Kifejezéstár

hu Számok   »   nn Numbers

7 [hét]

Számok

Számok

7 [sju]

Numbers

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar nynorsk Lejátszás Több
Számolok: E--t--: Eg tel: E- t-l- ------- Eg tel: 0
egy, kettő, három e-n, to--tre ein, to, tre e-n- t-, t-e ------------ ein, to, tre 0
Én háromig számolok. Eg-t----il--r-. Eg tel til tre. E- t-l t-l t-e- --------------- Eg tel til tre. 0
Én tovább számolok: Eg -el ----r-: Eg tel vidare: E- t-l v-d-r-: -------------- Eg tel vidare: 0
négy, öt, hat, f---- --m, s--s, fire, fem, seks, f-r-, f-m- s-k-, ---------------- fire, fem, seks, 0
hét, nyolc, kilenc s-u,-å---- ni, sju, åtte, ni, s-u- å-t-, n-, -------------- sju, åtte, ni, 0
Én számolok. E- tel. Eg tel. E- t-l- ------- Eg tel. 0
Te számolsz. D- -el. Du tel. D- t-l- ------- Du tel. 0
Ő számol. H-n t--. Han tel. H-n t-l- -------- Han tel. 0
Egy. Az első. Ein. --n -y-ste. Ein. Den fyrste. E-n- D-n f-r-t-. ---------------- Ein. Den fyrste. 0
Kettő. A második. T-.-D-- an-r-. To. Den andre. T-. D-n a-d-e- -------------- To. Den andre. 0
Három. A harmadik. T----D-n tr--j-. Tre. Den tredje. T-e- D-n t-e-j-. ---------------- Tre. Den tredje. 0
Négy. A negyedik. Fir-. Den-fje--e. Fire. Den fjerde. F-r-. D-n f-e-d-. ----------------- Fire. Den fjerde. 0
Öt. Az ötödik. F----De----mte. Fem. Den femte. F-m- D-n f-m-e- --------------- Fem. Den femte. 0
Hat. A hatodik. Sek-- --n--je-te. Seks. Den sjette. S-k-. D-n s-e-t-. ----------------- Seks. Den sjette. 0
Hét. A hetedik. Sju--Den -j-an-e. Sju. Den sjuande. S-u- D-n s-u-n-e- ----------------- Sju. Den sjuande. 0
Nyolc. A nyolcadik. Åtte--D---å--a-d-. Åtte. Den åttande. Å-t-. D-n å-t-n-e- ------------------ Åtte. Den åttande. 0
Kilenc. A kilencedik. N-. -en ni-nde. Ni. Den niande. N-. D-n n-a-d-. --------------- Ni. Den niande. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!