Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   pa ਭੂਤਕਾਲ 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [ਤਰਿਆਸੀ]

83 [Tari\'āsī]

ਭੂਤਕਾਲ 3

[bhūtakāla 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar pandzsábi Lejátszás Több
telefonálni ਟੈਲ--ੋ- -ਰ-ਾ ਟ-ਲ-ਫ-ਨ ਕਰਨ- ਟ-ਲ-ਫ-ਨ ਕ-ਨ- ------------ ਟੈਲੀਫੋਨ ਕਰਨਾ 0
ṭ-i-----n--k-r--ā ṭailīphōna karanā ṭ-i-ī-h-n- k-r-n- ----------------- ṭailīphōna karanā
Telefonáltam. ਮ-- --ਲ--ੋ- ---ਾ-ਹੈ। ਮ-- ਟ-ਲ-ਫ-ਨ ਕ-ਤ- ਹ-। ਮ-ਂ ਟ-ਲ-ਫ-ਨ ਕ-ਤ- ਹ-। -------------------- ਮੈਂ ਟੈਲੀਫੋਨ ਕੀਤਾ ਹੈ। 0
m------ilīp-ōna----ā--a-. maiṁ ṭailīphōna kītā hai. m-i- ṭ-i-ī-h-n- k-t- h-i- ------------------------- maiṁ ṭailīphōna kītā hai.
Az egész időben telefonáltam. ਮ-ਂ-----– -ਾਰ--ੈ------ਕੀਤ---ੈ। ਮ-- ਬ-ਰ – ਬ-ਰ ਟ-ਲ-ਫ-ਨ ਕ-ਤ- ਹ-। ਮ-ਂ ਬ-ਰ – ਬ-ਰ ਟ-ਲ-ਫ-ਨ ਕ-ਤ- ਹ-। ------------------------------ ਮੈਂ ਬਾਰ – ਬਾਰ ਟੈਲੀਫੋਨ ਕੀਤਾ ਹੈ। 0
Maiṁ --ra-–-b-ra-----ī-h----kīt- ha-. Maiṁ bāra – bāra ṭailīphōna kītā hai. M-i- b-r- – b-r- ṭ-i-ī-h-n- k-t- h-i- ------------------------------------- Maiṁ bāra – bāra ṭailīphōna kītā hai.
kérdezni ਪ----ਾ ਪ--ਛਣ- ਪ-ੱ-ਣ- ------ ਪੁੱਛਣਾ 0
Pu----ā Puchaṇā P-c-a-ā ------- Puchaṇā
Kérdeztem. ਮੈਂ-----ਿ- ਹੈ। ਮ-- ਪ--ਛ-ਆ ਹ-। ਮ-ਂ ਪ-ੱ-ਿ- ਹ-। -------------- ਮੈਂ ਪੁੱਛਿਆ ਹੈ। 0
ma-ṁ--uc------ai. maiṁ puchi'ā hai. m-i- p-c-i-ā h-i- ----------------- maiṁ puchi'ā hai.
Mindig kérdeztem. ਮ-ਂ--ਾਰ-–--ਾਰ---ੱ-ਿ- ਹ-। ਮ-- ਬ-ਰ – ਬ-ਰ ਪ--ਛ-ਆ ਹ-। ਮ-ਂ ਬ-ਰ – ਬ-ਰ ਪ-ੱ-ਿ- ਹ-। ------------------------ ਮੈਂ ਬਾਰ – ਬਾਰ ਪੁੱਛਿਆ ਹੈ। 0
Mai- b--- – bā-a ---hi'ā-h-i. Maiṁ bāra – bāra puchi'ā hai. M-i- b-r- – b-r- p-c-i-ā h-i- ----------------------------- Maiṁ bāra – bāra puchi'ā hai.
mesélni ਸ-ਣਾਉ-ਾ ਸ-ਣ-ਉਣ- ਸ-ਣ-ਉ-ਾ ------- ਸੁਣਾਉਣਾ 0
Su-ā'u-ā Suṇā'uṇā S-ṇ-'-ṇ- -------- Suṇā'uṇā
Meséltem. ਮੈ--ਸੁ-ਾਇਆ ਹ-। ਮ-- ਸ-ਣ-ਇਆ ਹ-। ਮ-ਂ ਸ-ਣ-ਇ- ਹ-। -------------- ਮੈਂ ਸੁਣਾਇਆ ਹੈ। 0
maiṁ----ā---- h--. maiṁ suṇā'i'ā hai. m-i- s-ṇ-'-'- h-i- ------------------ maiṁ suṇā'i'ā hai.
Az egész történetet elmeséltem. ਮੈਂ ਪ--ੀ ਕਹ--- ਸੁਣ-ਈ---। ਮ-- ਪ-ਰ- ਕਹ-ਣ- ਸ-ਣ-ਈ ਹ-। ਮ-ਂ ਪ-ਰ- ਕ-ਾ-ੀ ਸ-ਣ-ਈ ਹ-। ------------------------ ਮੈਂ ਪੂਰੀ ਕਹਾਣੀ ਸੁਣਾਈ ਹੈ। 0
