Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   no Fortid 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [åttitre]

Fortid 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar norvég Lejátszás Több
telefonálni ri-ge ringe r-n-e ----- ringe 0
Telefonáltam. Je--ha- ring-. Jeg har ringt. J-g h-r r-n-t- -------------- Jeg har ringt. 0
Az egész időben telefonáltam. Je- h-r -ingt h-le-t-d--. Jeg har ringt hele tiden. J-g h-r r-n-t h-l- t-d-n- ------------------------- Jeg har ringt hele tiden. 0
kérdezni s-ør-e spørre s-ø-r- ------ spørre 0
Kérdeztem. J-g-ha---pu-t. Jeg har spurt. J-g h-r s-u-t- -------------- Jeg har spurt. 0
Mindig kérdeztem. J----a------id -p-rt. Jeg har alltid spurt. J-g h-r a-l-i- s-u-t- --------------------- Jeg har alltid spurt. 0
mesélni fo----le fortelle f-r-e-l- -------- fortelle 0
Meséltem. J-- -a- --rt-l--d--. Jeg har fortalt det. J-g h-r f-r-a-t d-t- -------------------- Jeg har fortalt det. 0
Az egész történetet elmeséltem. J-- -a----rt-l- h--e--is-ori-n. Jeg har fortalt hele historien. J-g h-r f-r-a-t h-l- h-s-o-i-n- ------------------------------- Jeg har fortalt hele historien. 0
tanulni lære / --se lære / lese l-r- / l-s- ----------- lære / lese 0
Tanultam. Je----r ---t-/ le--. Jeg har lært / lest. J-g h-r l-r- / l-s-. -------------------- Jeg har lært / lest. 0
Egész este tanultam. J----a-------/ -est -ele k-el---. Jeg har lært / lest hele kvelden. J-g h-r l-r- / l-s- h-l- k-e-d-n- --------------------------------- Jeg har lært / lest hele kvelden. 0
dolgozni jo--e jobbe j-b-e ----- jobbe 0
Dolgoztam. J-----r-job--t. Jeg har jobbet. J-g h-r j-b-e-. --------------- Jeg har jobbet. 0
Egész nap dolgoztam. Je---ar -o--e- -e-e d-ge-. Jeg har jobbet hele dagen. J-g h-r j-b-e- h-l- d-g-n- -------------------------- Jeg har jobbet hele dagen. 0
enni sp--e spise s-i-e ----- spise 0
Ettem. J-g---- sp--t. Jeg har spist. J-g h-r s-i-t- -------------- Jeg har spist. 0
Az összes ételt megettem. J-- -ar--pi-t-opp. Jeg har spist opp. J-g h-r s-i-t o-p- ------------------ Jeg har spist opp. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…