Kifejezéstár

hu Sport   »   ti ስፖርት

49 [negyvenkilenc]

Sport

Sport

49 [ኣርብዓንትሽዓተን]

49 [aribi‘anitishi‘ateni]

ስፖርት

[siporiti]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tigrinya Lejátszás Több
Sportolsz? ስ--- ትገብር -ኻ? ስፖርት ትገብር ዲኻ? ስ-ር- ት-ብ- ዲ-? ------------- ስፖርት ትገብር ዲኻ? 0
sip-riti -i-e--r- d---a? siporiti tigebiri dīh-a? s-p-r-t- t-g-b-r- d-h-a- ------------------------ siporiti tigebiri dīẖa?
Igen, mozognom kell. እ--ክ-ቓ-ቐስ -ለኒ። እወ ክንቓሳቐስ ኣለኒ። እ- ክ-ቓ-ቐ- ኣ-ኒ- -------------- እወ ክንቓሳቐስ ኣለኒ። 0
iw----ni--’-sa-̱’--i a----። iwe kinik-’asak-’esi alenī። i-e k-n-k-’-s-k-’-s- a-e-ī- --------------------------- iwe kiniḵ’asaḵ’esi alenī።
Egy sportegyesületbe járok. ኣ--ኣብ-ና----ርት ክለ- -የ-----። ኣነ ኣብ ናይ ስፖርት ክለብ ኢየ ዝጻወት። ኣ- ኣ- ና- ስ-ር- ክ-ብ ኢ- ዝ-ወ-። -------------------------- ኣነ ኣብ ናይ ስፖርት ክለብ ኢየ ዝጻወት። 0
a-----i -a---s--o--t- ki---i -ye -it-’a--ti። ane abi nayi siporiti kilebi īye zits’aweti። a-e a-i n-y- s-p-r-t- k-l-b- ī-e z-t-’-w-t-። -------------------------------------------- ane abi nayi siporiti kilebi īye zits’aweti።
Focizunk. ን-- ክዑሾ እ-ሪ ኢና-ንጻወት። ንሕና ክዑሾ እግሪ ኢና ንጻወት። ን-ና ክ-ሾ እ-ሪ ኢ- ን-ወ-። -------------------- ንሕና ክዑሾ እግሪ ኢና ንጻወት። 0
nih-in---i----- igi-ī-īn--n-ts’a-et-። nih-ina ki‘usho igirī īna nits’aweti። n-h-i-a k-‘-s-o i-i-ī ī-a n-t-’-w-t-። ------------------------------------- niḥina ki‘usho igirī īna nits’aweti።
Olykor úszunk. ሓደ ---ግ- ን-ምብ-። ሓደ ሓደ ግዜ ንሕምብስ። ሓ- ሓ- ግ- ን-ም-ስ- --------------- ሓደ ሓደ ግዜ ንሕምብስ። 0
h--d- ḥa------ē----̣--ibi-i። h-ade h-ade gizē nih-imibisi። h-a-e h-a-e g-z- n-h-i-i-i-i- ----------------------------- ḥade ḥade gizē niḥimibisi።
Vagy biciklizünk. ወይ ----------። ወይ ብሽግለታ ንዝውር። ወ- ብ-ግ-ታ ን-ው-። -------------- ወይ ብሽግለታ ንዝውር። 0
w--- b-------et- ----wir-። weyi bishigileta niziwiri። w-y- b-s-i-i-e-a n-z-w-r-። -------------------------- weyi bishigileta niziwiri።
A városunkban van egy futballstadion. ኣ- ከተማ- ስ---- ኩዑሶ --። ኣብ ከተማና ስቴድዮን ኩዑሶ ኣሎ። ኣ- ከ-ማ- ስ-ድ-ን ኩ-ሶ ኣ-። --------------------- ኣብ ከተማና ስቴድዮን ኩዑሶ ኣሎ። 0
abi -e--mana--i-ēdiy--- k-‘--- ---። abi ketemana sitēdiyoni ku‘uso alo። a-i k-t-m-n- s-t-d-y-n- k-‘-s- a-o- ----------------------------------- abi ketemana sitēdiyoni ku‘uso alo።
Van egy uszoda is szaunával. መ-ምበሲ -ታ-እ-ን ኣሎ መሕምበሲ ቦታ እውን ኣሎ መ-ም-ሲ ቦ- እ-ን ኣ- --------------- መሕምበሲ ቦታ እውን ኣሎ 0
m-h---i-esī-bota iw--- alo meh-imibesī bota iwini alo m-h-i-i-e-ī b-t- i-i-i a-o -------------------------- meḥimibesī bota iwini alo
És van egy golfpálya. ከምኡ ድ-----ቲ -ል--ኣ። ከምኡ ድማ ምጽዋቲ ጎልፍ ኣ። ከ-ኡ ድ- ም-ዋ- ጎ-ፍ ኣ- ------------------ ከምኡ ድማ ምጽዋቲ ጎልፍ ኣ። 0
ke-i’- d--- ---s’-w------lif- -። kemi’u dima mits’iwatī golifi a። k-m-’- d-m- m-t-’-w-t- g-l-f- a- -------------------------------- kemi’u dima mits’iwatī golifi a።
