Guide de conversation

fr Conjonctions 4   »   ti መስተጻምር 4

97 [quatre-vingt-dix-sept]

Conjonctions 4

Conjonctions 4

97 [ተስዓንሸውዓተን]

97 [tesi‘anishewi‘ateni]

መስተጻምር 4

[mesitets’amiri 4]

Choisissez comment vous souhaitez voir la traduction :   
Français Tigrigna Son Suite
Il s’est endormi quoique la télévision ait été allumée. ተለ-ዦ-----ዑ ከ-፣-ቃስ-ወሲ-ዎ፣ ። ተለቪዦን ተወሊዑ ከሎ፣ድቃስ ወሲዱዎ፣ ። ተ-ቪ-ን ተ-ሊ- ከ-፣-ቃ- ወ-ዱ-፣ ። ------------------------- ተለቪዦን ተወሊዑ ከሎ፣ድቃስ ወሲዱዎ፣ ። 0
t----ī--o-i-tewe--‘u ----፣d--’as- w-sīduwo፣ ። televīzhoni tewelī‘u kelo፣dik’asi wesīduwo፣ ። t-l-v-z-o-i t-w-l-‘- k-l-፣-i-’-s- w-s-d-w-፣ ። --------------------------------------------- televīzhoni tewelī‘u kelo፣dik’asi wesīduwo፣ ።
Il est encore resté quoiqu’il était déjà tard. መ-- እ---፣ ገና ኣ-ከደ-። መስዩ እንከሎ፣ ገና ኣይከደን። መ-ዩ እ-ከ-፣ ገ- ኣ-ከ-ን- ------------------- መስዩ እንከሎ፣ ገና ኣይከደን። 0
me-iyu----kel-- -e-- --i-e--n-። mesiyu inikelo፣ gena ayikedeni። m-s-y- i-i-e-o- g-n- a-i-e-e-i- ------------------------------- mesiyu inikelo፣ gena ayikedeni።
Il n’est pas venu quoique nous nous soyons donné rendez-vous. ተቋ-ርና እ-ከ-ና ፣---መ---። ተቋጺርና እንከለና ፣ ኣይመጸን ። ተ-ጺ-ና እ-ከ-ና ፣ ኣ-መ-ን ። --------------------- ተቋጺርና እንከለና ፣ ኣይመጸን ። 0
t-k’wats’-ri-a-i-i----na-፣ -----t---n--። tek’wats’īrina inikelena ፣ ayimets’eni ። t-k-w-t-’-r-n- i-i-e-e-a ፣ a-i-e-s-e-i ። ---------------------------------------- tek’wats’īrina inikelena ፣ ayimets’eni ።
La télévision était allumée. Malgré tout, il s’est endormi. እቲ-ተ-ቪዦ- ተወ-ዑ--ሩ- -ይ- ግ--ድቃስ -ሲዱዎ። እቲ ተለቪዦን ተወሊዑ ኔሩ፣ ኮይኑ ግን ድቃስ ወሲዱዎ። እ- ተ-ቪ-ን ተ-ሊ- ኔ-፣ ኮ-ኑ ግ- ድ-ስ ወ-ዱ-። ---------------------------------- እቲ ተለቪዦን ተወሊዑ ኔሩ፣ ኮይኑ ግን ድቃስ ወሲዱዎ። 0
i-----l-vī-h-ni-t--elī‘u---ru- k--i-----n- -----s-----ī-u--። itī televīzhoni tewelī‘u nēru፣ koyinu gini dik’asi wesīduwo። i-ī t-l-v-z-o-i t-w-l-‘- n-r-፣ k-y-n- g-n- d-k-a-i w-s-d-w-። ------------------------------------------------------------ itī televīzhoni tewelī‘u nēru፣ koyinu gini dik’asi wesīduwo።
Il était déjà tard. Malgré tout, il est encore resté. መ-- እዩ --።--ይኑ ---ገ----ከ--። መሲዩ እዩ ኔሩ። ኮይኑ ግን ገና ኣይከደን። መ-ዩ እ- ኔ-። ኮ-ኑ ግ- ገ- ኣ-ከ-ን- --------------------------- መሲዩ እዩ ኔሩ። ኮይኑ ግን ገና ኣይከደን። 0
m--īy- i-u---r----o--nu-g----ge-a-ay-kedeni። mesīyu iyu nēru። koyinu gini gena ayikedeni። m-s-y- i-u n-r-። k-y-n- g-n- g-n- a-i-e-e-i- -------------------------------------------- mesīyu iyu nēru። koyinu gini gena ayikedeni።
Nous nous étions donné rendez-vous. Malgré tout, il n’est pas venu. ተቋጺር--ኔ--።-እንተ -ነ ---ኣ-መጸን-። ተቋጺርና ኔርና። እንተ ኮነ ግን ኣይመጸን ። ተ-ጺ-ና ኔ-ና- እ-ተ ኮ- ግ- ኣ-መ-ን ። ---------------------------- ተቋጺርና ኔርና። እንተ ኮነ ግን ኣይመጸን ። 0
t---wa-s’ī--n------na---nite-ko-e-gi-- a-i-ets’en--። tek’wats’īrina nērina። inite kone gini ayimets’eni ። t-k-w-t-’-r-n- n-r-n-። i-i-e k-n- g-n- a-i-e-s-e-i ። ---------------------------------------------------- tek’wats’īrina nērina። inite kone gini ayimets’eni ።
