С---те ли--- ---ите?
Сакате ли да пушите?
С-к-т- л- д- п-ш-т-?
--------------------
Сакате ли да пушите? 0 Saka-y- l- d- po----t--?Sakatye li da pooshitye?S-k-t-e l- d- p-o-h-t-e-------------------------Sakatye li da pooshitye?
С----е л- -а-та--у----?
Сакате ли да танцувате?
С-к-т- л- д- т-н-у-а-е-
-----------------------
Сакате ли да танцувате? 0 S--a-y- l- -a----t-oo-at-e?Sakatye li da tantzoovatye?S-k-t-e l- d- t-n-z-o-a-y-?---------------------------Sakatye li da tantzoovatye?
Са-ат- ---да-----р--е---е?
Сакате ли да се прошетате?
С-к-т- л- д- с- п-о-е-а-е-
--------------------------
Сакате ли да се прошетате? 0 S--a-ye --------- p-o-hye-a--e?Sakatye li da sye proshyetatye?S-k-t-e l- d- s-e p-o-h-e-a-y-?-------------------------------Sakatye li da sye proshyetatye?
С-к-- л--ед---ц-г-р-?
Сакаш ли една цигара?
С-к-ш л- е-н- ц-г-р-?
---------------------
Сакаш ли една цигара? 0 Saka-h l- -edna --i-u-r-?Sakash li yedna tziguara?S-k-s- l- y-d-a t-i-u-r-?-------------------------Sakash li yedna tziguara?
Т---са----а-алк-.
Тој сака запалка.
Т-ј с-к- з-п-л-а-
-----------------
Тој сака запалка. 0 To--sa-a--ap--ka.Toј saka zapalka.T-ј s-k- z-p-l-a------------------Toј saka zapalka.
С--ам--а----да--е --мора-.
Сакам малку да се одморам.
С-к-м м-л-у д- с- о-м-р-м-
--------------------------
Сакам малку да се одморам. 0 Saka- m--koo-----y- -dm-r--.Sakam malkoo da sye odmoram.S-k-m m-l-o- d- s-e o-m-r-m-----------------------------Sakam malkoo da sye odmoram.
Сак-- д--Ве-замолам-за----то.
Сакам да Ве замолам за нешто.
С-к-м д- В- з-м-л-м з- н-ш-о-
-----------------------------
Сакам да Ве замолам за нешто. 0 S---- da-V-e-z--ol----a ---s-t-.Sakam da Vye zamolam za nyeshto.S-k-m d- V-e z-m-l-m z- n-e-h-o---------------------------------Sakam da Vye zamolam za nyeshto.
С-ка-- -и-----?
Сакате ли кафе?
С-к-т- л- к-ф-?
---------------
Сакате ли кафе? 0 S---tye-li-kaf--?Sakatye li kafye?S-k-t-e l- k-f-e------------------Sakatye li kafye?
Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy.
Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára.
Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk.
Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek.
Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel.
Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra.
Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak.
Erre az eredményre jutott több kutatás is.
Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is.
Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan.
Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel.
A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet.
A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást.
Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak.
És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek!
Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók.
Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek.
Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet.
Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni.
A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek.
A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet.
Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet.
Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat.
A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra.
Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik.
Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki.
Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk.
Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…