Б---л----на-ира в Ш--й--р--.
Базел се намира в Швейцария.
Б-з-л с- н-м-р- в Ш-е-ц-р-я-
----------------------------
Базел се намира в Швейцария. 0 Ba--- ----am--a-v ---e--sa-iya.Bazel se namira v Shveytsariya.B-z-l s- n-m-r- v S-v-y-s-r-y-.-------------------------------Bazel se namira v Shveytsariya.
М----л---- -и пр-д----- ---п-ди---юл-р?
Може ли да Ви представя господин Мюлер?
М-ж- л- д- В- п-е-с-а-я г-с-о-и- М-л-р-
---------------------------------------
Може ли да Ви представя господин Мюлер? 0 Mozh---i--a -i--r--s--v--------d-n M-u-er?Mozhe li da Vi predstavya gospodin Myuler?M-z-e l- d- V- p-e-s-a-y- g-s-o-i- M-u-e-?------------------------------------------Mozhe li da Vi predstavya gospodin Myuler?
Той - чу--ен--.
Той е чужденец.
Т-й е ч-ж-е-е-.
---------------
Той е чужденец. 0 Toy -e ------e---s.Toy ye chuzhdenets.T-y y- c-u-h-e-e-s--------------------Toy ye chuzhdenets.
Т-- --в-ри н-к-лк- е-ик-.
Той говори няколко езика.
Т-й г-в-р- н-к-л-о е-и-а-
-------------------------
Той говори няколко езика. 0 Toy g---ri ny---lko-y-z--a.Toy govori nyakolko yezika.T-y g-v-r- n-a-o-k- y-z-k-.---------------------------Toy govori nyakolko yezika.
За -р-в--ът -- ст----к?
За пръв път ли сте тук?
З- п-ъ- п-т л- с-е т-к-
-----------------------
За пръв път ли сте тук? 0 Z- p-yv-py--l- s-e--u-?Za pryv pyt li ste tuk?Z- p-y- p-t l- s-e t-k------------------------Za pryv pyt li ste tuk?
Н---а---за--д-а---дми--.
Но само за една седмица.
Н- с-м- з- е-н- с-д-и-а-
------------------------
Но само за една седмица. 0 N- s--o -a-ye-n--sed---sa.No samo za yedna sedmitsa.N- s-m- z- y-d-a s-d-i-s-.--------------------------No samo za yedna sedmitsa.
Ха-есв--ли-В--при -а-?
Харесва ли Ви при нас?
Х-р-с-а л- В- п-и н-с-
----------------------
Харесва ли Ви при нас? 0 K-a---va l- ----------?Kharesva li Vi pri nas?K-a-e-v- l- V- p-i n-s------------------------Kharesva li Vi pri nas?
М--го.-Хор--а-с---ри-т-и.
Много. Хората са приятни.
М-о-о- Х-р-т- с- п-и-т-и-
-------------------------
Много. Хората са приятни. 0 Mno-o- -hor-ta-s--p---atni.Mnogo. Khorata sa priyatni.M-o-o- K-o-a-a s- p-i-a-n-.---------------------------Mnogo. Khorata sa priyatni.
И -е-тн-стта ------е-ва.
И местността ми харесва.
И м-с-н-с-т- м- х-р-с-а-
------------------------
И местността ми харесва. 0 I m-stnos-t--mi k----sv-.I mestnostta mi kharesva.I m-s-n-s-t- m- k-a-e-v-.-------------------------I mestnostta mi kharesva.
Сам-/ сам---и--те -у-?
Сам / сама ли сте тук?
С-м / с-м- л- с-е т-к-
----------------------
Сам / сама ли сте тук? 0 Sa--/ s--a ---ste tuk?Sam / sama li ste tuk?S-m / s-m- l- s-e t-k-----------------------Sam / sama li ste tuk?
А---м-са д-ете----де-а.
А там са двете ми деца.
А т-м с- д-е-е м- д-ц-.
-----------------------
А там са двете ми деца. 0 A--am-s---ve-e -i-det-a.A tam sa dvete mi detsa.A t-m s- d-e-e m- d-t-a-------------------------A tam sa dvete mi detsa.
Körülbelül 700 millió ember anyanyelve valamely újlatin nyelv.
Ezzel az újlatin az egyik legfontosabb nyelvcsoport a világon.
Az újlatin nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak.
Minden újlatin nyelv a latinra vezethető vissza.
Ez azt jelenti, hogy a Róma nyelvének utódai.
Minden újlatin nyelv alapja a konyhai latin volt.
Ezalatt a késői ókorban beszélt latin nyelvet értjük.
A konyhai latin a Római Birodalom hódításaival terjedt el Európában.
Belőle alakultak ki később az újlatin nyelvek és dialektusok.
A latin ezzel szemben egy ősitáliai nyelv.
Összesen körülbelül 15 újlatin nyelv létezik.
A pontos számot nehéz meghatározni.
Sokszor nem egyértelmű, hogy önálló nyelvről vagy csak dialektusról van szó.
Néhány újlatin nyelv mára már kihalt.
De ki is alakultak új nyelvek az újlatin alapjaira.
Ezek a kreol nyelvek.
Manapság a spanyol a legnagyobb újlatin nyelv a világon.
380 millió anyanyelvűvel a világnyelvek közé tartozik.
Tudósok számára az újlatin nyelvek nagyon érdekesek.
Ugyanis ennek a nyelvcsoportnak a történelme nagyon jól dokumentált.
2500 éve léteznek latin és újlatin írások.
Rajtuk keresztül kutatják a nyelvészek az egyes nyelvek kialakulását.
Így lehetséges megvizsgálni, hogy milyen szabályok szerint alakul ki egy nyelv.
Az eredmények számos más nyelvre is alkalmazhatóak.
Az újlatin nyelvek nyelvtanának felépítése hasonló.
De legfőképpen a nyelvek szókincse hasonló.
Amennyiben beszél az ember egy újlatin nyelvet, könnyebben tanul meg egy másikat.
Köszönjük, Latin!