Kifejezéstár

hu Számok   »   hr Brojati

7 [hét]

Számok

Számok

7 [sedam]

Brojati

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar horvát Lejátszás Több
Számolok: Ja---oj-m: Ja brojim: J- b-o-i-: ---------- Ja brojim: 0
egy, kettő, három j----- dv-, --i jedan, dva, tri j-d-n- d-a- t-i --------------- jedan, dva, tri 0
Én háromig számolok. Bro-im -- tri. Brojim do tri. B-o-i- d- t-i- -------------- Brojim do tri. 0
Én tovább számolok: J- b-o--- --l-e: Ja brojim dalje: J- b-o-i- d-l-e- ---------------- Ja brojim dalje: 0
négy, öt, hat, č-ti----pet, š---, četiri, pet, šest, č-t-r-, p-t- š-s-, ------------------ četiri, pet, šest, 0
hét, nyolc, kilenc s-d-----s-m---ev-t sedam, osam, devet s-d-m- o-a-, d-v-t ------------------ sedam, osam, devet 0
Én számolok. Broj-m. Brojim. B-o-i-. ------- Brojim. 0
Te számolsz. Br--iš. Brojiš. B-o-i-. ------- Brojiš. 0
Ő számol. B----. Broji. B-o-i- ------ Broji. 0
Egy. Az első. Jeda-.-P--i. Jedan. Prvi. J-d-n- P-v-. ------------ Jedan. Prvi. 0
Kettő. A második. D--.-D-ugi. Dva. Drugi. D-a- D-u-i- ----------- Dva. Drugi. 0
Három. A harmadik. Tri- Tre--. Tri. Treći. T-i- T-e-i- ----------- Tri. Treći. 0
Négy. A negyedik. Č--i--.--e-v-t-. Četiri. Četvrti. Č-t-r-. Č-t-r-i- ---------------- Četiri. Četvrti. 0
Öt. Az ötödik. P-------i. Pet. Peti. P-t- P-t-. ---------- Pet. Peti. 0
Hat. A hatodik. Š---- -e---. Šest. Šesti. Š-s-. Š-s-i- ------------ Šest. Šesti. 0
Hét. A hetedik. Se-am- ----i. Sedam. Sedmi. S-d-m- S-d-i- ------------- Sedam. Sedmi. 0
Nyolc. A nyolcadik. O---- --mi. Osam. Osmi. O-a-. O-m-. ----------- Osam. Osmi. 0
Kilenc. A kilencedik. Dev--.-Deve-i. Devet. Deveti. D-v-t- D-v-t-. -------------- Devet. Deveti. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!