Quoiqu’il n’ait pas de permis de conduire, il va en voiture. ሽ-‘--ፍቓ- መዘወ- ኣይሃል---ምበ- ፣ --ና---ው---ዩ። ሽሕ‘ኳ ፍቓድ መዘወሪ ኣይሃልዎ እምበር ፣ መኪና ይዝውር ኢዩ። ሽ-‘- ፍ-ድ መ-ወ- ኣ-ሃ-ዎ እ-በ- ፣ መ-ና ይ-ው- ኢ-። --------------------------------------- ሽሕ‘ኳ ፍቓድ መዘወሪ ኣይሃልዎ እምበር ፣ መኪና ይዝውር ኢዩ። 0
shih--‘kw--fiḵ-adi m-----r- -----l-wo--m-b-r- ፣----ī-----z-wi-----u። shih-i‘kwa fik-’adi mezewerī ayihaliwo imiberi ፣ mekīna yiziwiri īyu። s-i-̣-‘-w- f-k-’-d- m-z-w-r- a-i-a-i-o i-i-e-i ፣ m-k-n- y-z-w-r- ī-u- --------------------------------------------------------------------- shiḥi‘kwa fiḵ’adi mezewerī ayihaliwo imiberi ፣ mekīna yiziwiri īyu።
Quoique la route soit verglacée, il roule vite. ሽሕ‘ኳ--ርግ- ለ-ጽ--ሎ--ልጢ---ዩ ዝዝ-ር። ሽሕ‘ኳ ጽርግያ ለማጽ ከሎ ቀልጢፉ እዩ ዝዝውር። ሽ-‘- ጽ-ግ- ለ-ጽ ከ- ቀ-ጢ- እ- ዝ-ው-። ------------------------------ ሽሕ‘ኳ ጽርግያ ለማጽ ከሎ ቀልጢፉ እዩ ዝዝውር። 0
sh-ḥi-k-a t-----giya le-at--i-k-lo k-e-it’--- --- z-z--i--። shih-i‘kwa ts’irigiya lemats’i kelo k’elit’īfu iyu ziziwiri። s-i-̣-‘-w- t-’-r-g-y- l-m-t-’- k-l- k-e-i-’-f- i-u z-z-w-r-። ------------------------------------------------------------ shiḥi‘kwa ts’irigiya lemats’i kelo k’elit’īfu iyu ziziwiri።
Quoiqu’il soit ivre, il fait de la bicyclette. ሰ---ከ- -ሽግለ- ይዝውር። ሰኺሩ ከሎ ብሽግለታ ይዝውር። ሰ-ሩ ከ- ብ-ግ-ታ ይ-ው-። ------------------ ሰኺሩ ከሎ ብሽግለታ ይዝውር። 0
s-----u-kelo b-s-igil--- -izi-i-i። seh-īru kelo bishigileta yiziwiri። s-h-ī-u k-l- b-s-i-i-e-a y-z-w-r-። ---------------------------------- seẖīru kelo bishigileta yiziwiri።
Il n’a pas de permis de conduire. Malgré tout, il va en voiture. ፍ-ድ -ዘ-ሪ-የብሉን--ኮ-ኑ-----ዝ-- ኢዩ-። ፍቓድ መዘወሪ የብሉን። ኮይኑ ግን ይዝውር ኢዩ ። ፍ-ድ መ-ወ- የ-ሉ-። ኮ-ኑ ግ- ይ-ው- ኢ- ። ------------------------------- ፍቓድ መዘወሪ የብሉን። ኮይኑ ግን ይዝውር ኢዩ ። 0
fi--’a-- m-z--er- ye-i-uni--k-y-nu-gi-i--i-i-iri-īy--። fik-’adi mezewerī yebiluni። koyinu gini yiziwiri īyu ። f-k-’-d- m-z-w-r- y-b-l-n-። k-y-n- g-n- y-z-w-r- ī-u ። ------------------------------------------------------ fiḵ’adi mezewerī yebiluni። koyinu gini yiziwiri īyu ።
La route est verglacée. Malgré tout, il roule vite. እ-----ያ ለ-ጽ -ዩ። እን--ነ--ን -ልጢ--እ- -ዝውር። እቲ ጽርግያ ለማጽ እዩ። እንተኾነ ግን ቀልጢፉ እዩ ዝዝውር። እ- ጽ-ግ- ለ-ጽ እ-። እ-ተ-ነ ግ- ቀ-ጢ- እ- ዝ-ው-። -------------------------------------- እቲ ጽርግያ ለማጽ እዩ። እንተኾነ ግን ቀልጢፉ እዩ ዝዝውር። 0
it---s-i-igi---l-m-ts---i-u። -ni-eh---e--i---k---i-’--u---u-zizi-i-i። itī ts’irigiya lemats’i iyu። initeh-one gini k’elit’īfu iyu ziziwiri። i-ī t-’-r-g-y- l-m-t-’- i-u- i-i-e-̱-n- g-n- k-e-i-’-f- i-u z-z-w-r-። --------------------------------------------------------------------- itī ts’irigiya lemats’i iyu። initeẖone gini k’elit’īfu iyu ziziwiri።
Il est ivre. Malgré tout il fait de la bicyclette. ንሱ---ሩ--ዩ--ኮይ--ግን ብብሽግለታ ዝ-ውር። ንሱ ሰኺሩ እዩ። ኮይኑ ግን ብብሽግለታ ዝዝውር። ን- ሰ-ሩ እ-። ኮ-ኑ ግ- ብ-ሽ-ለ- ዝ-ው-። ------------------------------ ንሱ ሰኺሩ እዩ። ኮይኑ ግን ብብሽግለታ ዝዝውር። 0
n-su ---̱ī----y---ko--nu ---i -ibi-----l-t- z-z-----። nisu seh-īru iyu። koyinu gini bibishigileta ziziwiri። n-s- s-h-ī-u i-u- k-y-n- g-n- b-b-s-i-i-e-a z-z-w-r-። ----------------------------------------------------- nisu seẖīru iyu። koyinu gini bibishigileta ziziwiri።
