Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   ku Past tense 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [heştê û sê]

Past tense 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kurd (kurmanji) Lejátszás Több
telefonálni T--e--n--r-n Telefonkirin T-l-f-n-i-i- ------------ Telefonkirin 0
Telefonáltam. M-n telef-n --r. Min telefon kir. M-n t-l-f-n k-r- ---------------- Min telefon kir. 0
Az egész időben telefonáltam. M-n-he-tim tê---on-ki-. Min hertim têlefon kir. M-n h-r-i- t-l-f-n k-r- ----------------------- Min hertim têlefon kir. 0
kérdezni P-r--n Pirsîn P-r-î- ------ Pirsîn 0
Kérdeztem. M-n-p-r-î. Min pirsî. M-n p-r-î- ---------- Min pirsî. 0
Mindig kérdeztem. M-n---r--m pir-î. Min hertim pirsî. M-n h-r-i- p-r-î- ----------------- Min hertim pirsî. 0
mesélni v-gotin vegotin v-g-t-n ------- vegotin 0
Meséltem. M----ego-. Min vegot. M-n v-g-t- ---------- Min vegot. 0
Az egész történetet elmeséltem. M-n----û---r----eg--. Min hemû çîrok vegot. M-n h-m- ç-r-k v-g-t- --------------------- Min hemû çîrok vegot. 0
tanulni F--bûn Fêrbûn F-r-û- ------ Fêrbûn 0
Tanultam. E- f-r-û-. Ez fêrbûm. E- f-r-û-. ---------- Ez fêrbûm. 0
Egész este tanultam. Ez hemû-----ê fêrb--. Ez hemû êvarê fêrbûm. E- h-m- ê-a-ê f-r-û-. --------------------- Ez hemû êvarê fêrbûm. 0
dolgozni X-bi--n Xebitîn X-b-t-n ------- Xebitîn 0
Dolgoztam. Ez---b--îm. Ez xebitîm. E- x-b-t-m- ----------- Ez xebitîm. 0
Egész nap dolgoztam. E- r--ê--ev-x--itîm. Ez rojê tev xebitîm. E- r-j- t-v x-b-t-m- -------------------- Ez rojê tev xebitîm. 0
enni Xw---n Xwarin X-a-i- ------ Xwarin 0
Ettem. Mi--xwa----x-ar. Min xwarin xwar. M-n x-a-i- x-a-. ---------------- Min xwarin xwar. 0
Az összes ételt megettem. Min--w--in hem--xw-r. Min xwarin hemî xwar. M-n x-a-i- h-m- x-a-. --------------------- Min xwarin hemî xwar. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nem található videó!

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…