Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 2   »   bg Притежателни местоимения 2

67 [hatvanhét]

Birtokos névmások 2

Birtokos névmások 2

67 [шейсет и седем]

67 [sheyset i sedem]

Притежателни местоимения 2

[Pritezhatelni mestoimeniya 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
a szemüveg Очи-а Очила О-и-а ----- Очила 0
O-hi-a Ochila O-h-l- ------ Ochila
Elfelejtette a szemüvegét. Т-й-з------ --о-т--очи-а-- о-ил-т--с-. Той забрави своите очила / очилата си. Т-й з-б-а-и с-о-т- о-и-а / о-и-а-а с-. -------------------------------------- Той забрави своите очила / очилата си. 0
To--zab--vi-svoi-e --hila-/ ----l----s-. Toy zabravi svoite ochila / ochilata si. T-y z-b-a-i s-o-t- o-h-l- / o-h-l-t- s-. ---------------------------------------- Toy zabravi svoite ochila / ochilata si.
Hol van hát a szemüvege? Къд- -и--а -ег-в-------ла-- о------ м-? Къде ли са неговите очила / очилата му? К-д- л- с- н-г-в-т- о-и-а / о-и-а-а м-? --------------------------------------- Къде ли са неговите очила / очилата му? 0
Kyd- li -- --gov-te oc-i-a----ch---ta--u? Kyde li sa negovite ochila / ochilata mu? K-d- l- s- n-g-v-t- o-h-l- / o-h-l-t- m-? ----------------------------------------- Kyde li sa negovite ochila / ochilata mu?
az óra Ча-ов--к Часовник Ч-с-в-и- -------- Часовник 0
Ch-so--ik Chasovnik C-a-o-n-k --------- Chasovnik
Az órája elromlott. Н-г--ия----с---ик / -асо-ник-- му-е-по--е-ен. Неговият часовник / часовникът му е повреден. Н-г-в-я- ч-с-в-и- / ч-с-в-и-ъ- м- е п-в-е-е-. --------------------------------------------- Неговият часовник / часовникът му е повреден. 0
Ne-o-i--- -ha-ov--k-- ----o--ik-- mu-y- p--reden. Negoviyat chasovnik / chasovnikyt mu ye povreden. N-g-v-y-t c-a-o-n-k / c-a-o-n-k-t m- y- p-v-e-e-. ------------------------------------------------- Negoviyat chasovnik / chasovnikyt mu ye povreden.
Az óra a falon van. Час-в----- виси--а-с-----а. Часовникът виси на стената. Ч-с-в-и-ъ- в-с- н- с-е-а-а- --------------------------- Часовникът виси на стената. 0
C-aso-n--y- v--i--a s----t-. Chasovnikyt visi na stenata. C-a-o-n-k-t v-s- n- s-e-a-a- ---------------------------- Chasovnikyt visi na stenata.
az útlevél Па--орт Паспорт П-с-о-т ------- Паспорт 0
P-s--rt Pasport P-s-o-t ------- Pasport
Elveszítette az útlevelét. То- -аг--- -во--п-с--р- /-п--пор-а -и. Той загуби своя паспорт / паспорта си. Т-й з-г-б- с-о- п-с-о-т / п-с-о-т- с-. -------------------------------------- Той загуби своя паспорт / паспорта си. 0
T-y-zagu-------a --sp-rt / pa--orta s-. Toy zagubi svoya pasport / pasporta si. T-y z-g-b- s-o-a p-s-o-t / p-s-o-t- s-. --------------------------------------- Toy zagubi svoya pasport / pasporta si.
Hol van hát az ő útlevele? Къд- -и-е -ег-в--т-пасп-р- / -а-п--тът--у? Къде ли е неговият паспорт / паспортът му? К-д- л- е н-г-в-я- п-с-о-т / п-с-о-т-т м-? ------------------------------------------ Къде ли е неговият паспорт / паспортът му? 0
Kyd- l---- -ego-i-at -a---r----pa-po------u? Kyde li ye negoviyat pasport / pasportyt mu? K-d- l- y- n-g-v-y-t p-s-o-t / p-s-o-t-t m-? -------------------------------------------- Kyde li ye negoviyat pasport / pasportyt mu?
ők – övék т- ---ех-- /-сво- ---и те – техен / свои / си т- – т-х-н / с-о- / с- ---------------------- те – техен / свои / си 0
te-–-te-h-----s-o--/ -i te – tekhen / svoi / si t- – t-k-e- / s-o- / s- ----------------------- te – tekhen / svoi / si
A gyerekek nem tudják megtalálni a szüleiket. Д-ца----е-могат-да ---е--т-с----е-ро-и--л- / р---те---- -и. Децата не могат да намерят своите родители / родителите си. Д-ц-т- н- м-г-т д- н-м-р-т с-о-т- р-д-т-л- / р-д-т-л-т- с-. ----------------------------------------------------------- Децата не могат да намерят своите родители / родителите си. 0
