Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   ro „a dori” ceva

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [şaptezeci]

„a dori” ceva

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar román Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? D--iţ--s- fum---? Doriţi să fumaţi? D-r-ţ- s- f-m-ţ-? ----------------- Doriţi să fumaţi? 0
Szeretne táncolni? D-r--i--ă ---s-ţ-? Doriţi să dansaţi? D-r-ţ- s- d-n-a-i- ------------------ Doriţi să dansaţi? 0
Szeretne sétálni? Dor-ţi--ă m--g-ţ---- p--mba-e? Doriţi să mergeţi la plimbare? D-r-ţ- s- m-r-e-i l- p-i-b-r-? ------------------------------ Doriţi să mergeţi la plimbare? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Vrea-----fum--. Vreau să fumez. V-e-u s- f-m-z- --------------- Vreau să fumez. 0
Szeretnél egy cigarettát? Vre- o-ţ-g-r-? Vrei o ţigară? V-e- o ţ-g-r-? -------------- Vrei o ţigară? 0
Ő tüzet szeretne. E---r-a-u- -o-. El vrea un foc. E- v-e- u- f-c- --------------- El vrea un foc. 0
Szeretnék inni valamit. Do-----să be-- --v-. Doresc să beau ceva. D-r-s- s- b-a- c-v-. -------------------- Doresc să beau ceva. 0
Szeretnék enni valamit. Do-esc s- --n-nc -ev-. Doresc să mănânc ceva. D-r-s- s- m-n-n- c-v-. ---------------------- Doresc să mănânc ceva. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. D---sc -ă--- -di--es----ţ--. Doresc să mă odihnesc puţin. D-r-s- s- m- o-i-n-s- p-ţ-n- ---------------------------- Doresc să mă odihnesc puţin. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Dor-sc-s- -- î--r---c-va. Doresc să vă întreb ceva. D-r-s- s- v- î-t-e- c-v-. ------------------------- Doresc să vă întreb ceva. 0
Szeretném önt megkérni valamire. Do-esc -ă------- ce-a. Doresc să vă rog ceva. D-r-s- s- v- r-g c-v-. ---------------------- Doresc să vă rog ceva. 0
Szeretném önt meghívni valamire. D----c -- v- -n-i- -a c-v-. Doresc să vă invit la ceva. D-r-s- s- v- i-v-t l- c-v-. --------------------------- Doresc să vă invit la ceva. 0
Mit szeretne, kérem? C- d-r-ţi -ă -og? Ce doriţi vă rog? C- d-r-ţ- v- r-g- ----------------- Ce doriţi vă rog? 0
Szeretne egy kávét? D-ri-i - cafe-? Doriţi o cafea? D-r-ţ- o c-f-a- --------------- Doriţi o cafea? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? Sa---oriţ---a---ine-un--e-i? Sau doriţi mai bine un ceai? S-u d-r-ţ- m-i b-n- u- c-a-? ---------------------------- Sau doriţi mai bine un ceai? 0
Haza szeretnénk menni. V-e- -ă--e-g-m -c-să. Vrem să mergem acasă. V-e- s- m-r-e- a-a-ă- --------------------- Vrem să mergem acasă. 0
Szeretnétek egy taxit? V-eţ-----taxi? Vreţi un taxi? V-e-i u- t-x-? -------------- Vreţi un taxi? 0
Telefonálni szeretnének. Ei--or -- dea u--telef-n. Ei vor să dea un telefon. E- v-r s- d-a u- t-l-f-n- ------------------------- Ei vor să dea un telefon. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…