Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 2   »   zh 物主代词2

67 [hatvanhét]

Birtokos névmások 2

Birtokos névmások 2

67[六十七]

67 [Liùshíqī]

物主代词2

[wù zhǔ dàicí 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kínai (egyszerűsített) Lejátszás Több
a szemüveg 眼- 眼镜 眼- -- 眼镜 0
yǎ-j--g yǎnjìng y-n-ì-g ------- yǎnjìng
Elfelejtette a szemüvegét. 他-- -的 -镜---- 。 他 把 他的 眼镜 忘 了 。 他 把 他- 眼- 忘 了 。 --------------- 他 把 他的 眼镜 忘 了 。 0
t- bǎ--ā-d- y----n--wàn--e. tā bǎ tā de yǎnjìng wàngle. t- b- t- d- y-n-ì-g w-n-l-. --------------------------- tā bǎ tā de yǎnjìng wàngle.
Hol van hát a szemüvege? 他的-眼- -底---- ？ 他的 眼镜 到底 在 哪 ？ 他- 眼- 到- 在 哪 ？ -------------- 他的 眼镜 到底 在 哪 ？ 0
T- -e-y-n-ìn- d---ǐ -à--nǎ? Tā de yǎnjìng dàodǐ zài nǎ? T- d- y-n-ì-g d-o-ǐ z-i n-? --------------------------- Tā de yǎnjìng dàodǐ zài nǎ?
az óra 钟-表 钟，表 钟-表 --- 钟，表 0
Z------biǎo Zhōng, biǎo Z-ō-g- b-ǎ- ----------- Zhōng, biǎo
Az órája elromlott. 他- - - - 。 他的 表 坏 了 。 他- 表 坏 了 。 ---------- 他的 表 坏 了 。 0
t---e--iǎo--uài-e. tā de biǎo huàile. t- d- b-ǎ- h-à-l-. ------------------ tā de biǎo huàile.
Az óra a falon van. 钟--- ----。 钟 挂在 墙 上 。 钟 挂- 墙 上 。 ---------- 钟 挂在 墙 上 。 0
Z-ō---g-à -ài--i-n- --à-g. Zhōng guà zài qiáng shàng. Z-ō-g g-à z-i q-á-g s-à-g- -------------------------- Zhōng guà zài qiáng shàng.
az útlevél -照 护照 护- -- 护照 0
Hùz--o Hùzhào H-z-à- ------ Hùzhào
Elveszítette az útlevelét. 他 - ----照 - 了-。 他 把 他的 护照 丢 了 。 他 把 他- 护- 丢 了 。 --------------- 他 把 他的 护照 丢 了 。 0
t--bǎ -ā----hùzhào---ūl-. tā bǎ tā de hùzhào diūle. t- b- t- d- h-z-à- d-ū-e- ------------------------- tā bǎ tā de hùzhào diūle.
Hol van hát az ő útlevele? 他---照 ---在 -里 ？ 他的 护照 到底 在 哪里 ？ 他- 护- 到- 在 哪- ？ --------------- 他的 护照 到底 在 哪里 ？ 0
T---e -ù-hào d-o-ǐ-z-i-nǎlǐ? Tā de hùzhào dàodǐ zài nǎlǐ? T- d- h-z-à- d-o-ǐ z-i n-l-? ---------------------------- Tā de hùzhào dàodǐ zài nǎlǐ?
ők – övék 她–她的 她–她的 她-她- ---- 她–她的 0
T- – tā--e Tā – tā de T- – t- d- ---------- Tā – tā de
A gyerekek nem tudják megtalálni a szüleiket. 孩----能 -- 他---父母 孩子们 不能 找到 他们的 父母 孩-们 不- 找- 他-的 父- ---------------- 孩子们 不能 找到 他们的 父母 0
h----m-n---n--- ---o-ào -ā-e- -e ---ǔ háizimen bùnéng zhǎodào tāmen de fùmǔ h-i-i-e- b-n-n- z-ǎ-d-o t-m-n d- f-m- ------------------------------------- háizimen bùnéng zhǎodào tāmen de fùmǔ
De ott jönnek már a szüleik! 但- 他们- -母--了-！ 但是 他们的 父母 来了 ！ 但- 他-的 父- 来- ！ -------------- 但是 他们的 父母 来了 ！ 0
d---h- t-m---d- --mǔ lá-l-! dànshì tāmen de fùmǔ láile! d-n-h- t-m-n d- f-m- l-i-e- --------------------------- dànshì tāmen de fùmǔ láile!
Ön – Öné 您–-的 您–您的 您-您- ---- 您–您的 0
N---– -ín de Nín – nín de N-n – n-n d- ------------ Nín – nín de
Milyen volt az útja, Müller úr? 米--生，--的-旅- -么样-？ 米勒先生， 您的 旅行 怎么样 ？ 米-先-， 您- 旅- 怎-样 ？ ----------------- 米勒先生， 您的 旅行 怎么样 ？ 0
m- lē---i-ns--ng---ín-d--lǚ---- zěn-- yà-g? mǐ lēi xiānshēng, nín de lǚxíng zěnme yàng? m- l-i x-ā-s-ē-g- n-n d- l-x-n- z-n-e y-n-? ------------------------------------------- mǐ lēi xiānshēng, nín de lǚxíng zěnme yàng?
Hol van a felesége, Müller úr? 米-先----- ---- ---？ 米勒先生， 您的 太太 在 哪里 ？ 米-先-， 您- 太- 在 哪- ？ ------------------ 米勒先生， 您的 太太 在 哪里 ？ 0
Mǐ-l-i---ā--hē-g--n----e-t-i--i zài----ǐ? Mǐ lēi xiānshēng, nín de tàitài zài nǎlǐ? M- l-i x-ā-s-ē-g- n-n d- t-i-à- z-i n-l-? ----------------------------------------- Mǐ lēi xiānshēng, nín de tàitài zài nǎlǐ?
Ön – Öné 您–-的 您–您的 您-您- ---- 您–您的 0
N---–------e Nín – nín de N-n – n-n d- ------------ Nín – nín de
Milyen volt az utazás, Schmidt asszony? 施密特女士， -的 旅行 怎---？ 施密特女士， 您的 旅行 怎么样 ？ 施-特-士- 您- 旅- 怎-样 ？ ------------------ 施密特女士， 您的 旅行 怎么样 ？ 0
sh- -ì tè--ǚ--ì--nín d- l----g-z---e y---? shī mì tè nǚshì, nín de lǚxíng zěnme yàng? s-ī m- t- n-s-ì- n-n d- l-x-n- z-n-e y-n-? ------------------------------------------ shī mì tè nǚshì, nín de lǚxíng zěnme yàng?
Hol van a férje, Schmidt asszony? 施-特-士- 您的--- - 哪里 ？ 施密特女士， 您的 先生 在 哪里 ？ 施-特-士- 您- 先- 在 哪- ？ ------------------- 施密特女士， 您的 先生 在 哪里 ？ 0
S-- -- tè -ǚ-hì- ní--d- ---n----g zài-n-l-? Shī mì tè nǚshì, nín de xiānshēng zài nǎlǐ? S-ī m- t- n-s-ì- n-n d- x-ā-s-ē-g z-i n-l-? ------------------------------------------- Shī mì tè nǚshì, nín de xiānshēng zài nǎlǐ?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni

A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős. Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!