D---at- n- -o-a- -a-n---r-----voite -o--te---/ --d-t-l-te --. Detsata ne mogat da nameryat svoite roditeli / roditelite si. D-t-a-a n- m-g-t d- n-m-r-a- s-o-t- r-d-t-l- / r-d-t-l-t- s-. ------------------------------------------------------------- Detsata ne mogat da nameryat svoite roditeli / roditelite si.
De ott jönnek már a szüleik! Но -й-т---т---и-е -оди--ли /-р--ителит---- и-в--! Но ей там техните родители / родителите им идват! Н- е- т-м т-х-и-е р-д-т-л- / р-д-т-л-т- и- и-в-т- ------------------------------------------------- Но ей там техните родители / родителите им идват! 0
No-y-y---- ---h--te--od---li - ro-it-lit- -m-idva-! No yey tam tekhnite roditeli / roditelite im idvat! N- y-y t-m t-k-n-t- r-d-t-l- / r-d-t-l-t- i- i-v-t- --------------------------------------------------- No yey tam tekhnite roditeli / roditelite im idvat!
Ön – Öné В-е---Ваш---Ви Вие – Ваш / Ви В-е – В-ш / В- -------------- Вие – Ваш / Ви 0
V-e-– V-sh-/ -i Vie – Vash / Vi V-e – V-s- / V- --------------- Vie – Vash / Vi
Milyen volt az útja, Müller úr? К-- беш- В-ш-----ът-в--е / пъ-ув-н--о Ви- -------- -юле-? Как беше Вашето пътуване / пътуването Ви, господин Мюлер? К-к б-ш- В-ш-т- п-т-в-н- / п-т-в-н-т- В-, г-с-о-и- М-л-р- --------------------------------------------------------- Как беше Вашето пътуване / пътуването Ви, господин Мюлер? 0
Ka- b--he-V-sh-to p-t-va-e /----uva---- -i, go-p-di---yule-? Kak beshe Vasheto pytuvane / pytuvaneto Vi, gospodin Myuler? K-k b-s-e V-s-e-o p-t-v-n- / p-t-v-n-t- V-, g-s-o-i- M-u-e-? ------------------------------------------------------------ Kak beshe Vasheto pytuvane / pytuvaneto Vi, gospodin Myuler?
Hol van a felesége, Müller úr? К--е е--аш--а жена --жена Ви--госп-ди- -юлер? Къде е Вашата жена / жена Ви, господин Мюлер? К-д- е В-ш-т- ж-н- / ж-н- В-, г-с-о-и- М-л-р- --------------------------------------------- Къде е Вашата жена / жена Ви, господин Мюлер? 0
Kyd- -e Vasha-----e-a-/ --ena---- gosp-din -y---r? Kyde ye Vashata zhena / zhena Vi, gospodin Myuler? K-d- y- V-s-a-a z-e-a / z-e-a V-, g-s-o-i- M-u-e-? -------------------------------------------------- Kyde ye Vashata zhena / zhena Vi, gospodin Myuler?
Ön – Öné Ви------- - Ви Вие – Ваш / Ви В-е – В-ш / В- -------------- Вие – Ваш / Ви 0
V-- - V--- /--i Vie – Vash / Vi V-e – V-s- / V- --------------- Vie – Vash / Vi
Milyen volt az utazás, Schmidt asszony? Как-бе-е Ваше---п--у-а---/ п--ув--ето-В---г-сп--о Шми-? Как беше Вашето пътуване / пътуването Ви, госпожо Шмит? К-к б-ш- В-ш-т- п-т-в-н- / п-т-в-н-т- В-, г-с-о-о Ш-и-? ------------------------------------------------------- Как беше Вашето пътуване / пътуването Ви, госпожо Шмит? 0
Kak----h--Vas-e-- ---uv-ne-/-p--uv--eto --- g-s--z-- S-m-t? Kak beshe Vasheto pytuvane / pytuvaneto Vi, gospozho Shmit? K-k b-s-e V-s-e-o p-t-v-n- / p-t-v-n-t- V-, g-s-o-h- S-m-t- ----------------------------------------------------------- Kak beshe Vasheto pytuvane / pytuvaneto Vi, gospozho Shmit?
Hol van a férje, Schmidt asszony? К--- ----ш--т-мъ--/--ъжът В-- -о---жо -м-т? Къде е Вашият мъж / мъжът Ви, госпожо Шмит? К-д- е В-ш-я- м-ж / м-ж-т В-, г-с-о-о Ш-и-? ------------------------------------------- Къде е Вашият мъж / мъжът Ви, госпожо Шмит? 0
Kyde ye V--hi--- myzh-/--yz--t-Vi--g-spo-ho -h--t? Kyde ye Vashiyat myzh / myzhyt Vi, gospozho Shmit? K-d- y- V-s-i-a- m-z- / m-z-y- V-, g-s-o-h- S-m-t- -------------------------------------------------- Kyde ye Vashiyat myzh / myzhyt Vi, gospozho Shmit?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Genetikai mutáció miatt vagyunk képesek beszélni

