Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   mk Минато време 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [осумдесет и три]

83 [osoomdyesyet i tri]

Минато време 3

[Minato vryemye 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
telefonálni т----онира телефонира т-л-ф-н-р- ---------- телефонира 0
t-el--fo-i-a tyelyefonira t-e-y-f-n-r- ------------ tyelyefonira
Telefonáltam. Ј-- --л-ф------. Јас телефонирав. Ј-с т-л-ф-н-р-в- ---------------- Јас телефонирав. 0
Јas-t-e--e-o-i-a-. Јas tyelyefonirav. Ј-s t-e-y-f-n-r-v- ------------------ Јas tyelyefonirav.
Az egész időben telefonáltam. Ја--цело --еме----ефо-ир--. Јас цело време телефонирав. Ј-с ц-л- в-е-е т-л-ф-н-р-в- --------------------------- Јас цело време телефонирав. 0
Ј-- --y----v---m-e--y-l--fonira-. Јas tzyelo vryemye tyelyefonirav. Ј-s t-y-l- v-y-m-e t-e-y-f-n-r-v- --------------------------------- Јas tzyelo vryemye tyelyefonirav.
kérdezni п-----а прашува п-а-у-а ------- прашува 0
p--s-o--a prashoova p-a-h-o-a --------- prashoova
Kérdeztem. Ј-----аш--. Јас прашав. Ј-с п-а-а-. ----------- Јас прашав. 0
Ј-- ---s-a-. Јas prashav. Ј-s p-a-h-v- ------------ Јas prashav.
Mindig kérdeztem. Јас ---ога--п--шу---. Јас секогаш прашував. Ј-с с-к-г-ш п-а-у-а-. --------------------- Јас секогаш прашував. 0
Ј-s -y-k-----h----s-oov--. Јas syekoguash prashoovav. Ј-s s-e-o-u-s- p-a-h-o-a-. -------------------------- Јas syekoguash prashoovav.
mesélni р----ж-ва раскажува р-с-а-у-а --------- раскажува 0
r--kaʐoo-a raskaʐoova r-s-a-o-v- ---------- raskaʐoova
Meséltem. Ј-с--а-к---в-в. Јас раскажував. Ј-с р-с-а-у-а-. --------------- Јас раскажував. 0
Јa- raskaʐoov--. Јas raskaʐoovav. Ј-s r-s-a-o-v-v- ---------------- Јas raskaʐoovav.
Az egész történetet elmeséltem. Ја- -а-раск--а----лата---и---на. Јас ја раскажав целата приказна. Ј-с ј- р-с-а-а- ц-л-т- п-и-а-н-. -------------------------------- Јас ја раскажав целата приказна. 0
Јa---a------ʐ-v--z-e-at---r--azn-. Јas јa raskaʐav tzyelata prikazna. Ј-s ј- r-s-a-a- t-y-l-t- p-i-a-n-. ---------------------------------- Јas јa raskaʐav tzyelata prikazna.
tanulni учи учи у-и --- учи 0
o---i oochi o-c-i ----- oochi
Tanultam. Јас -чев. Јас учев. Ј-с у-е-. --------- Јас учев. 0
Ј-s oo-h---. Јas oochyev. Ј-s o-c-y-v- ------------ Јas oochyev.
Egész este tanultam. Ја--учев----а в-че-. Јас учев цела вечер. Ј-с у-е- ц-л- в-ч-р- -------------------- Јас учев цела вечер. 0
Јas o--hye--t-ye---v-ec--er. Јas oochyev tzyela vyechyer. Ј-s o-c-y-v t-y-l- v-e-h-e-. ---------------------------- Јas oochyev tzyela vyechyer.
dolgozni рабо-и работи р-б-т- ------ работи 0
r-boti raboti r-b-t- ------ raboti
Dolgoztam. Ј--------е-. Јас работев. Ј-с р-б-т-в- ------------ Јас работев. 0
Ј-- -ab--y--. Јas rabotyev. Ј-s r-b-t-e-. ------------- Јas rabotyev.
Egész nap dolgoztam. Јас --ботев ----де-. Јас работев цел ден. Ј-с р-б-т-в ц-л д-н- -------------------- Јас работев цел ден. 0
Јa--r-b-tyev -zy-l--ye-. Јas rabotyev tzyel dyen. Ј-s r-b-t-e- t-y-l d-e-. ------------------------ Јas rabotyev tzyel dyen.
enni ј--е јаде ј-д- ---- јаде 0
ј--ye јadye ј-d-e ----- јadye
Ettem. Јас ј--е-. Јас јадев. Ј-с ј-д-в- ---------- Јас јадев. 0
Ј-- јady-v. Јas јadyev. Ј-s ј-d-e-. ----------- Јas јadyev.
Az összes ételt megettem. Ј-- -о ---дов-це-от- -а--њ-. Јас го изедов целото јадење. Ј-с г- и-е-о- ц-л-т- ј-д-њ-. ---------------------------- Јас го изедов целото јадење. 0
Ј-- g-o--zye-----z-------ј--y-њ--. Јas guo izyedov tzyeloto јadyeњye. Ј-s g-o i-y-d-v t-y-l-t- ј-d-e-y-. ---------------------------------- Јas guo izyedov tzyeloto јadyeњye.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…