Mi van a televízióban? ኣብ-----ን እ--ይ -ደ- -ሎ? ኣብ ተለቪዦን እንታይ ምደብ ኣሎ? ኣ- ተ-ቪ-ን እ-ታ- ም-ብ ኣ-? --------------------- ኣብ ተለቪዦን እንታይ ምደብ ኣሎ? 0
a-- t-l-vī--o-i --i-ay--mi-e-- -l-? abi televīzhoni initayi midebi alo? a-i t-l-v-z-o-i i-i-a-i m-d-b- a-o- ----------------------------------- abi televīzhoni initayi midebi alo?
Egy focimeccs van éppen. ሕጂ-ወ- -ዑሶ -ግሪ---ይ- ኣሎ። ሕጂጸወታ ኩዑሶ እግሪ ይኸይድ ኣሎ። ሕ-ጸ-ታ ኩ-ሶ እ-ሪ ይ-ይ- ኣ-። ---------------------- ሕጂጸወታ ኩዑሶ እግሪ ይኸይድ ኣሎ። 0
ḥij--s’------ku‘-so -g-r-----̱-yid- -lo። h-ijīts’eweta ku‘uso igirī yih-eyidi alo። h-i-ī-s-e-e-a k-‘-s- i-i-ī y-h-e-i-i a-o- ----------------------------------------- ḥijīts’eweta ku‘uso igirī yiẖeyidi alo።
A német csapat az angol ellen játszik. እታ ጀርመ--ት---- ኣንጻር -ታ -ንግ---ት ጋንታ -ጻወቱ ኣ-ው። እታ ጀርመናዊት ጋንታ ኣንጻር እታ እንግሊዛዊት ጋንታ ይጻወቱ ኣሎው። እ- ጀ-መ-ዊ- ጋ-ታ ኣ-ጻ- እ- እ-ግ-ዛ-ት ጋ-ታ ይ-ወ- ኣ-ው- ------------------------------------------- እታ ጀርመናዊት ጋንታ ኣንጻር እታ እንግሊዛዊት ጋንታ ይጻወቱ ኣሎው። 0
i-a--er-men-w--- ----ta-a---------it- in---līzaw----g--i---y----awetu --owi። ita jerimenawīti ganita anits’ari ita inigilīzawīti ganita yits’awetu alowi። i-a j-r-m-n-w-t- g-n-t- a-i-s-a-i i-a i-i-i-ī-a-ī-i g-n-t- y-t-’-w-t- a-o-i- ---------------------------------------------------------------------------- ita jerimenawīti ganita anits’ari ita inigilīzawīti ganita yits’awetu alowi።
Ki nyer? መን --ዕር? መን ትስዕር? መ- ት-ዕ-? -------- መን ትስዕር? 0
me---ti-i-ir-? meni tisi‘iri? m-n- t-s-‘-r-? -------------- meni tisi‘iri?
Sejtésem sincs. ኣ-ፈልጥን -የ። ኣይፈልጥን እየ። ኣ-ፈ-ጥ- እ-። ---------- ኣይፈልጥን እየ። 0
a--f---t’i-i -ye። ayifelit’ini iye። a-i-e-i-’-n- i-e- ----------------- ayifelit’ini iye።
Pillanatnyilag döntetlen az állás. ክሳብ-ሕጂ -ዕ--ኢ-- ዘ-ዋ። ክሳብ ሕጂ ማዕረ ኢየን ዘለዋ። ክ-ብ ሕ- ማ-ረ ኢ-ን ዘ-ዋ- ------------------- ክሳብ ሕጂ ማዕረ ኢየን ዘለዋ። 0
k-s--i h---ī-m-‘i-e-ī-e-i zele-a። kisabi h-ijī ma‘ire īyeni zelewa። k-s-b- h-i-ī m-‘-r- ī-e-i z-l-w-። --------------------------------- kisabi ḥijī ma‘ire īyeni zelewa።
A bíró belga. እቲ--ራ---ብ-ብ-ጂ-ዊ--ዩ ። እቲ ፈራዲ ካብ ብለጂማዊ ኢዩ ። እ- ፈ-ዲ ካ- ብ-ጂ-ዊ ኢ- ። -------------------- እቲ ፈራዲ ካብ ብለጂማዊ ኢዩ ። 0
i-- ---adī-k--i--i--jīm--ī ----። itī feradī kabi bilejīmawī īyu ። i-ī f-r-d- k-b- b-l-j-m-w- ī-u ። -------------------------------- itī feradī kabi bilejīmawī īyu ።
Most tizenegyes van. ሕጂ--- ሪ-- ኣ---። ሕጂ ኣብ ሪጎለ ኣለዋ ። ሕ- ኣ- ሪ-ለ ኣ-ዋ ። --------------- ሕጂ ኣብ ሪጎለ ኣለዋ ። 0
ḥ----abi-rīgo-------- ። h-ijī abi rīgole alewa ። h-i-ī a-i r-g-l- a-e-a ። ------------------------ ḥijī abi rīgole alewa ።
Gól! Egy-null! ጎ-!-ሓ- ብዜሮ! ጎል! ሓደ ብዜሮ! ጎ-! ሓ- ብ-ሮ- ----------- ጎል! ሓደ ብዜሮ! 0
gol-- h-a-- b---r-! goli! h-ade bizēro! g-l-! h-a-e b-z-r-! ------------------- goli! ḥade bizēro!