Elle ne trouve aucun emploi quoiqu’elle ait fait des études. ሽ--ኳ-ተማ-- -ላ -- ስራ------ኸ-ትን- ። ሽሕ‘ኳ ተማሂራ ከላ ቦታ ስራሕ ኣይትረኸበትን፣ ። ሽ-‘- ተ-ሂ- ከ- ቦ- ስ-ሕ ኣ-ት-ኸ-ት-፣ ። ------------------------------- ሽሕ‘ኳ ተማሂራ ከላ ቦታ ስራሕ ኣይትረኸበትን፣ ። 0
s-i-̣i--w---e--hīr- kela--o------a--i ay--ire-̱--et-----። shih-i‘kwa temahīra kela bota sirah-i ayitireh-ebetini፣ ። s-i-̣-‘-w- t-m-h-r- k-l- b-t- s-r-h-i a-i-i-e-̱-b-t-n-፣ ። --------------------------------------------------------- shiḥi‘kwa temahīra kela bota siraḥi ayitireẖebetini፣ ።
Elle ne va pas chez le médecin quoiqu’elle souffre. ቃንዛ ከ-ዋ፣ና- -ኪም ---ይ-- እያ፣ ቃንዛ ከለዋ፣ናብ ሓኪም ኣትኸይድን እያ፣ ቃ-ዛ ከ-ዋ-ና- ሓ-ም ኣ-ኸ-ድ- እ-፣ ------------------------- ቃንዛ ከለዋ፣ናብ ሓኪም ኣትኸይድን እያ፣ 0
k’---za-kelewa-n-bi h-ak-mi-a----e-i--ni --a፣ k’aniza kelewa፣nabi h-akīmi atih-eyidini iya፣ k-a-i-a k-l-w-፣-a-i h-a-ī-i a-i-̱-y-d-n- i-a- --------------------------------------------- k’aniza kelewa፣nabi ḥakīmi atiẖeyidini iya፣
Elle achète une voiture quoiqu’elle n’ait pas d’argent. ፣ገ-----ይብ---- መ-ና-ትገዝ-። ፣ገንዘብ ዘይብላ ከላ መኪና ትገዝእ። ፣-ን-ብ ዘ-ብ- ከ- መ-ና ት-ዝ-። ----------------------- ፣ገንዘብ ዘይብላ ከላ መኪና ትገዝእ። 0
፣geni-e---z-y--i-a k------k--- ti----’i። ፣genizebi zeyibila kela mekīna tigezi’i። ፣-e-i-e-i z-y-b-l- k-l- m-k-n- t-g-z-’-። ---------------------------------------- ፣genizebi zeyibila kela mekīna tigezi’i።
Elle a fait des études. Malgré tout, elle n’a pas trouvé d’emploi. ዩኒቨ--ቲ --ኣ--ንሳ-ዝኾነ -ታ ስራ--ኣ-ት-ኸበትን---። ዩኒቨርስቲ ወዲኣ ከንሳ ዝኾነ ቦታ ስራሕ ኣይትረኸበትን እያ። ዩ-ቨ-ስ- ወ-ኣ ከ-ሳ ዝ-ነ ቦ- ስ-ሕ ኣ-ት-ኸ-ት- እ-። -------------------------------------- ዩኒቨርስቲ ወዲኣ ከንሳ ዝኾነ ቦታ ስራሕ ኣይትረኸበትን እያ። 0
y-nīv-r--itī-wedī’a ------ ---̱-ne ---a ---a--- a-iti-eẖebe-i-i i--። yunīverisitī wedī’a kenisa zih-one bota sirah-i ayitireh-ebetini iya። y-n-v-r-s-t- w-d-’- k-n-s- z-h-o-e b-t- s-r-h-i a-i-i-e-̱-b-t-n- i-a- --------------------------------------------------------------------- yunīverisitī wedī’a kenisa ziẖone bota siraḥi ayitireẖebetini iya።
Elle souffre. Malgré tout, elle ne va pas chez le médecin. ቃ-- --ዋ-----ኾነ-ግን-----ኪም ኣይ-ኸይድን --። ቃንዛ ከለዋ። እንተኾነ ግን ናብ ሓኪም ኣይትኸይድን እያ። ቃ-ዛ ከ-ዋ- እ-ተ-ነ ግ- ና- ሓ-ም ኣ-ት-ይ-ን እ-። ------------------------------------ ቃንዛ ከለዋ። እንተኾነ ግን ናብ ሓኪም ኣይትኸይድን እያ። 0
k’an-z- kel---።-----eẖ-ne ---- --bi --akīm---yit-h-ey--i-- iya። k’aniza kelewa። initeh-one gini nabi h-akīmi ayitih-eyidini iya። k-a-i-a k-l-w-። i-i-e-̱-n- g-n- n-b- h-a-ī-i a-i-i-̱-y-d-n- i-a- ---------------------------------------------------------------- k’aniza kelewa። initeẖone gini nabi ḥakīmi ayitiẖeyidini iya።
Elle n’a pas d’argent. Malgré tout, elle achète une voiture. ንሳ -ን-- -ብ--።--ይ--ግ--መኪና-ት-ዝ-። ንሳ ገንዘብ የብላን። ኮይኑ ግን መኪና ትገዝእ። ን- ገ-ዘ- የ-ላ-። ኮ-ኑ ግ- መ-ና ት-ዝ-። ------------------------------ ንሳ ገንዘብ የብላን። ኮይኑ ግን መኪና ትገዝእ። 0
n-----en--eb- y-bil---- k--inu-gi-i m----a---g-zi’i። nisa genizebi yebilani። koyinu gini mekīna tigezi’i። n-s- g-n-z-b- y-b-l-n-። k-y-n- g-n- m-k-n- t-g-z-’-። ---------------------------------------------------- nisa genizebi yebilani። koyinu gini mekīna tigezi’i።

