Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   et midagi soovima

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [seitsekümmend]

midagi soovima

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar észt Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? K-s ---s--vi--it--sui-se-ada? K__ t_ s_________ s__________ K-s t- s-o-i-s-t- s-i-s-t-d-? ----------------------------- Kas te sooviksite suitsetada? 0
Szeretne táncolni? K-s-te-s---iks--e-tant--da? K__ t_ s_________ t________ K-s t- s-o-i-s-t- t-n-s-d-? --------------------------- Kas te sooviksite tantsida? 0
Szeretne sétálni? K----- --ov--si-- -alu-ama--i--a? K__ t_ s_________ j_______ m_____ K-s t- s-o-i-s-t- j-l-t-m- m-n-a- --------------------------------- Kas te sooviksite jalutama minna? 0
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. M---oo--ks-n----tsetad-. M_ s________ s__________ M- s-o-i-s-n s-i-s-t-d-. ------------------------ Ma sooviksin suitsetada. 0
Szeretnél egy cigarettát? S-o--d--- -igare-t-? S_____ s_ s_________ S-o-i- s- s-g-r-t-i- -------------------- Soovid sa sigaretti? 0
Ő tüzet szeretne. T- s-o-i----ld. T_ s_____ t____ T- s-o-i- t-l-. --------------- Ta soovib tuld. 0
Szeretnék inni valamit. M- soo--k--- --da-i---ua. M_ s________ m_____ j____ M- s-o-i-s-n m-d-g- j-u-. ------------------------- Ma sooviksin midagi juua. 0
Szeretnék enni valamit. Ma-s-ovik-in--i-a-i s--a. M_ s________ m_____ s____ M- s-o-i-s-n m-d-g- s-ü-. ------------------------- Ma sooviksin midagi süüa. 0
Szeretném kicsit kipihenni magam. M- --o-i-------i-------t-. M_ s________ v____ p______ M- s-o-i-s-n v-i-i p-h-t-. -------------------------- Ma sooviksin veidi puhata. 0
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Ma-soov-k-in tei-t-mida-i-k---da. M_ s________ t____ m_____ k______ M- s-o-i-s-n t-i-t m-d-g- k-s-d-. --------------------------------- Ma sooviksin teilt midagi küsida. 0
Szeretném önt megkérni valamire. M---oovi--in-te--t m-d-g- pa-uda. M_ s________ t____ m_____ p______ M- s-o-i-s-n t-i-t m-d-g- p-l-d-. --------------------------------- Ma sooviksin teilt midagi paluda. 0
Szeretném önt meghívni valamire. M--s-o---sin---ile-m-da----ä-j--t---. M_ s________ t____ m_____ v____ t____ M- s-o-i-s-n t-i-e m-d-g- v-l-a t-h-. ------------------------------------- Ma sooviksin teile midagi välja teha. 0
Mit szeretne, kérem? Mida--e-s---it-, pal-n? M___ t_ s_______ p_____ M-d- t- s-o-i-e- p-l-n- ----------------------- Mida te soovite, palun? 0
Szeretne egy kávét? Soo-it---e---hvi? S______ t_ k_____ S-o-i-e t- k-h-i- ----------------- Soovite te kohvi? 0
Vagy inkább egy teát szeretne? Võ- s-o-i-e------ge- ----? V__ s______ t_ p____ t____ V-i s-o-i-e t- p-g-m t-e-? -------------------------- Või soovite te pigem teed? 0
Haza szeretnénk menni. M--so-v--e -o-u sõi-a. M_ s______ k___ s_____ M- s-o-i-e k-j- s-i-a- ---------------------- Me soovime koju sõita. 0
Szeretnétek egy taxit? So-v--e ----a--o-? S______ t_ t______ S-o-i-e t- t-k-o-? ------------------ Soovite te taksot? 0
Telefonálni szeretnének. Na- sooviva- h-----a--. N__ s_______ h_________ N-d s-o-i-a- h-l-s-a-a- ----------------------- Nad soovivad helistada. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + észt (1-100) MP3 észt (1-100)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…