-ա-ն է-
------------------
Սա իմ բնակարանն է: 0 Sa-im-b-ak-r--- eSa im bnakarann eS- i- b-a-a-a-n e-----------------Sa im bnakarann e
Ս--խո-անո-ն-է -- լոգ--ա-ը:
Սա խոհանոցն է ու լոգարանը:
Ս- խ-հ-ն-ց- է ո- լ-գ-ր-ն-:
--------------------------
Սա խոհանոցն է ու լոգարանը: 0 Sa----h--ot--n-- - l-g----ySa khohanots’n e u logaranyS- k-o-a-o-s-n e u l-g-r-n----------------------------Sa khohanots’n e u logarany
Այ---- ---ւ--սե-յ-կ- է ու -նջա--ն-:
Այնտեղ հյուրասենյակն է ու ննջարանը:
Ա-ն-ե- հ-ո-ր-ս-ն-ա-ն է ո- ն-ջ-ր-ն-:
-----------------------------------
Այնտեղ հյուրասենյակն է ու ննջարանը: 0 Aynte-h -yur-s--ya---- --nn-ara-yAyntegh hyurasenyakn e u nnjaranyA-n-e-h h-u-a-e-y-k- e u n-j-r-n----------------------------------Ayntegh hyurasenyakn e u nnjarany
Տ-ն--ու-- -ակ է:
Տան դուռը փակ է:
Տ-ն դ-ւ-ը փ-կ է-
----------------
Տան դուռը փակ է: 0 Tan du-ry-p’-k eTan durry p’ak eT-n d-r-y p-a- e----------------Tan durry p’ak e
Բայց-պա-ո-հան-ե---բա- -ն:
Բայց պատուհանները բաց են:
Բ-յ- պ-տ-ւ-ա-ն-ր- բ-ց ե-:
-------------------------
Բայց պատուհանները բաց են: 0 Ba---’ -a-u-an--r--b-t-- y-nBayts’ patuhannery bats’ yenB-y-s- p-t-h-n-e-y b-t-’ y-n----------------------------Bayts’ patuhannery bats’ yen
Մենք-գն-ւմ ե-ք ----րաս-----:
Մենք գնում ենք հյուրասենյակ:
Մ-ն- գ-ո-մ ե-ք հ-ո-ր-ս-ն-ա-:
----------------------------
Մենք գնում ենք հյուրասենյակ: 0 M--k’--num---n---hy--as--yakMenk’ gnum yenk’ hyurasenyakM-n-’ g-u- y-n-’ h-u-a-e-y-k----------------------------Menk’ gnum yenk’ hyurasenyak
Այ-տե---ազմ-ցն ու --զ-աթ-ռն են:
Այնտեղ բազմոցն ու բազկաթոռն են:
Ա-ն-ե- բ-զ-ո-ն ո- բ-զ-ա-ո-ն ե-:
-------------------------------
Այնտեղ բազմոցն ու բազկաթոռն են: 0 Ayn-eg- baz-o-s-n---b--kat’-orrn -enAyntegh bazmots’n u bazkat’vorrn yenA-n-e-h b-z-o-s-n u b-z-a-’-o-r- y-n------------------------------------Ayntegh bazmots’n u bazkat’vorrn yen
Այնտե- իմ --մակա--ի----:
Այնտեղ իմ համակարգիչն է:
Ա-ն-ե- ի- հ-մ-կ-ր-ի-ն է-
------------------------
Այնտեղ իմ համակարգիչն է: 0 Aynteg- im-ha-a-a-gi--’n-eAyntegh im hamakargich’n eA-n-e-h i- h-m-k-r-i-h-n e--------------------------Ayntegh im hamakargich’n e
Ա-նտ-- ---ձայնարկ-չ- -:
Այնտեղ իմ ձայնարկիչն է:
Ա-ն-ե- ի- ձ-յ-ա-կ-չ- է-
-----------------------
Այնտեղ իմ ձայնարկիչն է: 0 Aynteg- im -z-y--r---h’n-eAyntegh im dzaynarkich’n eA-n-e-h i- d-a-n-r-i-h-n e--------------------------Ayntegh im dzaynarkich’n e
Հ--ո---ա--ւյց----տ -որ-է:
Հեռուստացույցը շատ նոր է:
Հ-ռ-ւ-տ-ց-ւ-ց- շ-տ ն-ր է-
-------------------------
Հեռուստացույցը շատ նոր է: 0 H-----t---’uy------ha--n-- eHerrustats’uyts’y shat nor eH-r-u-t-t-’-y-s-y s-a- n-r e----------------------------Herrustats’uyts’y shat nor e
Elke taal het sy eie woordeskat.
Dit bestaan uit ’n seker getal woorde.
’n Woord is ’n onafhanklike taalkundige eenheid.
Woorde het altyd ’n duidelike betekenis.
Dit onderskei hulle van klanke of lettergrepe.
Die getal woorde verskil in elke taal.
Engels het byvoorbeeld baie woorde.
Dis selfs bekend as die wêreldkampioen in die afdeling woordeskat.
Die Engelse taal het blykbaar vandag meer as miljoen woorde.
Die
Oxford English Dictionary
bevat meer as 600 000 woorde.
Chinees, Spaans en Russies het heelwat minder.
’n Taal se woordeskat is ook van sy geskiedenis afhanklik.
Engels is deur baie ander tale en kulture beïnvloed.
Gevolglik het Engels se woordeskat aansienlik uitgebrei.
Maar die Engelse woordeskat word vandag nog al hoe groter.
Kenners skat dat 15 nuwe woorde elke dag bygevoeg word.
Hulle ontstaan meer uit nuwe media as uit enigiets anders.
Wetenskaplike terme word nie hier ingereken nie.
Want daar is duisende woorde net in chemiese terminologie.
Langer woorde word in byna elke taal minder as korter woorde gebruik.
En die meeste sprekers gebruik net ’n paar woorde.
Dis hoekom ons tussen aktiewe en passiewe woordeskat kies.
Passiewe woordeskat bevat woorde wat ons verstaan.
Maar ons gebruik hulle selde of glad nie.
Aktiewe woordeskat bevat die woorde wat ons gereeld gebruik.
n Paar woorde is genoeg vir eenvoudige gesprekke of tekste.
In Engels het jy daarvoor net sowat 400 woorde en 40 werkwoorde nodig.
Moet jou dus nie bekommer as jou woordeskat beperk is nie!