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Csak az erős szavak maradnak fenn!

A ritkábban használt szavak többször változnak, mint a sűrűn használtak. Ez az evolúció törvényei miatt lehet így. A gyakori gének az idő elteltével csak keveset változnak. Formájukban stabilabbak. És úgy néz ki, ugyanez igaz a szavakra is. Egy kutatás keretén belül angol igéket vizsgáltak meg. Ezen belül összehasonlították az igék mai formáját a régi formájukkal. Az angolban a tíz leggyakoribb ige rendhagyó. A legtöbb egyéb ige szabályos. A középkorban viszont a legtöbb ige rendhagyó volt. A ritkán használt rendhagyó igék tehát szabályos igékké fognak alakulni. 300 év múlva az angol nyelv alig fog rendhagyó igéket tartalmazni. Egyéb kutatások is kimutatták, hogy a nyelvek a génekhez hasonlóan szelektálódnak. Kutatók összehasonlították különböző nyelvek leggyakoribb szavait. Ehhez olyan szavakat választottak, melyek hasonlítanak egymásra és ugyanazt jelentik. Egy példa erre a water, Wasser, vatten . Ezeknek a szavaknak ugyanaz az eredetük, ezért hasonlítanak egymásra. Mivel fontos szavak, minden nyelvben sokszor előfordulnak. Így meg tudták tartani formájukat - és máig hasonlítanak egymásra. Kevésbé fontos szavak sokkal gyorsabban változnak. Inkább más szavakkal helyettesítik őket. Emiatt ezek a szavak a különböző nyelveken eltérnek egymástól. Az, hogy miért változnak meg a ritkán használt szavak, még nem teljesen világos. Lehetséges, hogy sokszor rosszul használják vagy ejtik ki őket. Ez amiatt van, mert kevésbé jól ismerjük őket. Előfordulhat azonban, hogy fontos szavaknak ugyanolyanoknak kell lenniük. Mert csak így lehet őket mindig ugyanúgy megérteni. És a szavak azért vannak, hogy megértsük őket.