Kifejezéstár

hu Számok   »   hi संख्या

7 [hét]

Számok

Számok

७ [सात]

7 [saat]

संख्या

[sankhya]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar hindi Lejátszás Több
Számolok: मै--गि--- - -िनत- -ूँ म-- ग-नत- / ग-नत- ह-- म-ं ग-न-ा / ग-न-ी ह-ँ --------------------- मैं गिनता / गिनती हूँ 0
main -in-t----g-na-------n main ginata / ginatee hoon m-i- g-n-t- / g-n-t-e h-o- -------------------------- main ginata / ginatee hoon
egy, kettő, három एक- -ो--त-न एक, द-, त-न ए-, द-, त-न ----------- एक, दो, तीन 0
ek,-do,----n ek, do, teen e-, d-, t-e- ------------ ek, do, teen
Én háromig számolok. म---त-- ---गि-त- /-------ह-ँ म-- त-न तक ग-नत- / ग-नत- ह-- म-ं त-न त- ग-न-ा / ग-न-ी ह-ँ ---------------------------- मैं तीन तक गिनता / गिनती हूँ 0
m--- -e-- tak-gina-a --gi--t-- ---n main teen tak ginata / ginatee hoon m-i- t-e- t-k g-n-t- / g-n-t-e h-o- ----------------------------------- main teen tak ginata / ginatee hoon
Én tovább számolok: म-- आ-े-गि--- / गिन---ह-ँ म-- आग- ग-नत- / ग-नत- ह-- म-ं आ-े ग-न-ा / ग-न-ी ह-ँ ------------------------- मैं आगे गिनता / गिनती हूँ 0
mai- --ge-g---t- - g-nat-- -oon main aage ginata / ginatee hoon m-i- a-g- g-n-t- / g-n-t-e h-o- ------------------------------- main aage ginata / ginatee hoon
négy, öt, hat, च-र------, छः च-र, प--च, छ- च-र- प-ँ-, छ- ------------- चार, पाँच, छः 0
ch-a-----a--h,-c-h-h chaar, paanch, chhah c-a-r- p-a-c-, c-h-h -------------------- chaar, paanch, chhah
hét, nyolc, kilenc सा-,--ठ, -ौ स-त, आठ, न- स-त- आ-, न- ----------- सात, आठ, नौ 0
s-a-- aa-h,-nau saat, aath, nau s-a-, a-t-, n-u --------------- saat, aath, nau
Én számolok. मै---िनत--/---न-ी --ँ म-- ग-नत- / ग-नत- ह-- म-ं ग-न-ा / ग-न-ी ह-ँ --------------------- मैं गिनता / गिनती हूँ 0
m--- -i-a-- /----ate- ho-n main ginata / ginatee hoon m-i- g-n-t- / g-n-t-e h-o- -------------------------- main ginata / ginatee hoon
Te számolsz. तु--ग-नत- - गिनती हो त-म ग-नत- / ग-नत- ह- त-म ग-न-े / ग-न-ी ह- -------------------- तुम गिनते / गिनती हो 0
tu------te-/ g----ee ho tum ginate / ginatee ho t-m g-n-t- / g-n-t-e h- ----------------------- tum ginate / ginatee ho
Ő számol. व- गि--ा--ै वह ग-नत- ह- व- ग-न-ा ह- ----------- वह गिनता है 0
v--------- hai vah ginata hai v-h g-n-t- h-i -------------- vah ginata hai
Egy. Az első. ए-. प-ल--- -ह-ी / पह-े एक. पहल- / पहल- / पहल- ए-. प-ल- / प-ल- / प-ल- ---------------------- एक. पहला / पहली / पहले 0
e---paha-a ---a-a--- / p-ha-e ek. pahala / pahalee / pahale e-. p-h-l- / p-h-l-e / p-h-l- ----------------------------- ek. pahala / pahalee / pahale
Kettő. A második. द---दूस-ा /--ूस-ी - द-स-े द-. द-सर- / द-सर- / द-सर- द-. द-स-ा / द-स-ी / द-स-े ------------------------- दो. दूसरा / दूसरी / दूसरे 0
d---d-o--r--/-do---r---- d--s-re do. doosara / doosaree / doosare d-. d-o-a-a / d-o-a-e- / d-o-a-e -------------------------------- do. doosara / doosaree / doosare
Három. A harmadik. त-न----------ती-र----त---े त-न. त-सर- / त-सर- / त-सर- त-न- त-स-ा / त-स-ी / त-स-े -------------------------- तीन. तीसरा / तीसरी / तीसरे 0
t-en. t--sara----ee-ar-e-/ --e---e teen. teesara / teesaree / teesare t-e-. t-e-a-a / t-e-a-e- / t-e-a-e ---------------------------------- teen. teesara / teesaree / teesare
Négy. A negyedik. च--- चौथा ---ौ---- च-थे च-र. च-थ- / च-थ- / च-थ- च-र- च-थ- / च-थ- / च-थ- ----------------------- चार. चौथा / चौथी / चौथे 0
cha--. -hauth--- -h-u-h-----chau--e chaar. chautha / chauthee / chauthe c-a-r- c-a-t-a / c-a-t-e- / c-a-t-e ----------------------------------- chaar. chautha / chauthee / chauthe
Öt. Az ötödik. प--च.-प--चव- / प---वी-/ पा--वे प--च. प--चव- / प--चव- / प--चव- प-ँ-. प-ँ-व- / प-ँ-व- / प-ँ-व- ------------------------------ पाँच. पाँचवा / पाँचवी / पाँचवे 0
p--nch----anch--a /-p--ncha--e----aanc---e paanch. paanchava / paanchavee / paanchave p-a-c-. p-a-c-a-a / p-a-c-a-e- / p-a-c-a-e ------------------------------------------ paanch. paanchava / paanchavee / paanchave
Hat. A hatodik. छ-.-छठ--/ -ठी --छठे छ-. छठ- / छठ- / छठ- छ-. छ-ा / छ-ी / छ-े ------------------- छः. छठा / छठी / छठे 0
chhah.-chh---a ---hha-hee-/---h-the chhah. chhatha / chhathee / chhathe c-h-h- c-h-t-a / c-h-t-e- / c-h-t-e ----------------------------------- chhah. chhatha / chhathee / chhathe
Hét. A hetedik. सात.-सा-व- / स--व- / --त-े स-त. स-तव- / स-तव- / स-तव- स-त- स-त-ा / स-त-ी / स-त-े -------------------------- सात. सातवा / सातवी / सातवे 0
s-at- s-a-----/-s-ata-ee /--a-t-ve saat. saatava / saatavee / saatave s-a-. s-a-a-a / s-a-a-e- / s-a-a-e ---------------------------------- saat. saatava / saatavee / saatave
Nyolc. A nyolcadik. आठ--आठ-ा /--ठवी - -ठवे आठ. आठव- / आठव- / आठव- आ-. आ-व- / आ-व- / आ-व- ---------------------- आठ. आठवा / आठवी / आठवे 0
aat-. -at--v- - a-t-a-e--/ -at--ve aath. aathava / aathavee / aathave a-t-. a-t-a-a / a-t-a-e- / a-t-a-e ---------------------------------- aath. aathava / aathavee / aathave
Kilenc. A kilencedik. न---नौवा ------------े न-. न-व- / न-व- / न-व- न-. न-व- / न-व- / न-व- ---------------------- नौ. नौवा / नौवी / नौवे 0
nau- nauva /---u-ee /-nauve nau. nauva / nauvee / nauve n-u- n-u-a / n-u-e- / n-u-e --------------------------- nau. nauva / nauvee / nauve

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!