Kifejezéstár

hu Számok   »   kn ಸಂಖ್ಯೆಗಳು

7 [hét]

Számok

Számok

೭ [ಏಳು]

7 [Ēḷu]

ಸಂಖ್ಯೆಗಳು

[saṅkhyegaḷu]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kannada Lejátszás Több
Számolok: ನಾ-ು -ಣ----್-ೇ--. ನ-ನ- ಎಣ-ಸ-ತ-ತ-ನ-. ನ-ನ- ಎ-ಿ-ು-್-ೇ-ೆ- ----------------- ನಾನು ಎಣಿಸುತ್ತೇನೆ. 0
n--u eṇi-ut-ēn-. nānu eṇisuttēne. n-n- e-i-u-t-n-. ---------------- nānu eṇisuttēne.
egy, kettő, három ಒ-----ಎರಡು, -ೂ-ು. ಒ-ದ-, ಎರಡ-, ಮ-ರ-. ಒ-ದ-, ಎ-ಡ-, ಮ-ರ-. ----------------- ಒಂದು, ಎರಡು, ಮೂರು. 0
Ond-- e-a-----ūru. Ondu, eraḍu, mūru. O-d-, e-a-u- m-r-. ------------------ Ondu, eraḍu, mūru.
Én háromig számolok. ನ--ು --ರ-ವ--ಗ----ಿ---್-ೇನ-. ನ-ನ- ಮ-ರರವರ-ಗ- ಎಣ-ಸ-ತ-ತ-ನ-. ನ-ನ- ಮ-ರ-ವ-ೆ-ೆ ಎ-ಿ-ು-್-ೇ-ೆ- --------------------------- ನಾನು ಮೂರರವರೆಗೆ ಎಣಿಸುತ್ತೇನೆ. 0
N----m-rar---r-g--eṇ-s-t---e. Nānu mūraravarege eṇisuttēne. N-n- m-r-r-v-r-g- e-i-u-t-n-. ----------------------------- Nānu mūraravarege eṇisuttēne.
Én tovább számolok: ನಾ-ು ---ಕ- ---ದುವ----ತ--ೇನೆ. ನ-ನ- ಎಣ-ಕ- ಮ--ದ-ವರ-ಸ-ತ-ತ-ನ-. ನ-ನ- ಎ-ಿ-ೆ ಮ-ಂ-ು-ರ-ಸ-ತ-ತ-ನ-. ---------------------------- ನಾನು ಎಣಿಕೆ ಮುಂದುವರಿಸುತ್ತೇನೆ. 0
N-nu --i-- m--duvaris-tt-n-. Nānu eṇike munduvarisuttēne. N-n- e-i-e m-n-u-a-i-u-t-n-. ---------------------------- Nānu eṇike munduvarisuttēne.
négy, öt, hat, ನಾ--ಕು,--ದ-, -ರು. ನ-ಲ-ಕ-, ಐದ-, ಆರ-. ನ-ಲ-ಕ-, ಐ-ು- ಆ-ು- ----------------- ನಾಲ್ಕು, ಐದು, ಆರು. 0
N---u, aid-----u. Nālku, aidu, āru. N-l-u- a-d-, ā-u- ----------------- Nālku, aidu, āru.
hét, nyolc, kilenc ಏಳು, ಎಂ------ಬ---ು ಏಳ-, ಎ-ಟ-, ಒ-ಬತ-ತ- ಏ-ು- ಎ-ಟ-, ಒ-ಬ-್-ು ------------------ ಏಳು, ಎಂಟು, ಒಂಬತ್ತು 0
Ē-u---ṇṭ-- -mba-tu Ēḷu, eṇṭu, ombattu Ē-u- e-ṭ-, o-b-t-u ------------------ Ēḷu, eṇṭu, ombattu
Én számolok. ನ--ು ಎ--ಸ-ತ-ತ-ನ-. ನ-ನ- ಎಣ-ಸ-ತ-ತ-ನ-. ನ-ನ- ಎ-ಿ-ು-್-ೇ-ೆ- ----------------- ನಾನು ಎಣಿಸುತ್ತೇನೆ. 0
n-n- eṇ---t-ēn-. nānu eṇisuttēne. n-n- e-i-u-t-n-. ---------------- nānu eṇisuttēne.
Te számolsz. ನ-ನು-ಎ---ುತ್--ಯ. ನ-ನ- ಎಣ-ಸ-ತ-ತ-ಯ. ನ-ನ- ಎ-ಿ-ು-್-ೀ-. ---------------- ನೀನು ಎಣಿಸುತ್ತೀಯ. 0
N-n----------y-. Nīnu eṇisuttīya. N-n- e-i-u-t-y-. ---------------- Nīnu eṇisuttīya.
