Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   kn ಭೂತಕಾಲ – ೩

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

೮೩ [ಎಂಬತ್ತಮೂರು]

83 [Embattamūru]

ಭೂತಕಾಲ – ೩

[bhūtakāla – 3.]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kannada Lejátszás Több
telefonálni ಟ--ಿಫ--್-ಮ-ಡು-ುದು. ಟ-ಲ-ಫ-ನ- ಮ-ಡ-ವ-ದ-. ಟ-ಲ-ಫ-ನ- ಮ-ಡ-ವ-ದ-. ------------------ ಟೆಲಿಫೋನ್ ಮಾಡುವುದು. 0
Ṭ-l-phōn m--uvu--. Ṭeliphōn māḍuvudu. Ṭ-l-p-ō- m-ḍ-v-d-. ------------------ Ṭeliphōn māḍuvudu.
Telefonáltam. ನ-ನ- -ೋನ--ಮಾಡಿ--. ನ-ನ- ಫ-ನ- ಮ-ಡ-ದ-. ನ-ನ- ಫ-ನ- ಮ-ಡ-ದ-. ----------------- ನಾನು ಫೋನ್ ಮಾಡಿದೆ. 0
Nā-- ---- m-ḍi--. Nānu phōn māḍide. N-n- p-ō- m-ḍ-d-. ----------------- Nānu phōn māḍide.
Az egész időben telefonáltam. ನ-ನು ಪೂರ-ತಿಸಮ- ಫ-ನ್ ನ---- -ಾ--ಾಡ-ತ--ಿದ-ದ-. ನ-ನ- ಪ-ರ-ತ-ಸಮಯ ಫ-ನ- ನಲ-ಲ- ಮ-ತನ-ಡ-ತ-ತ-ದ-ದ-. ನ-ನ- ಪ-ರ-ತ-ಸ-ಯ ಫ-ನ- ನ-್-ಿ ಮ-ತ-ಾ-ು-್-ಿ-್-ೆ- ------------------------------------------ ನಾನು ಪೂರ್ತಿಸಮಯ ಫೋನ್ ನಲ್ಲಿ ಮಾತನಾಡುತ್ತಿದ್ದೆ. 0
N-n--p-rt--a-ay- -h-n n-----m--an---tt-d-e. Nānu pūrtisamaya phōn nalli mātanāḍuttidde. N-n- p-r-i-a-a-a p-ō- n-l-i m-t-n-ḍ-t-i-d-. ------------------------------------------- Nānu pūrtisamaya phōn nalli mātanāḍuttidde.
kérdezni ಪ್ರಶ್-ಿಸ-----. ಪ-ರಶ-ನ-ಸ-ವ-ದ-. ಪ-ರ-್-ಿ-ು-ು-ು- -------------- ಪ್ರಶ್ನಿಸುವುದು. 0
Pr--nisuvu-u. Praśnisuvudu. P-a-n-s-v-d-. ------------- Praśnisuvudu.
Kérdeztem. ನ-ನು ಪ್ರಶ್-- ಕ-ಳ-ದ-. ನ-ನ- ಪ-ರಶ-ನ- ಕ-ಳ-ದ-. ನ-ನ- ಪ-ರ-್-ೆ ಕ-ಳ-ದ-. -------------------- ನಾನು ಪ್ರಶ್ನೆ ಕೇಳಿದೆ. 0
N--u --aś-------d-. Nānu praśne kēḷide. N-n- p-a-n- k-ḷ-d-. ------------------- Nānu praśne kēḷide.
Mindig kérdeztem. ನಾನು--ಾ----ು----ಶ್-ೆ--ೇ-ುತ್--ದ-ದೆ. ನ-ನ- ಯ-ವ-ಗಲ- ಪ-ರಶ-ನ- ಕ-ಳ-ತ-ತ-ದ-ದ-. ನ-ನ- ಯ-ವ-ಗ-ು ಪ-ರ-್-ೆ ಕ-ಳ-ತ-ತ-ದ-ದ-. ---------------------------------- ನಾನು ಯಾವಾಗಲು ಪ್ರಶ್ನೆ ಕೇಳುತ್ತಿದ್ದೆ. 0
Nānu-------l- pra-n--k-ḷu------. Nānu yāvāgalu praśne kēḷuttidde. N-n- y-v-g-l- p-a-n- k-ḷ-t-i-d-. -------------------------------- Nānu yāvāgalu praśne kēḷuttidde.
mesélni ಹೇ---ು-ು ಹ-ಳ-ವ-ದ- ಹ-ಳ-ವ-ದ- -------- ಹೇಳುವುದು 0
Hēḷu-u-u Hēḷuvudu H-ḷ-v-d- -------- Hēḷuvudu
Meséltem. ನಾ-ು --ಳ--ೆ. ನ-ನ- ಹ-ಳ-ದ-. ನ-ನ- ಹ-ಳ-ದ-. ------------ ನಾನು ಹೇಳಿದೆ. 0
n-n- -ē----. nānu hēḷide. n-n- h-ḷ-d-. ------------ nānu hēḷide.
