Kifejezéstár

hu Számok   »   uk Числа

7 [hét]

Számok

Számok

7 [сім]

7 [sim]

Числа

[Chysla]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
Számolok: Я -ах--: Я рахую: Я р-х-ю- -------- Я рахую: 0
Y- -akhuyu: YA rakhuyu: Y- r-k-u-u- ----------- YA rakhuyu:
egy, kettő, három о--н,-дв-, т-и один, два, три о-и-, д-а- т-и -------------- один, два, три 0
od--,----,-try odyn, dva, try o-y-, d-a- t-y -------------- odyn, dva, try
Én háromig számolok. Я-р-хую -о -р-ох. Я рахую до трьох. Я р-х-ю д- т-ь-х- ----------------- Я рахую до трьох. 0
Y- r-k-uy---- t--o--. YA rakhuyu do trʹokh. Y- r-k-u-u d- t-ʹ-k-. --------------------- YA rakhuyu do trʹokh.
Én tovább számolok: Я--а-у- д--і: Я рахую далі: Я р-х-ю д-л-: ------------- Я рахую далі: 0
Y- -a-hu-u----i: YA rakhuyu dali: Y- r-k-u-u d-l-: ---------------- YA rakhuyu dali:
négy, öt, hat, Ч-т-----п-я-ь---і---, Чотири, п’ять, шість, Ч-т-р-, п-я-ь- ш-с-ь- --------------------- Чотири, п’ять, шість, 0
C--ty--- -ʺ--tʹ, -----ʹ, Chotyry, pʺyatʹ, shistʹ, C-o-y-y- p-y-t-, s-i-t-, ------------------------ Chotyry, pʺyatʹ, shistʹ,
hét, nyolc, kilenc с--,--ісім, -ев’я-ь сім, вісім, дев’ять с-м- в-с-м- д-в-я-ь ------------------- сім, вісім, дев’ять 0
sim- -i-i----e-ʺy-tʹ sim, visim, devʺyatʹ s-m- v-s-m- d-v-y-t- -------------------- sim, visim, devʺyatʹ
Én számolok. Я-----ю. Я рахую. Я р-х-ю- -------- Я рахую. 0
Y-----hu-u. YA rakhuyu. Y- r-k-u-u- ----------- YA rakhuyu.
Te számolsz. Т-----уєш. Ти рахуєш. Т- р-х-є-. ---------- Ти рахуєш. 0
Ty r---uyes-. Ty rakhuyesh. T- r-k-u-e-h- ------------- Ty rakhuyesh.
Ő számol. Ві---ахує. Він рахує. В-н р-х-є- ---------- Він рахує. 0
Vin---kh---. Vin rakhuye. V-n r-k-u-e- ------------ Vin rakhuye.
Egy. Az első. О-ин- П---ий. Один. Перший. О-и-. П-р-и-. ------------- Один. Перший. 0
O-y-. Pe-sh-y̆. Odyn. Pershyy-. O-y-. P-r-h-y-. --------------- Odyn. Pershyy̆.
Kettő. A második. Два----угий. Два. Другий. Д-а- Д-у-и-. ------------ Два. Другий. 0
Dva. Dr-h-y̆. Dva. Druhyy-. D-a- D-u-y-̆- ------------- Dva. Druhyy̆.
Három. A harmadik. Т--. Тре---. Три. Третій. Т-и- Т-е-і-. ------------ Три. Третій. 0
Try----eti-̆. Try. Tretiy-. T-y- T-e-i-̆- ------------- Try. Tretiy̆.
Négy. A negyedik. Ч--ири. Ч---ерти-. Чотири. Четвертий. Ч-т-р-. Ч-т-е-т-й- ------------------ Чотири. Четвертий. 0
Ch------ -h--ve-tyy̆. Chotyry. Chetvertyy-. C-o-y-y- C-e-v-r-y-̆- --------------------- Chotyry. Chetvertyy̆.
Öt. Az ötödik. П’-ть--П’я-и-. П’ять. П’ятий. П-я-ь- П-я-и-. -------------- П’ять. П’ятий. 0
Pʺyat---P-ya----. Pʺyatʹ. Pʺyatyy-. P-y-t-. P-y-t-y-. ----------------- Pʺyatʹ. Pʺyatyy̆.
Hat. A hatodik. Ш--т--------й. Шість. Шостий. Ш-с-ь- Ш-с-и-. -------------- Шість. Шостий. 0
S---tʹ--S-o-t---. Shistʹ. Shostyy-. S-i-t-. S-o-t-y-. ----------------- Shistʹ. Shostyy̆.
Hét. A hetedik. Сі-----о--й. Сім. Сьомий. С-м- С-о-и-. ------------ Сім. Сьомий. 0
S--.-S--myy-. Sim. Sʹomyy-. S-m- S-o-y-̆- ------------- Sim. Sʹomyy̆.
Nyolc. A nyolcadik. Ві-і-.--о---и-. Вісім. Восьмий. В-с-м- В-с-м-й- --------------- Вісім. Восьмий. 0
Vi-im--Vo-ʹ---̆. Visim. Vosʹmyy-. V-s-m- V-s-m-y-. ---------------- Visim. Vosʹmyy̆.
Kilenc. A kilencedik. Дев----. Д--’----. Дев’ять. Дев’ятий. Д-в-я-ь- Д-в-я-и-. ------------------ Дев’ять. Дев’ятий. 0
D---yatʹ----vʺy--yy̆. Devʺyatʹ. Devʺyatyy-. D-v-y-t-. D-v-y-t-y-. --------------------- Devʺyatʹ. Devʺyatyy̆.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!