Les jeunes gens et les personnes âgées n'apprennent pas de la même manière

Les enfants apprennent les langues relativement vite. En général, cela dure plus longtemps chez les adultes. Mais les enfants n'apprennent pas mieux que les adultes. Ils apprennent juste différemment. Lors de l'apprentissage des langues, le cerveau doit être très efficace. Il doit apprendre plusieurs choses en parallèle. Quand on apprend une langue, il ne suffit pas d'y réfléchir. Il faut aussi apprendre à prononcer les mots nouveaux. Pour cela, les organes de la parole doivent apprendre de nouveaux mouvements. Le cerveau doit aussi apprendre à réagir à de nouvelles situations. Communiquer dans une langue étrangère est un défi. Mais les adultes apprennent les langues de façon différente selon leur âge. A 20 ou 30 ans, les personnes ont encore l'habitude d'apprendre. L'école ou les études ne sont pas très loin. Le cerveau est donc encore entraîné. C'est pourquoi il peut apprendre des langues étrangères à un très haut niveau. Les personnes âgées de 40 à 50 ans ont déjà appris beaucoup de choses. Leur cerveau profite de cette expérience. Il peut combiner de nouveaux contenus avec des connaissances anciennes efficacement. A cet âge, ce sont les choses que le cerveau connaît déjà qu'il apprend le mieux. Par exemple des langues qui ressemblent à d'autres langues apprises précédemment. A 60 ou 70 ans, les personnes ont en général beaucoup de temps. Elles peuvent s'entraîner souvent. C'est particulièrement important pour les langues. Les personnes âgées, par exemple, apprennent particulièrement bien les écritures étrangères. Mais on peut apprendre avec succès à tout âge. Même après la puberté, le cerveau peut fabriquer de nouvelles cellules nerveuses. Et il le fait volontiers, d'ailleurs…