Az egész történetet elmeséltem. ನಾನ- ಸಂಪ-ರ್ಣ -ಥೆ -ೇಳಿದ-. ನ-ನ- ಸ-ಪ-ರ-ಣ ಕಥ- ಹ-ಳ-ದ-. ನ-ನ- ಸ-ಪ-ರ-ಣ ಕ-ೆ ಹ-ಳ-ದ-. ------------------------ ನಾನು ಸಂಪೂರ್ಣ ಕಥೆ ಹೇಳಿದೆ. 0
N-n--s---ū-ṇa-k---e--ēḷ--e. Nānu sampūrṇa kathe hēḷide. N-n- s-m-ū-ṇ- k-t-e h-ḷ-d-. --------------------------- Nānu sampūrṇa kathe hēḷide.
tanulni ಕಲಿ--ವ--ು ಕಲ-ಯ-ವ-ದ- ಕ-ಿ-ು-ು-ು --------- ಕಲಿಯುವುದು 0
K-----v--u Kaliyuvudu K-l-y-v-d- ---------- Kaliyuvudu
Tanultam. ನ--ು ಕಲ-ತ-. ನ-ನ- ಕಲ-ತ-. ನ-ನ- ಕ-ಿ-ೆ- ----------- ನಾನು ಕಲಿತೆ. 0
nā----a-it-. nānu kalite. n-n- k-l-t-. ------------ nānu kalite.
Egész este tanultam. ನಾನು -ಡ- -ಾಯ-ಕ-ಲ ಕಲ-ತೆ. ನ-ನ- ಇಡ- ಸ-ಯ-ಕ-ಲ ಕಲ-ತ-. ನ-ನ- ಇ-ೀ ಸ-ಯ-ಕ-ಲ ಕ-ಿ-ೆ- ----------------------- ನಾನು ಇಡೀ ಸಾಯಂಕಾಲ ಕಲಿತೆ. 0
N-nu i-- sā-aṅ--l--k-li--. Nānu iḍī sāyaṅkāla kalite. N-n- i-ī s-y-ṅ-ā-a k-l-t-. -------------------------- Nānu iḍī sāyaṅkāla kalite.
dolgozni ಕೆ-ಸ---ಡ--ುದ-. ಕ-ಲಸ ಮ-ಡ-ವ-ದ-. ಕ-ಲ- ಮ-ಡ-ವ-ದ-. -------------- ಕೆಲಸ ಮಾಡುವುದು. 0
Kela-a --ḍu-u--. Kelasa māḍuvudu. K-l-s- m-ḍ-v-d-. ---------------- Kelasa māḍuvudu.
Dolgoztam. ನಾನ-------ಮಾ-ಿ-ೆ. ನ-ನ- ಕ-ಲಸ ಮ-ಡ-ದ-. ನ-ನ- ಕ-ಲ- ಮ-ಡ-ದ-. ----------------- ನಾನು ಕೆಲಸ ಮಾಡಿದೆ. 0
Nānu k-la---m-----. Nānu kelasa māḍide. N-n- k-l-s- m-ḍ-d-. ------------------- Nānu kelasa māḍide.
Egész nap dolgoztam. ನ--ು --- ದ--ಸ--ೆ-- ------. ನ-ನ- ಇಡ- ದ-ವಸ ಕ-ಲಸ ಮ-ಡ-ದ-. ನ-ನ- ಇ-ೀ ದ-ವ- ಕ-ಲ- ಮ-ಡ-ದ-. -------------------------- ನಾನು ಇಡೀ ದಿವಸ ಕೆಲಸ ಮಾಡಿದೆ. 0
N-----ḍī d--a-------sa-mā-i--. Nānu iḍī divasa kelasa māḍide. N-n- i-ī d-v-s- k-l-s- m-ḍ-d-. ------------------------------ Nānu iḍī divasa kelasa māḍide.
enni ತ-ನ್-ುವು--. ತ-ನ-ನ-ವ-ದ-. ತ-ನ-ನ-ವ-ದ-. ----------- ತಿನ್ನುವುದು. 0
T--n---d-. Tinnuvudu. T-n-u-u-u- ---------- Tinnuvudu.
Ettem. ನ-ನು----ದೆ. ನ-ನ- ತ--ದ-. ನ-ನ- ತ-ಂ-ೆ- ----------- ನಾನು ತಿಂದೆ. 0
N-nu----d-. Nānu tinde. N-n- t-n-e- ----------- Nānu tinde.
Az összes ételt megettem. ನ--ು --ವನ-ನ- ಪೂರ------ಿ-ತ-ಂದ-. ನ-ನ- ಊಟವನ-ನ- ಪ-ರ-ತ-ಯ-ಗ- ತ--ದ-. ನ-ನ- ಊ-ವ-್-ು ಪ-ರ-ತ-ಯ-ಗ- ತ-ಂ-ೆ- ------------------------------ ನಾನು ಊಟವನ್ನು ಪೂರ್ತಿಯಾಗಿ ತಿಂದೆ. 0
Nān- -ṭ-----u--ū---y--- -in--. Nānu ūṭavannu pūrtiyāgi tinde. N-n- ū-a-a-n- p-r-i-ā-i t-n-e- ------------------------------ Nānu ūṭavannu pūrtiyāgi tinde.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…