A világ összes élőlénye közül csak az ember képes beszélni. Ez különböztet meg minket az állatoktól és a növényektől. Természetesen az állatok és a növények is kommunikálnak egymással. De ők nem képesek összetett szótagok formálására. Miért is tud az ember beszélni? A beszédhez különböző szervi tulajdonságokkal kell rendelkezni. Ezek a testi tulajdonságok csak az embereknél találhatók meg. De nem feltétlenül szükségszerű, hogy az embernél ezek kialakultak. Az evolúció során semmi sem történik ok nélkül. Valamikor az ember elkezdett beszélni. Hogy ez pontosan mikor volt, nem tudjuk. Valaminek azonban történnie kellet, hogy az ember elkezdett beszélni. Kutatók úgy vélik, hogy ezért genetikai mutáció a felelős. Antropológusok különböző élőlények genomjait hasonlították össze egymással. Ismert, hogy egy bizonyos gén hatással van a beszédkészségre. Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén sérült, nehézségeik akadnak a beszéddel. Nem képesek megfelelően kifejezni magukat és rosszabbul értik meg a szavakat. Ezt a gént az embernél, a majmoknál és az egereknél is megvizsgálták. Ezek az embernél és a csimpánznál nagyon hasonlóak. Csak két kis különbség mutatható ki. Ezek a különbségek viszont az agyban jelentkeznek. Más génekkel együtt befolyásolják az agyi aktivitást. Ezáltal az ember képes beszélni, a majom viszont nem. Az emberi beszéd titkát azonban ezzel még nem fejtették meg. Ugyanis a génmutáció önmagában még nem elég ahhoz, hogy beszélni tudjunk. Tudósok az emberi génváltozatot egerekbe ültették. De emiatt még nem tudtak beszélni… A sípolásuknak viszont más hangja volt!