Kifejezéstár

hu Számok   »   am ቁጥሮች

7 [hét]

Számok

Számok

7 [ሰባት]

7 [sebati]

ቁጥሮች

[k’ut’irochi]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar amhara Lejátszás Több
Számolok: እ--እቆ-ራ-ው፦ እኔ እቆጥራለው፦ እ- እ-ጥ-ለ-፦ ---------- እኔ እቆጥራለው፦ 0
i------ot’-r-l-wi-- inē ik’ot’iralewi:- i-ē i-’-t-i-a-e-i-- ------------------- inē ik’ot’iralewi:-
egy, kettő, három አን-፤------ሶስት አንድ፤ ሁለት ፤ሶስት አ-ድ- ሁ-ት ፤-ስ- ------------- አንድ፤ ሁለት ፤ሶስት 0
ā--d-; h-l--i-;---iti ānidi; huleti ;sositi ā-i-i- h-l-t- ;-o-i-i --------------------- ānidi; huleti ;sositi
Én háromig számolok. እ-ከ--ስት-ቆጠር-። እስከ ሶስት ቆጠርኩ። እ-ከ ሶ-ት ቆ-ር-። ------------- እስከ ሶስት ቆጠርኩ። 0
i-----s--iti-k-ot’er---. isike sositi k’ot’eriku. i-i-e s-s-t- k-o-’-r-k-. ------------------------ isike sositi k’ot’eriku.
Én tovább számolok: እ- ተጨማ- --ጥ--ው፦ እኔ ተጨማሪ እቆጥራለው፦ እ- ተ-ማ- እ-ጥ-ለ-፦ --------------- እኔ ተጨማሪ እቆጥራለው፦ 0
i---te-h--------k-ot’i--lewi-- inē tech’emarī ik’ot’iralewi:- i-ē t-c-’-m-r- i-’-t-i-a-e-i-- ------------------------------ inē tech’emarī ik’ot’iralewi:-
négy, öt, hat, አራ- - አም-ት ፤-ስድስት አራት ፤ አምስት ፤ ስድስት አ-ት ፤ አ-ስ- ፤ ስ-ስ- ----------------- አራት ፤ አምስት ፤ ስድስት 0
ā-a-i-;-ā-isit- ---i-i--ti ārati ; āmisiti ; sidisiti ā-a-i ; ā-i-i-i ; s-d-s-t- -------------------------- ārati ; āmisiti ; sidisiti
hét, nyolc, kilenc ሰ-- --ስ-ን--- ዘጠኝ ሰባት ፤ ስምንት ፤ ዘጠኝ ሰ-ት ፤ ስ-ን- ፤ ዘ-ኝ ---------------- ሰባት ፤ ስምንት ፤ ዘጠኝ 0
se-ati-- s----it- - zet’---i sebati ; siminiti ; zet’enyi s-b-t- ; s-m-n-t- ; z-t-e-y- ---------------------------- sebati ; siminiti ; zet’enyi
Én számolok. እ--እቆጥራለው። እኔ እቆጥራለው። እ- እ-ጥ-ለ-። ---------- እኔ እቆጥራለው። 0
inē --’o-’i---e-i. inē ik’ot’iralewi. i-ē i-’-t-i-a-e-i- ------------------ inē ik’ot’iralewi.
Te számolsz. አ-ተ/ቺ -ቆ---ህ---ለ-። አንተ/ቺ ትቆጥራለህ/ሪያለሽ። አ-ተ-ቺ ት-ጥ-ለ-/-ያ-ሽ- ------------------ አንተ/ቺ ትቆጥራለህ/ሪያለሽ። 0
ān-t---hī ---’ot’ir---hi/rī------i. ānite/chī tik’ot’iralehi/rīyaleshi. ā-i-e-c-ī t-k-o-’-r-l-h-/-ī-a-e-h-. ----------------------------------- ānite/chī tik’ot’iralehi/rīyaleshi.
Ő számol. እ- -----። እሱ ይቆጥራል። እ- ይ-ጥ-ል- --------- እሱ ይቆጥራል። 0
i-u-yi-’o--ir---. isu yik’ot’irali. i-u y-k-o-’-r-l-. ----------------- isu yik’ot’irali.
Egy. Az első. አ-ድ------ኛ አንድ – አንደኛ አ-ድ – አ-ደ- ---------- አንድ – አንደኛ 0
ā-i-i - ---de--a ānidi – ānidenya ā-i-i – ā-i-e-y- ---------------- ānidi – ānidenya
Kettő. A második. ሁለ--–----ኛ ሁለት – ሁለተኛ ሁ-ት – ሁ-ተ- ---------- ሁለት – ሁለተኛ 0
hul-ti-–-hulet--ya huleti – huletenya h-l-t- – h-l-t-n-a ------------------ huleti – huletenya
Három. A harmadik. ሶ-- - ሶ-ተኛ ሶስት – ሶስተኛ ሶ-ት – ሶ-ተ- ---------- ሶስት – ሶስተኛ 0
sosi-i-–-s--i-en-a sositi – sositenya s-s-t- – s-s-t-n-a ------------------ sositi – sositenya
Négy. A negyedik. አ-- – አ-ተኛ አራት – አራተኛ አ-ት – አ-ተ- ---------- አራት – አራተኛ 0
āra-i –---a---ya ārati – āratenya ā-a-i – ā-a-e-y- ---------------- ārati – āratenya
Öt. Az ötödik. አምስ--– አም--ኛ አምስት – አምስተኛ አ-ስ- – አ-ስ-ኛ ------------ አምስት – አምስተኛ 0
ā-i-it- –---i---enya āmisiti – āmisitenya ā-i-i-i – ā-i-i-e-y- -------------------- āmisiti – āmisitenya
Hat. A hatodik. ስ----–---ስተኛ ስድስት – ስድስተኛ ስ-ስ- – ስ-ስ-ኛ ------------ ስድስት – ስድስተኛ 0
s--i--t--- -idi-it--ya sidisiti – sidisitenya s-d-s-t- – s-d-s-t-n-a ---------------------- sidisiti – sidisitenya
Hét. A hetedik. ስ-- –-ስባተኛ ስባት – ስባተኛ ስ-ት – ስ-ተ- ---------- ስባት – ስባተኛ 0
sib--i---s-----nya sibati – sibatenya s-b-t- – s-b-t-n-a ------------------ sibati – sibatenya
Nyolc. A nyolcadik. ስምን--–--ምንተኛ ስምንት – ስምንተኛ ስ-ን- – ስ-ን-ኛ ------------ ስምንት – ስምንተኛ 0
s-m--i-- – s-mi-i--n-a siminiti – siminitenya s-m-n-t- – s-m-n-t-n-a ---------------------- siminiti – siminitenya
Kilenc. A kilencedik. ዘ-ኝ –-ዘጠ-ኛ ዘጠኝ – ዘጠነኛ ዘ-ኝ – ዘ-ነ- ---------- ዘጠኝ – ዘጠነኛ 0
z-t’en-i – z-t--nen-a zet’enyi – zet’enenya z-t-e-y- – z-t-e-e-y- --------------------- zet’enyi – zet’enenya

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!