Fraseboek

af In die stad   »   be У горадзе

25 [vyf en twintig]

In die stad

In die stad

25 [дваццаць пяць]

25 [dvatstsats’ pyats’]

У горадзе

[U goradze]

Kies hoe jy die vertaling wil sien:   
Afrikaans Belarussies Speel Meer
Ek wil na die stasie toe gaan. Мне---э-- н--в-----. Мне трэба на вакзал. М-е т-э-а н- в-к-а-. -------------------- Мне трэба на вакзал. 0
Mn- t---- -a vak---. Mne treba na vakzal. M-e t-e-a n- v-k-a-. -------------------- Mne treba na vakzal.
Ek wil na die lughawe toe gaan. М-е трэ---ў а---по-т. Мне трэба ў аэрапорт. М-е т-э-а ў а-р-п-р-. --------------------- Мне трэба ў аэрапорт. 0
M-e-t-eba - aera--r-. Mne treba u aeraport. M-e t-e-a u a-r-p-r-. --------------------- Mne treba u aeraport.
Ek wil na die middestad toe gaan. Мне тр--а---ц---р-гор--а. Мне трэба ў цэнтр горада. М-е т-э-а ў ц-н-р г-р-д-. ------------------------- Мне трэба ў цэнтр горада. 0
Mn- t--ba - ---n------a--. Mne treba u tsentr gorada. M-e t-e-a u t-e-t- g-r-d-. -------------------------- Mne treba u tsentr gorada.
Hoe kom ek by die stasie? Я--мн--т-ап-ц--на --к-а-? Як мне трапіць на вакзал? Я- м-е т-а-і-ь н- в-к-а-? ------------------------- Як мне трапіць на вакзал? 0
Yak-mn- t-ap-ts--n--vak-a-? Yak mne trapіts’ na vakzal? Y-k m-e t-a-і-s- n- v-k-a-? --------------------------- Yak mne trapіts’ na vakzal?
Hoe kom ek by die lughawe? Як-мн--трап--ь-у-аэ--порт? Як мне трапіць у аэрапорт? Я- м-е т-а-і-ь у а-р-п-р-? -------------------------- Як мне трапіць у аэрапорт? 0
Y-- --e-tr-p-----u----a-o-t? Yak mne trapіts’ u aeraport? Y-k m-e t-a-і-s- u a-r-p-r-? ---------------------------- Yak mne trapіts’ u aeraport?
Hoe kom ek by die middestad? Як--не ---п-ц--- ц-нт---о-ад-? Як мне трапіць у цэнтр горада? Я- м-е т-а-і-ь у ц-н-р г-р-д-? ------------------------------ Як мне трапіць у цэнтр горада? 0
Yak -n- -r--іts’-u-t--nt--g--ada? Yak mne trapіts’ u tsentr gorada? Y-k m-e t-a-і-s- u t-e-t- g-r-d-? --------------------------------- Yak mne trapіts’ u tsentr gorada?
Ek soek ’n taxi. Мне п-т-э-нае -а-сі. Мне патрэбнае таксі. М-е п-т-э-н-е т-к-і- -------------------- Мне патрэбнае таксі. 0
Mn- p-t-ebn-- taks-. Mne patrebnae taksі. M-e p-t-e-n-e t-k-і- -------------------- Mne patrebnae taksі.
Ek soek ’n stadskaart. Мн- -атр-бн------та г---д-. Мне патрэбная карта горада. М-е п-т-э-н-я к-р-а г-р-д-. --------------------------- Мне патрэбная карта горада. 0
Mne-p--rebna-- k---- go---a. Mne patrebnaya karta gorada. M-e p-t-e-n-y- k-r-a g-r-d-. ---------------------------- Mne patrebnaya karta gorada.
Ek soek ’n hotel. Мн--па--эб-ая --с-і--ц-. Мне патрэбная гасцініца. М-е п-т-э-н-я г-с-і-і-а- ------------------------ Мне патрэбная гасцініца. 0
M-- pa-rebna-a-ga-tsіnі-s-. Mne patrebnaya gastsіnіtsa. M-e p-t-e-n-y- g-s-s-n-t-a- --------------------------- Mne patrebnaya gastsіnіtsa.
Ek wil graag ’n motor huur. Я-----ў ---- --цел--б- ў-я-ь--ап-акат-----ну. Я хацеў бы / хацела бы ўзяць напракат машыну. Я х-ц-ў б- / х-ц-л- б- ў-я-ь н-п-а-а- м-ш-н-. --------------------------------------------- Я хацеў бы / хацела бы ўзяць напракат машыну. 0
Ya-k---seu by-/ k---s--a b---z--t----apr-kat-m--h---. Ya khatseu by / khatsela by uzyats’ naprakat mashynu. Y- k-a-s-u b- / k-a-s-l- b- u-y-t-’ n-p-a-a- m-s-y-u- ----------------------------------------------------- Ya khatseu by / khatsela by uzyats’ naprakat mashynu.
Hier is my kredietkaart. Во-- м-я-к--д-тн-я к-р---. Вось мая крэдытная картка. В-с- м-я к-э-ы-н-я к-р-к-. -------------------------- Вось мая крэдытная картка. 0
V--’-ma-a--r--y-naya -ar--a. Vos’ maya kredytnaya kartka. V-s- m-y- k-e-y-n-y- k-r-k-. ---------------------------- Vos’ maya kredytnaya kartka.
Hier is my rybewys. В--ь -----а-зіц-ль--ае пас-е----не. Вось маё вадзіцельскае пасведчанне. В-с- м-ё в-д-і-е-ь-к-е п-с-е-ч-н-е- ----------------------------------- Вось маё вадзіцельскае пасведчанне. 0
V-s--m-e --d-іtse-’-k---pa--edchann-. Vos’ mae vadzіtsel’skae pasvedchanne. V-s- m-e v-d-і-s-l-s-a- p-s-e-c-a-n-. ------------------------------------- Vos’ mae vadzіtsel’skae pasvedchanne.
Wat is daar te sien in die stad? Ш-- -о--- п--лядзець у го-ад--? Што можна паглядзець у горадзе? Ш-о м-ж-а п-г-я-з-ц- у г-р-д-е- ------------------------------- Што можна паглядзець у горадзе? 0
Sh-- m-z-n- pag-y-dzet-’ - gora--e? Shto mozhna paglyadzets’ u goradze? S-t- m-z-n- p-g-y-d-e-s- u g-r-d-e- ----------------------------------- Shto mozhna paglyadzets’ u goradze?
Gaan na die ou stad. С-а-зіце - ---ры-----д! Схадзіце ў стары горад! С-а-з-ц- ў с-а-ы г-р-д- ----------------------- Схадзіце ў стары горад! 0
Skh-d------- -t----g-r--! Skhadzіtse u stary gorad! S-h-d-і-s- u s-a-y g-r-d- ------------------------- Skhadzіtse u stary gorad!
Gaan op ’n stadstoer. Зра-і-- -кс---сі- н---ўто-ус-! Зрабіце экскурсію на аўтобусе! З-а-і-е э-с-у-с-ю н- а-т-б-с-! ------------------------------ Зрабіце экскурсію на аўтобусе! 0
Z-ab-t---e--ku-s--u--a au------! Zrabіtse ekskursіyu na autobuse! Z-a-і-s- e-s-u-s-y- n- a-t-b-s-! -------------------------------- Zrabіtse ekskursіyu na autobuse!
Gaan na die hawe. С--д--ц- - --рт! Схадзіце ў порт! С-а-з-ц- ў п-р-! ---------------- Схадзіце ў порт! 0
S-----і-s--- po--! Skhadzіtse u port! S-h-d-і-s- u p-r-! ------------------ Skhadzіtse u port!
Gaan op ’n hawetoer. З--біце -кс---сію-----о-ц-! Зрабіце экскурсію па порце! З-а-і-е э-с-у-с-ю п- п-р-е- --------------------------- Зрабіце экскурсію па порце! 0
Z---і--e-e----r-і-u-pa-po-t--! Zrabіtse ekskursіyu pa portse! Z-a-і-s- e-s-u-s-y- p- p-r-s-! ------------------------------ Zrabіtse ekskursіyu pa portse!
Watter ander besienswaardighede is daar nog? Я-ія -ш-э-с-ав-т-------т ё-ц- -кр--------г-? Якія яшчэ славутасці тут ёсць акрамя гэтага? Я-і- я-ч- с-а-у-а-ц- т-т ё-ц- а-р-м- г-т-г-? -------------------------------------------- Якія яшчэ славутасці тут ёсць акрамя гэтага? 0
Ya--ya y-s-c-e-s--vut----- tu- -o-ts’ -kra--a-g-t-g-? Yakіya yashche slavutastsі tut yosts’ akramya getaga? Y-k-y- y-s-c-e s-a-u-a-t-і t-t y-s-s- a-r-m-a g-t-g-? ----------------------------------------------------- Yakіya yashche slavutastsі tut yosts’ akramya getaga?