M-iṁ ---- kahā-- -uṇā'ī -a-. Maiṁ pūrī kahāṇī suṇā'ī hai. M-i- p-r- k-h-ṇ- s-ṇ-'- h-i- ---------------------------- Maiṁ pūrī kahāṇī suṇā'ī hai.
tanulni ਸਿੱਖ-ਾ ਸ--ਖਣ- ਸ-ੱ-ਣ- ------ ਸਿੱਖਣਾ 0
S--haṇā Sikhaṇā S-k-a-ā ------- Sikhaṇā
Tanultam. ਮ-- ਸਿੱਖਿ- ਹੈ। ਮ-- ਸ--ਖ-ਆ ਹ-। ਮ-ਂ ਸ-ੱ-ਿ- ਹ-। -------------- ਮੈਂ ਸਿੱਖਿਆ ਹੈ। 0
m-i---i-hi-- -a-. maiṁ sikhi'ā hai. m-i- s-k-i-ā h-i- ----------------- maiṁ sikhi'ā hai.
Egész este tanultam. ਮੈ--ਸਾ---ਸ਼ਾਮ---ੱ----ਹੈ। ਮ-- ਸ-ਰ- ਸ਼-ਮ ਸ--ਖ-ਆ ਹ-। ਮ-ਂ ਸ-ਰ- ਸ਼-ਮ ਸ-ੱ-ਿ- ਹ-। ----------------------- ਮੈਂ ਸਾਰੀ ਸ਼ਾਮ ਸਿੱਖਿਆ ਹੈ। 0
M-i- s-rī--ām--s-k-i'- hai. Maiṁ sārī śāma sikhi'ā hai. M-i- s-r- ś-m- s-k-i-ā h-i- --------------------------- Maiṁ sārī śāma sikhi'ā hai.
dolgozni ਕੰਮ-ਕਰਨਾ ਕ-ਮ ਕਰਨ- ਕ-ਮ ਕ-ਨ- -------- ਕੰਮ ਕਰਨਾ 0
K--a-k-r--ā Kama karanā K-m- k-r-n- ----------- Kama karanā
Dolgoztam. ਮੈਂ--ੰਮ --ਤ--ਹ-। ਮ-- ਕ-ਮ ਕ-ਤ- ਹ-। ਮ-ਂ ਕ-ਮ ਕ-ਤ- ਹ-। ---------------- ਮੈਂ ਕੰਮ ਕੀਤਾ ਹੈ। 0
maiṁ--am- --t- ha-. maiṁ kama kītā hai. m-i- k-m- k-t- h-i- ------------------- maiṁ kama kītā hai.
Egész nap dolgoztam. ਮੈਂ--ੂ-ਾ ਦਿ- -ੰਮ ਕ--ਾ ਹ-। ਮ-- ਪ-ਰ- ਦ-ਨ ਕ-ਮ ਕ-ਤ- ਹ-। ਮ-ਂ ਪ-ਰ- ਦ-ਨ ਕ-ਮ ਕ-ਤ- ਹ-। ------------------------- ਮੈਂ ਪੂਰਾ ਦਿਨ ਕੰਮ ਕੀਤਾ ਹੈ। 0
M-i- pū-ā di-a ka-- -ī---h-i. Maiṁ pūrā dina kama kītā hai. M-i- p-r- d-n- k-m- k-t- h-i- ----------------------------- Maiṁ pūrā dina kama kītā hai.
enni ਖ-ਣਾ ਖ-ਣ- ਖ-ਣ- ---- ਖਾਣਾ 0
K-āṇā Khāṇā K-ā-ā ----- Khāṇā
Ettem. ਮ-- ਖ--- --। ਮ-- ਖ-ਧ- ਹ-। ਮ-ਂ ਖ-ਧ- ਹ-। ------------ ਮੈਂ ਖਾਧਾ ਹੈ। 0
ma---k-ād-ā --i. maiṁ khādhā hai. m-i- k-ā-h- h-i- ---------------- maiṁ khādhā hai.
Az összes ételt megettem. ਮ-ਂ -ਾਰ--ਭੋ-ਨ -- --ਆ---। ਮ-- ਸ-ਰ- ਭ-ਜਨ ਖ- ਲ-ਆ ਹ-। ਮ-ਂ ਸ-ਰ- ਭ-ਜ- ਖ- ਲ-ਆ ਹ-। ------------------------ ਮੈਂ ਸਾਰਾ ਭੋਜਨ ਖਾ ਲਿਆ ਹੈ। 0
Maiṁ sā-ā --ōj-----h---i-ā ha-. Maiṁ sārā bhōjana khā li'ā hai. M-i- s-r- b-ō-a-a k-ā l-'- h-i- ------------------------------- Maiṁ sārā bhōjana khā li'ā hai.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…