Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 2   »   be Прыналежныя займеннікі 2

67 [hatvanhét]

Birtokos névmások 2

Birtokos névmások 2

67 [шэсцьдзесят сем]

67 [shests’dzesyat sem]

Прыналежныя займеннікі 2

[Prynalezhnyya zaymennіkі 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
a szemüveg ак---ры акуляры а-у-я-ы ------- акуляры 0
ak-ly-ry akulyary a-u-y-r- -------- akulyary
Elfelejtette a szemüvegét. Ё---абы- св-- а-у--ры. Ён забыў свае акуляры. Ё- з-б-ў с-а- а-у-я-ы- ---------------------- Ён забыў свае акуляры. 0
En --by- sva--a-ul--ry. En zabyu svae akulyary. E- z-b-u s-a- a-u-y-r-. ----------------------- En zabyu svae akulyary.
Hol van hát a szemüvege? Дзе ж---о----л---? Дзе ж яго акуляры? Д-е ж я-о а-у-я-ы- ------------------ Дзе ж яго акуляры? 0
D---z- y--o--ku-yar-? Dze zh yago akulyary? D-e z- y-g- a-u-y-r-? --------------------- Dze zh yago akulyary?
az óra г-д-інн-к гадзіннік г-д-і-н-к --------- гадзіннік 0
gad---nіk gadzіnnіk g-d-і-n-k --------- gadzіnnіk
Az órája elromlott. Я---г----н--к-з--м-ўс-. Яго гадзіннік зламаўся. Я-о г-д-і-н-к з-а-а-с-. ----------------------- Яго гадзіннік зламаўся. 0
Ya-- g-dzіnnі- -l---u--a. Yago gadzіnnіk zlamausya. Y-g- g-d-і-n-k z-a-a-s-a- ------------------------- Yago gadzіnnіk zlamausya.
Az óra a falon van. Г-д----ік -іс-----а---я--. Гадзіннік вісіць на сцяне. Г-д-і-н-к в-с-ц- н- с-я-е- -------------------------- Гадзіннік вісіць на сцяне. 0
G--z-n--k --sі-s’ na-st-ya-e. Gadzіnnіk vіsіts’ na stsyane. G-d-і-n-k v-s-t-’ n- s-s-a-e- ----------------------------- Gadzіnnіk vіsіts’ na stsyane.
az útlevél п--п--т пашпарт п-ш-а-т ------- пашпарт 0
p---part pashpart p-s-p-r- -------- pashpart
Elveszítette az útlevelét. Ён -гу-і- --ой --шпарт. Ён згубіў свой пашпарт. Ё- з-у-і- с-о- п-ш-а-т- ----------------------- Ён згубіў свой пашпарт. 0
E---g-bі- -v----a--p-rt. En zgubіu svoy pashpart. E- z-u-і- s-o- p-s-p-r-. ------------------------ En zgubіu svoy pashpart.
Hol van hát az ő útlevele? Дзе --я----а-па--? Дзе ж яго пашпарт? Д-е ж я-о п-ш-а-т- ------------------ Дзе ж яго пашпарт? 0
Dze-zh-y--- -ashpart? Dze zh yago pashpart? D-e z- y-g- p-s-p-r-? --------------------- Dze zh yago pashpart?
ők – övék ян- - іх яны – іх я-ы – і- -------- яны – іх 0
y----– -kh yany – іkh y-n- – і-h ---------- yany – іkh
A gyerekek nem tudják megtalálni a szüleiket. Дзе-- не мог--ь-з-а-с-- -в-------ь-о-. Дзеці не могуць знайсці сваіх бацькоў. Д-е-і н- м-г-ц- з-а-с-і с-а-х б-ц-к-ў- -------------------------------------- Дзеці не могуць знайсці сваіх бацькоў. 0
Dze-sі-n- mog-t----n------ s--іkh-ba-s’k--. Dzetsі ne moguts’ znaystsі svaіkh bats’kou. D-e-s- n- m-g-t-’ z-a-s-s- s-a-k- b-t-’-o-. ------------------------------------------- Dzetsі ne moguts’ znaystsі svaіkh bats’kou.
De ott jönnek már a szüleik! А-е в--ь--д--ь-іх -ац-кі! Але вось ідуць іх бацькі! А-е в-с- і-у-ь і- б-ц-к-! ------------------------- Але вось ідуць іх бацькі! 0
A-- v--’ і-ut-’ іk---ats’kі! Ale vos’ іduts’ іkh bats’kі! A-e v-s- і-u-s- і-h b-t-’-і- ---------------------------- Ale vos’ іduts’ іkh bats’kі!
Ön – Öné В- –-В-ш Вы – Ваш В- – В-ш -------- Вы – Ваш 0
Vy –--ash Vy – Vash V- – V-s- --------- Vy – Vash
Milyen volt az útja, Müller úr? Я- -р--ш-а Ваш- -аез---,---а----Мю-ер? Як прайшла Ваша паездка, спадар Мюлер? Я- п-а-ш-а В-ш- п-е-д-а- с-а-а- М-л-р- -------------------------------------- Як прайшла Ваша паездка, спадар Мюлер? 0
Yak---a---la --s-- pa-zdk-,--p-d-- My-l-r? Yak prayshla Vasha paezdka, spadar Myuler? Y-k p-a-s-l- V-s-a p-e-d-a- s-a-a- M-u-e-? ------------------------------------------ Yak prayshla Vasha paezdka, spadar Myuler?
Hol van a felesége, Müller úr? Д---В-ша -он-а,-сп------юлер? Дзе Ваша жонка, спадар Мюлер? Д-е В-ш- ж-н-а- с-а-а- М-л-р- ----------------------------- Дзе Ваша жонка, спадар Мюлер? 0
D-- Vash- zho--a--sp-dar -yu--r? Dze Vasha zhonka, spadar Myuler? D-e V-s-a z-o-k-, s-a-a- M-u-e-? -------------------------------- Dze Vasha zhonka, spadar Myuler?
Ön – Öné В- – --ш Вы – Ваш В- – В-ш -------- Вы – Ваш 0
V- – V-sh Vy – Vash V- – V-s- --------- Vy – Vash
Milyen volt az utazás, Schmidt asszony? Я--п-ай-------- --езд-а- -па-а---- --іт? Як прайшла Ваша паездка, спадарыня Шміт? Я- п-а-ш-а В-ш- п-е-д-а- с-а-а-ы-я Ш-і-? ---------------------------------------- Як прайшла Ваша паездка, спадарыня Шміт? 0
Y----r---h-----sh- pae---a- s--dary-y- -----? Yak prayshla Vasha paezdka, spadarynya Shmіt? Y-k p-a-s-l- V-s-a p-e-d-a- s-a-a-y-y- S-m-t- --------------------------------------------- Yak prayshla Vasha paezdka, spadarynya Shmіt?
Hol van a férje, Schmidt asszony? Д-- В-ш-м-----п-дарын- --і-? Дзе Ваш муж, спадарыня Шміт? Д-е В-ш м-ж- с-а-а-ы-я Ш-і-? ---------------------------- Дзе Ваш муж, спадарыня Шміт? 0
D-e-Vash mu--- sp-----n-- S--іt? Dze Vash muzh, spadarynya Shmіt? D-e V-s- m-z-, s-a-a-y-y- S-m-t- -------------------------------- Dze Vash muzh, spadarynya Shmіt?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni

A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős. Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!