Slawiese tale

Slawiese tale is die moedertale van 300 miljoen mense. Die Slawiese tale tel onder die Indo-Europese tale. Daar is sowat 20 Slawiese tale. Die belangrikste onder hulle is Russies. Russies is die moedertaal van meer as 150 miljoen mense. Daarna volg Pools en Oekraïens met 50 miljoen sprekers elk. In taalkunde word die Slawiese tale in verskillende groepe verdeel. Daar is Wes-Slawiese, Oos-Slawiese en Suid-Slawiese tale. Die Wes-Slawiese tale is Pools, Tsjeggies en Slowaaks. Russies, Oekraïens en Belarussies is Oos-Slawiese tale. Die Suid-Slawiese tale is Serwies, Kroaties en Bulgaars. Afgesien van hulle is daar baie ander Slawiese tale. Maar hulle word deur relatief min mense gepraat. Die Slawiese tale het ’n gemeenskaplike oertaal. Die individuele tale het relatief laat daaruit ontstaan. Hulle is dus jonger as die Germaanse en Romaanse tale. Die grootste deel van die woordeskat in die Slawiese tale is soortgelyk. Dis omdat hulle nie tot relatief laat van mekaar geskei is nie. Uit ’n wetenskaplike oogpunt is die Slawiese tale konserwatief. Dit beteken hulle bevat nog baie ou strukture. Ander Indo-Europese tale het dié ou vorms verloor. As gevolg hiervan is dit baie interessant om Slawiese tale te bestudeer. Gevolgtrekkings kan oor vroeër tale gemaak word deur hulle na te vors. Navorsers hoop hulle kan só ’n spoor na Indo-Europese tale vind. Slawiese tale het kenmerkend min klinkers. Afgesien daarvan het hulle baie klanke wat nie in ander tale voorkom nie. Veral Wes-Europeërs sukkel dikwels met die uitspraak. Maar moenie bekommerd wees nie – alles sal regkom! In Pools: Wszystko będzie dobrze!