Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   te భూత కాలం 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [ఎనభై మూడు]

83 [Enabhai mūḍu]

భూత కాలం 3

[Bhūta kālaṁ 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar telugu Lejátszás Több
telefonálni ట-లి-ోన్ ---డం ట-ల-ఫ-న- చ-యడ- ట-ల-ఫ-న- చ-య-ం -------------- టెలిఫోన్ చేయడం 0
Ṭe-i---n--ē-aḍ-ṁ Ṭeliphōn cēyaḍaṁ Ṭ-l-p-ō- c-y-ḍ-ṁ ---------------- Ṭeliphōn cēyaḍaṁ
Telefonáltam. నే-----ల--ో-----సాను న-న- ట-ల-ఫ-న- చ-స-న- న-న- ట-ల-ఫ-న- చ-స-న- -------------------- నేను టెలిఫోన్ చేసాను 0
Nēn-----iph----ēsānu Nēnu ṭeliphōn cēsānu N-n- ṭ-l-p-ō- c-s-n- -------------------- Nēnu ṭeliphōn cēsānu
Az egész időben telefonáltam. నే-ు ---ప-డూ-ఫోన్--ో మాట-లాడుత-నే-ఉ--న-ను న-న- ఎప-ప-డ- ఫ-న- ల- మ-ట-ల-డ-త-న- ఉన-న-న- న-న- ఎ-్-ు-ూ ఫ-న- ల- మ-ట-ల-డ-త-న- ఉ-్-ా-ు ----------------------------------------- నేను ఎప్పుడూ ఫోన్ లో మాట్లాడుతూనే ఉన్నాను 0
Nē-- e---ḍū-ph-n-lō--ā-l-ḍ--ū-- u-n--u Nēnu eppuḍū phōn lō māṭlāḍutūnē unnānu N-n- e-p-ḍ- p-ō- l- m-ṭ-ā-u-ū-ē u-n-n- -------------------------------------- Nēnu eppuḍū phōn lō māṭlāḍutūnē unnānu
kérdezni అడగ-ం అడగట- అ-గ-ం ----- అడగటం 0
Aḍa-aṭaṁ Aḍagaṭaṁ A-a-a-a- -------- Aḍagaṭaṁ
Kérdeztem. న-ను అడ-గా-ు న-న- అడ-గ-న- న-న- అ-ి-ా-ు ------------ నేను అడిగాను 0
Nēn---ḍi-ā-u Nēnu aḍigānu N-n- a-i-ā-u ------------ Nēnu aḍigānu
Mindig kérdeztem. న-ను--ప్ప-----డి-ు------న-న-ను న-న- ఎప-ప-డ- అడ-గ-త-న- ఉన-న-న- న-న- ఎ-్-ు-ూ అ-ి-ు-ూ-ే ఉ-్-ా-ు ------------------------------ నేను ఎప్పుడూ అడిగుతూనే ఉన్నాను 0
Nēnu--ppu---a--gut-n---n-ānu Nēnu eppuḍū aḍigutūnē unnānu N-n- e-p-ḍ- a-i-u-ū-ē u-n-n- ---------------------------- Nēnu eppuḍū aḍigutūnē unnānu
mesélni చెప--ుట చ-ప-ప-ట చ-ప-ప-ట ------- చెప్పుట 0
C---uṭa Ceppuṭa C-p-u-a ------- Ceppuṭa
Meséltem. నేన- చ-ప----ు న-న- చ-ప-ప-న- న-న- చ-ప-ప-న- ------------- నేను చెప్పాను 0
Nē---c----nu Nēnu ceppānu N-n- c-p-ā-u ------------ Nēnu ceppānu
Az egész történetet elmeséltem. నేను మొ---ం ---ి-----ప-ను న-న- మ-త-త- కధన- చ-ప-ప-న- న-న- మ-త-త- క-న- చ-ప-ప-న- ------------------------- నేను మొత్తం కధని చెప్పాను 0
Nē-u--o-ta- ka--an--ce--ānu Nēnu mottaṁ kadhani ceppānu N-n- m-t-a- k-d-a-i c-p-ā-u --------------------------- Nēnu mottaṁ kadhani ceppānu
tanulni చ--వుట చద-వ-ట చ-ు-ు- ------ చదువుట 0
Caduvu-a Caduvuṭa C-d-v-ṭ- -------- Caduvuṭa
Tanultam. న--- చదివా-ు న-న- చద-వ-న- న-న- చ-ి-ా-ు ------------ నేను చదివాను 0
N-n- ---i-ānu Nēnu cadivānu N-n- c-d-v-n- ------------- Nēnu cadivānu
Egész este tanultam. నే-ు-స-యంత్ర- మొ---ం-------ు న-న- స-య-త-ర- మ-త-త- చద-వ-న- న-న- స-య-త-ర- మ-త-త- చ-ి-ా-ు ---------------------------- నేను సాయంత్రం మొత్తం చదివాను 0
Nēnu--āya---a- m-tt-ṁ c--i---u Nēnu sāyantraṁ mottaṁ cadivānu N-n- s-y-n-r-ṁ m-t-a- c-d-v-n- ------------------------------ Nēnu sāyantraṁ mottaṁ cadivānu
dolgozni పన--చ--ుట పన- చ-య-ట ప-ి చ-య-ట --------- పని చేయుట 0
Pani--ēy--a Pani cēyuṭa P-n- c-y-ṭ- ----------- Pani cēyuṭa
Dolgoztam. నేను -న---ే--ను న-న- పన- చ-స-న- న-న- ప-ి చ-స-న- --------------- నేను పని చేసాను 0
Nē-u p-ni-c-s-nu Nēnu pani cēsānu N-n- p-n- c-s-n- ---------------- Nēnu pani cēsānu
Egész nap dolgoztam. రోజ-------ు--న- -ే-ా-ు ర-జ-త- న-న- పన- చ-స-న- ర-జ-త- న-న- ప-ి చ-స-న- ---------------------- రోజంతా నేను పని చేసాను 0
Rōja--ā nēn- pani---sā-u Rōjantā nēnu pani cēsānu R-j-n-ā n-n- p-n- c-s-n- ------------------------ Rōjantā nēnu pani cēsānu
enni తి-ుట త-న-ట త-న-ట ----- తినుట 0
T-nu-a Tinuṭa T-n-ṭ- ------ Tinuṭa
Ettem. న--- తి-్నాను న-న- త-న-న-న- న-న- త-న-న-న- ------------- నేను తిన్నాను 0
Nē---ti--ā-u Nēnu tinnānu N-n- t-n-ā-u ------------ Nēnu tinnānu
Az összes ételt megettem. న--ు-అ--నం-మొ--త--త---న--ు న-న- అన-న- మ-త-త- త-న-న-న- న-న- అ-్-ం మ-త-త- త-న-న-న- -------------------------- నేను అన్నం మొత్తం తిన్నాను 0
N-n- a-n-ṁ mot--ṁ tin-ā-u Nēnu annaṁ mottaṁ tinnānu N-n- a-n-ṁ m-t-a- t-n-ā-u ------------------------- Nēnu annaṁ mottaṁ tinnānu

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…