Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   sr нешто желети

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [седамдесет]

70 [sedamdeset]

нешто желети

[nešto želeti]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? Ж--и----и-п-шит-? Желите ли пушити? Ж-л-т- л- п-ш-т-? ----------------- Желите ли пушити? 0
Ž--i-e li-puši--? Želite li pušiti? Ž-l-t- l- p-š-t-? ----------------- Želite li pušiti?
Szeretne táncolni? Же--те л-----ат-? Желите ли играти? Ж-л-т- л- и-р-т-? ----------------- Желите ли играти? 0
Že--te-l- --rat-? Želite li igrati? Ž-l-t- l- i-r-t-? ----------------- Želite li igrati?
Szeretne sétálni? Ж---те ли --тати? Желите ли шетати? Ж-л-т- л- ш-т-т-? ----------------- Желите ли шетати? 0
Ž-li-e--- -e--ti? Želite li šetati? Ž-l-t- l- š-t-t-? ----------------- Želite li šetati?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Ј- -е-им--у-и--. Ја желим пушити. Ј- ж-л-м п-ш-т-. ---------------- Ја желим пушити. 0
Ja-že-im------i. Ja želim pušiti. J- ž-l-m p-š-t-. ---------------- Ja želim pušiti.
Szeretnél egy cigarettát? Же-иш ли ц-----ту? Желиш ли цигарету? Ж-л-ш л- ц-г-р-т-? ------------------ Желиш ли цигарету? 0
Že--- ---c-g-r---? Želiš li cigaretu? Ž-l-š l- c-g-r-t-? ------------------ Želiš li cigaretu?
Ő tüzet szeretne. Он----и-ва-ру. Он жели ватру. О- ж-л- в-т-у- -------------- Он жели ватру. 0
O- ž--i ---ru. On želi vatru. O- ž-l- v-t-u- -------------- On želi vatru.
Szeretnék inni valamit. Ја-ж---- --ш-- ---и. Ја желим нешто пити. Ј- ж-л-м н-ш-о п-т-. -------------------- Ја желим нешто пити. 0
Ja --l-- -e-----iti. Ja želim nešto piti. J- ž-l-m n-š-o p-t-. -------------------- Ja želim nešto piti.
Szeretnék enni valamit. Ја жел-м нешт---е--и. Ја желим нешто јести. Ј- ж-л-м н-ш-о ј-с-и- --------------------- Ја желим нешто јести. 0
Ja žel-- n---- jesti. Ja želim nešto jesti. J- ž-l-m n-š-o j-s-i- --------------------- Ja želim nešto jesti.
Szeretném kicsit kipihenni magam. Ј- ---ж-л-м м-ло од--р---. Ја се желим мало одморити. Ј- с- ж-л-м м-л- о-м-р-т-. -------------------------- Ја се желим мало одморити. 0
J- -e ---i- ---o-o--o---i. Ja se želim malo odmoriti. J- s- ž-l-m m-l- o-m-r-t-. -------------------------- Ja se želim malo odmoriti.
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Ј- В-с -ел-- н-што пи---и. Ја Вас желим нешто питати. Ј- В-с ж-л-м н-ш-о п-т-т-. -------------------------- Ја Вас желим нешто питати. 0
J----- že-im --št-----a--. Ja Vas želim nešto pitati. J- V-s ž-l-m n-š-o p-t-t-. -------------------------- Ja Vas želim nešto pitati.
Szeretném önt megkérni valamire. Ј-------елим -а ---то зам-ли-и. Ја Вас желим за нешто замолити. Ј- В-с ж-л-м з- н-ш-о з-м-л-т-. ------------------------------- Ја Вас желим за нешто замолити. 0
J----s želim -- --št--zam-lit-. Ja Vas želim za nešto zamoliti. J- V-s ž-l-m z- n-š-o z-m-l-t-. ------------------------------- Ja Vas želim za nešto zamoliti.
Szeretném önt meghívni valamire. Ја-В-с--е-им----неш---по-ва-и. Ја Вас желим на нешто позвати. Ј- В-с ж-л-м н- н-ш-о п-з-а-и- ------------------------------ Ја Вас желим на нешто позвати. 0
J----s-ž---m -a-n------o-----. Ja Vas želim na nešto pozvati. J- V-s ž-l-m n- n-š-o p-z-a-i- ------------------------------ Ja Vas želim na nešto pozvati.
Mit szeretne, kérem? Ш---жели-е- -о-им? Шта желите, молим? Ш-а ж-л-т-, м-л-м- ------------------ Шта желите, молим? 0
Š-a-ž--ite- -o-im? Šta želite, molim? Š-a ž-l-t-, m-l-m- ------------------ Šta želite, molim?
Szeretne egy kávét? Ж--и---ли каф-? Желите ли кафу? Ж-л-т- л- к-ф-? --------------- Желите ли кафу? 0
Ž-l--- -i ka-u? Želite li kafu? Ž-l-t- l- k-f-? --------------- Želite li kafu?
Vagy inkább egy teát szeretne? Или-ра---е жели-----ј? Или радије желите чај? И-и р-д-ј- ж-л-т- ч-ј- ---------------------- Или радије желите чај? 0
Ili-rad-j- -e---- -a-? Ili radije želite čaj? I-i r-d-j- ž-l-t- č-j- ---------------------- Ili radije želite čaj?
Haza szeretnénk menni. М- -- ---и-----зи-- к-ћ-. Ми се желимо возити кући. М- с- ж-л-м- в-з-т- к-ћ-. ------------------------- Ми се желимо возити кући. 0
Mi-se -elimo-vozit- k-c--. Mi se želimo voziti kuc-i. M- s- ž-l-m- v-z-t- k-c-i- -------------------------- Mi se želimo voziti kući.
Szeretnétek egy taxit? Ж--и-е л--ви т--с-? Желите ли ви такси? Ж-л-т- л- в- т-к-и- ------------------- Желите ли ви такси? 0
Žel--- -- -i--a-s-? Želite li vi taksi? Ž-l-t- l- v- t-k-i- ------------------- Želite li vi taksi?
Telefonálni szeretnének. О-- --л- телефо--рат-. Они желе телефонирати. О-и ж-л- т-л-ф-н-р-т-. ---------------------- Они желе телефонирати. 0
On--že-e te--fon---t-. Oni žele telefonirati. O-i ž-l- t-l-f-n-r-t-. ---------------------- Oni žele telefonirati.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…