Ő számol. ಅ--ು--ಣಿ-ು-್---ೆ. ಅವನ- ಎಣ-ಸ-ತ-ತ-ನ-. ಅ-ನ- ಎ-ಿ-ು-್-ಾ-ೆ- ----------------- ಅವನು ಎಣಿಸುತ್ತಾನೆ. 0
Av-nu -ṇis-t-ān-. Avanu eṇisuttāne. A-a-u e-i-u-t-n-. ----------------- Avanu eṇisuttāne.
Egy. Az első. ಒ---. -ೊ---ೆಯ-ು ಒ-ದ-. ಮ-ದಲನ-ಯದ- ಒ-ದ-. ಮ-ದ-ನ-ಯ-ು --------------- ಒಂದು. ಮೊದಲನೆಯದು 0
O--u- Mod-lan--a-u Ondu. Modalaneyadu O-d-. M-d-l-n-y-d- ------------------ Ondu. Modalaneyadu
Kettő. A második. ಎರ-ು- ಎರಡ-ೆ-ದು. ಎರಡ-. ಎರಡನ-ಯದ-. ಎ-ಡ-. ಎ-ಡ-ೆ-ದ-. --------------- ಎರಡು. ಎರಡನೆಯದು. 0
e--ḍ-.-E--ḍane-a--. eraḍu. Eraḍaneyadu. e-a-u- E-a-a-e-a-u- ------------------- eraḍu. Eraḍaneyadu.
Három. A harmadik. ಮ-ರ------ನ----. ಮ-ರ-, ಮ-ರನ-ಯದ-. ಮ-ರ-, ಮ-ರ-ೆ-ದ-. --------------- ಮೂರು, ಮೂರನೆಯದು. 0
Mū--,-m-ra--yadu. Mūru, mūraneyadu. M-r-, m-r-n-y-d-. ----------------- Mūru, mūraneyadu.
Négy. A negyedik. ನಾ-್-ು, ನಾ-್ಕ-ೆ---. ನ-ಲ-ಕ-, ನ-ಲ-ಕನ-ಯದ-. ನ-ಲ-ಕ-, ನ-ಲ-ಕ-ೆ-ದ-. ------------------- ನಾಲ್ಕು, ನಾಲ್ಕನೆಯದು. 0
N-lku--n-lk-neyadu. Nālku, nālkaneyadu. N-l-u- n-l-a-e-a-u- ------------------- Nālku, nālkaneyadu.
Öt. Az ötödik. ಐದ-, -ದ-ೆ-ದು. ಐದ-, ಐದನ-ಯದ-. ಐ-ು- ಐ-ನ-ಯ-ು- ------------- ಐದು, ಐದನೆಯದು. 0
Aid-- aidaneyad-. Aidu, aidaneyadu. A-d-, a-d-n-y-d-. ----------------- Aidu, aidaneyadu.
Hat. A hatodik. ಆ-ು--ಆ---ಯ--. ಆರ-, ಆರನ-ಯದ-. ಆ-ು- ಆ-ನ-ಯ-ು- ------------- ಆರು, ಆರನೆಯದು. 0
Ā--- ār---ya--. Āru, āraneyadu. Ā-u- ā-a-e-a-u- --------------- Āru, āraneyadu.
Hét. A hetedik. ಏಳ-,---ನೆಯದು. ಏಳ-, ಏಳನ-ಯದ-. ಏ-ು- ಏ-ನ-ಯ-ು- ------------- ಏಳು, ಏಳನೆಯದು. 0
Ē-u- --a--yadu. Ēḷu, ēḷaneyadu. Ē-u- ē-a-e-a-u- --------------- Ēḷu, ēḷaneyadu.
Nyolc. A nyolcadik. ಎಂಟ-, ಎಂ---ಯ-ು. ಎ-ಟ-, ಎ-ಟನ-ಯದ-. ಎ-ಟ-, ಎ-ಟ-ೆ-ದ-. --------------- ಎಂಟು, ಎಂಟನೆಯದು. 0
E-ṭ---e--a---ad-. Eṇṭu, eṇṭaneyadu. E-ṭ-, e-ṭ-n-y-d-. ----------------- Eṇṭu, eṇṭaneyadu.
Kilenc. A kilencedik. ಒ-ಬತ್ತ-- ಒ--ತ್-ನ--ದ-. ಒ-ಬತ-ತ-, ಒ-ಬತ-ತನ-ಯದ-. ಒ-ಬ-್-ು- ಒ-ಬ-್-ನ-ಯ-ು- --------------------- ಒಂಬತ್ತು, ಒಂಬತ್ತನೆಯದು. 0
Om-att-,-o-bat-a-eya--. Ombattu, ombattaneyadu. O-b-t-u- o-b-t-a-e-a-u- ----------------------- Ombattu, ombattaneyadu.

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!