Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   uk Хотіти що-небудь

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [сімдесят]

70 [simdesyat]

Хотіти що-небудь

[Khotity shcho-nebudʹ]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? Х------кур-т-? Хочете курити? Х-ч-т- к-р-т-? -------------- Хочете курити? 0
Kho-h--e---ry-y? Khochete kuryty? K-o-h-t- k-r-t-? ---------------- Khochete kuryty?
Szeretne táncolni? Хоче-- --нцюв-т-? Хочете танцювати? Х-ч-т- т-н-ю-а-и- ----------------- Хочете танцювати? 0
K--ch--- -antsyu--ty? Khochete tantsyuvaty? K-o-h-t- t-n-s-u-a-y- --------------------- Khochete tantsyuvaty?
Szeretne sétálni? Х--е-е йти--у---и? Хочете йти гуляти? Х-ч-т- й-и г-л-т-? ------------------ Хочете йти гуляти? 0
Khoch--e--̆t--hu-----? Khochete y-ty hulyaty? K-o-h-t- y-t- h-l-a-y- ---------------------- Khochete y̆ty hulyaty?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Я-хочу ку-и-и. Я хочу курити. Я х-ч- к-р-т-. -------------- Я хочу курити. 0
YA---o--u -u--ty. YA khochu kuryty. Y- k-o-h- k-r-t-. ----------------- YA khochu kuryty.
Szeretnél egy cigarettát? Т---от-- би--и---ку? Ти хотів би цигарку? Т- х-т-в б- ц-г-р-у- -------------------- Ти хотів би цигарку? 0
Ty-k--ti- -y t-yha-ku? Ty khotiv by tsyharku? T- k-o-i- b- t-y-a-k-? ---------------------- Ty khotiv by tsyharku?
Ő tüzet szeretne. Ві- --ті--би -огню. Він хотів би вогню. В-н х-т-в б- в-г-ю- ------------------- Він хотів би вогню. 0
Vi- khoti- -- vohn--. Vin khotiv by vohnyu. V-n k-o-i- b- v-h-y-. --------------------- Vin khotiv by vohnyu.
Szeretnék inni valamit. Я-х----п-ти. Я хочу пити. Я х-ч- п-т-. ------------ Я хочу пити. 0
YA kh------y-y. YA khochu pyty. Y- k-o-h- p-t-. --------------- YA khochu pyty.
Szeretnék enni valamit. Я--о-- -с--. Я хочу їсти. Я х-ч- ї-т-. ------------ Я хочу їсти. 0
Y- -h---u------. YA khochu i-sty. Y- k-o-h- i-s-y- ---------------- YA khochu ïsty.
Szeretném kicsit kipihenni magam. Я хо-- -і-п-чит-. Я хочу відпочити. Я х-ч- в-д-о-и-и- ----------------- Я хочу відпочити. 0
Y- --o-hu v-d--c-yt-. YA khochu vidpochyty. Y- k-o-h- v-d-o-h-t-. --------------------- YA khochu vidpochyty.
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Я----у -ас де-о-за------. Я хочу Вас дещо запитати. Я х-ч- В-с д-щ- з-п-т-т-. ------------------------- Я хочу Вас дещо запитати. 0
YA k--chu--as --s--ho-zapytaty. YA khochu Vas deshcho zapytaty. Y- k-o-h- V-s d-s-c-o z-p-t-t-. ------------------------------- YA khochu Vas deshcho zapytaty.
Szeretném önt megkérni valamire. Я ---у -ас де---попр--ити. Я хочу Вас дещо попросити. Я х-ч- В-с д-щ- п-п-о-и-и- -------------------------- Я хочу Вас дещо попросити. 0
YA khochu--as-----cho popros-ty. YA khochu Vas deshcho poprosyty. Y- k-o-h- V-s d-s-c-o p-p-o-y-y- -------------------------------- YA khochu Vas deshcho poprosyty.
Szeretném önt meghívni valamire. Я х--- ----к-д-сь -ап-осит-. Я хочу Вас кудись запросити. Я х-ч- В-с к-д-с- з-п-о-и-и- ---------------------------- Я хочу Вас кудись запросити. 0
Y- -h-c-u V-s k----------osy--. YA khochu Vas kudysʹ zaprosyty. Y- k-o-h- V-s k-d-s- z-p-o-y-y- ------------------------------- YA khochu Vas kudysʹ zaprosyty.
Mit szeretne, kérem? Що--и-хо-е----и---и? Що Ви хочете випити? Щ- В- х-ч-т- в-п-т-? -------------------- Що Ви хочете випити? 0
Shc-o V- k--c--t---y-y--? Shcho Vy khochete vypyty? S-c-o V- k-o-h-t- v-p-t-? ------------------------- Shcho Vy khochete vypyty?
Szeretne egy kávét? Ч- хо-іли б----к-в-? Чи хотіли б Ви кави? Ч- х-т-л- б В- к-в-? -------------------- Чи хотіли б Ви кави? 0
C-y -ho---y b Vy k-vy? Chy khotily b Vy kavy? C-y k-o-i-y b V- k-v-? ---------------------- Chy khotily b Vy kavy?
Vagy inkább egy teát szeretne? Ч- хотіли б--- -р-ще--аю? Чи хотіли б Ви краще чаю? Ч- х-т-л- б В- к-а-е ч-ю- ------------------------- Чи хотіли б Ви краще чаю? 0
Ch--kho-i-y b Vy kr--hc-e cha--? Chy khotily b Vy krashche chayu? C-y k-o-i-y b V- k-a-h-h- c-a-u- -------------------------------- Chy khotily b Vy krashche chayu?
Haza szeretnénk menni. Ми х--і---- п-ї---и--о-ом-. Ми хотіли б поїхати додому. М- х-т-л- б п-ї-а-и д-д-м-. --------------------------- Ми хотіли б поїхати додому. 0
M--k--til--- -o-----ty-------. My khotily b poi-khaty dodomu. M- k-o-i-y b p-i-k-a-y d-d-m-. ------------------------------ My khotily b poïkhaty dodomu.
Szeretnétek egy taxit? Чи-хот----- в--та---? Чи хотіли б ви таксі? Ч- х-т-л- б в- т-к-і- --------------------- Чи хотіли б ви таксі? 0
Ch---h-t---------t----? Chy khotily b vy taksi? C-y k-o-i-y b v- t-k-i- ----------------------- Chy khotily b vy taksi?
Telefonálni szeretnének. Вон- х--ут---а--л--он---ти. Вони хочуть зателефонувати. В-н- х-ч-т- з-т-л-ф-н-в-т-. --------------------------- Вони хочуть зателефонувати. 0
V--- kh---ut- --t-----n-v---. Vony khochutʹ zatelefonuvaty. V-n- k-o-h-t- z-t-l-f-n-v-t-. ----------------------------- Vony khochutʹ zatelefonuvaty.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…