Kifejezéstár

hu Számok   »   ur ‫گنتی کرنا‬

7 [hét]

Számok

Számok

‫7 [سات]‬

saat

‫گنتی کرنا‬

[number]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar urdu Lejátszás Több
Számolok: ‫--ں -نتا--و--‬ ‫میں گنتا ہوں-‬ ‫-ی- گ-ت- ہ-ں-‬ --------------- ‫میں گنتا ہوں-‬ 0
me-n gi-----oon mein ginta hoon m-i- g-n-a h-o- --------------- mein ginta hoon
egy, kettő, három ‫ای--،-د-، -ین‬ ‫ایک ، دو، تین‬ ‫-ی- ، د-، ت-ن- --------------- ‫ایک ، دو، تین‬ 0
aik---o-- --en aik, doo, teen a-k- d-o- t-e- -------------- aik, doo, teen
Én háromig számolok. ‫-ی- -ی---- گن-ا--وں-‬ ‫میں تین تک گنتا ہوں-‬ ‫-ی- ت-ن ت- گ-ت- ہ-ں-‬ ---------------------- ‫میں تین تک گنتا ہوں-‬ 0
m----tee------g---- h-on mein teen taq ginta hoon m-i- t-e- t-q g-n-a h-o- ------------------------ mein teen taq ginta hoon
Én tovább számolok: ‫میں م-ی- گ--ا --ں-‬ ‫میں مزید گنتا ہوں-‬ ‫-ی- م-ی- گ-ت- ہ-ں-‬ -------------------- ‫میں مزید گنتا ہوں-‬ 0
m-i--aur --nta hoon mein aur ginta hoon m-i- a-r g-n-a h-o- ------------------- mein aur ginta hoon
négy, öt, hat, ‫چا-- -ان---چھ‬ ‫چار، پانچ، چھ‬ ‫-ا-، پ-ن-، چ-‬ --------------- ‫چار، پانچ، چھ‬ 0
c-a--,-pa-nc-,-ch-y chaar, paanch, chay c-a-r- p-a-c-, c-a- ------------------- chaar, paanch, chay
hét, nyolc, kilenc ‫س--، -ٹھ- ن-‬ ‫سات، آٹھ، نو‬ ‫-ا-، آ-ھ- ن-‬ -------------- ‫سات، آٹھ، نو‬ 0
sa-t- -a--,-no saat, aath, no s-a-, a-t-, n- -------------- saat, aath, no
Én számolok. ‫-یں--ن-- ہ-ں-‬ ‫میں گنتا ہوں-‬ ‫-ی- گ-ت- ہ-ں-‬ --------------- ‫میں گنتا ہوں-‬ 0
mei--gi-----o-n mein ginta hoon m-i- g-n-a h-o- --------------- mein ginta hoon
Te számolsz. ‫تم -ن-ے ---‬ ‫تم گنتے ہو-‬ ‫-م گ-ت- ہ--- ------------- ‫تم گنتے ہو-‬ 0
t-m g-nt--h-- tum ginte ho- t-m g-n-e h-- ------------- tum ginte ho-
Ő számol. ‫وہ---------‬ ‫وہ گنتا ہے-‬ ‫-ہ گ-ت- ہ--- ------------- ‫وہ گنتا ہے-‬ 0
wo- g---a--ai - woh ginta hai - w-h g-n-a h-i - --------------- woh ginta hai -
Egy. Az első. ‫---- --ل-‬ ‫ایک، پہلا‬ ‫-ی-، پ-ل-‬ ----------- ‫ایک، پہلا‬ 0
a-k, -e--a aik, pehla a-k- p-h-a ---------- aik, pehla
Kettő. A második. ‫د---دوسرا‬ ‫دو، دوسرا‬ ‫-و- د-س-ا- ----------- ‫دو، دوسرا‬ 0
doo--d-sra doo, dosra d-o- d-s-a ---------- doo, dosra
Három. A harmadik. ‫-----ت-سرا‬ ‫تین، تیسرا‬ ‫-ی-، ت-س-ا- ------------ ‫تین، تیسرا‬ 0
t--n- --esra teen, teesra t-e-, t-e-r- ------------ teen, teesra
Négy. A negyedik. ‫چ--- -و---‬ ‫چار، چوتھا‬ ‫-ا-، چ-ت-ا- ------------ ‫چار، چوتھا‬ 0
cha----c--utha chaar, choutha c-a-r- c-o-t-a -------------- chaar, choutha
Öt. Az ötödik. ‫پان-- ---چ---‬ ‫پانچ، پانچواں‬ ‫-ا-چ- پ-ن-و-ں- --------------- ‫پانچ، پانچواں‬ 0
p----h, p-n--awan paanch, panchawan p-a-c-, p-n-h-w-n ----------------- paanch, panchawan
Hat. A hatodik. ‫چ-،--ھ--‬ ‫چھ، چھٹا‬ ‫-ھ- چ-ٹ-‬ ---------- ‫چھ، چھٹا‬ 0
cha-, --ha-a chay, chhata c-a-, c-h-t- ------------ chay, chhata
Hét. A hetedik. ‫-ات،--ات-اں‬ ‫سات، ساتواں‬ ‫-ا-، س-ت-ا-‬ ------------- ‫سات، ساتواں‬ 0
saat--s----an saat, satwaan s-a-, s-t-a-n ------------- saat, satwaan
Nyolc. A nyolcadik. ‫آٹھ،--ٹ----‬ ‫آٹھ، آٹھواں‬ ‫-ٹ-، آ-ھ-ا-‬ ------------- ‫آٹھ، آٹھواں‬ 0
a-t-- --th--n aath, aathwan a-t-, a-t-w-n ------------- aath, aathwan
Kilenc. A kilencedik. ‫ن-،-نوا-‬ ‫نو، نواں‬ ‫-و- ن-ا-‬ ---------- ‫نو، نواں‬ 0
n-,----an no, nawan n-, n-w-n --------- no, nawan

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!