Мя-т-т----о-одн- л- е?
Мястото свободно ли е?
М-с-о-о с-о-о-н- л- е-
----------------------
Мястото свободно ли е? 0 Mya-t-t- -vobodno--i -e?Myastoto svobodno li ye?M-a-t-t- s-o-o-n- l- y-?------------------------Myastoto svobodno li ye?
М-же ли--- с-дн- --и -а-?
Може ли да седна при Вас?
М-ж- л- д- с-д-а п-и В-с-
-------------------------
Може ли да седна при Вас? 0 Mo--e li-da-----a p-i -a-?Mozhe li da sedna pri Vas?M-z-e l- d- s-d-a p-i V-s---------------------------Mozhe li da sedna pri Vas?
Н--гру------вири -но-- -обр-.
Но групата свири много добре.
Н- г-у-а-а с-и-и м-о-о д-б-е-
-----------------------------
Но групата свири много добре. 0 N- g----t- ------m---o-dobr-.No grupata sviri mnogo dobre.N- g-u-a-a s-i-i m-o-o d-b-e------------------------------No grupata sviri mnogo dobre.
Често-ли--дв--- -ук?
Често ли идвате тук?
Ч-с-о л- и-в-т- т-к-
--------------------
Често ли идвате тук? 0 Ch---o--- --v-t- -u-?Chesto li idvate tuk?C-e-t- l- i-v-t- t-k----------------------Chesto li idvate tuk?
Не- -а -ъ----пъ-.
Не, за първи път.
Н-, з- п-р-и п-т-
-----------------
Не, за първи път. 0 N-- ---py----p-t.Ne, za pyrvi pyt.N-, z- p-r-i p-t------------------Ne, za pyrvi pyt.
Н-к-г- не-с-м--ил-/----а тук.
Никога не съм бил / била тук.
Н-к-г- н- с-м б-л / б-л- т-к-
-----------------------------
Никога не съм бил / била тук. 0 Nik-g- n- sy--b-l-/ b--a tuk.Nikoga ne sym bil / bila tuk.N-k-g- n- s-m b-l / b-l- t-k------------------------------Nikoga ne sym bil / bila tuk.
А---е -о-а--а т--ц-ва- --бре.
Аз не мога да танцувам добре.
А- н- м-г- д- т-н-у-а- д-б-е-
-----------------------------
Аз не мога да танцувам добре. 0 A---e-mo-a da --n--uv------r-.Az ne moga da tantsuvam dobre.A- n- m-g- d- t-n-s-v-m d-b-e-------------------------------Az ne moga da tantsuvam dobre.
Съв-е- -росто--.
Съвсем просто е.
С-в-е- п-о-т- е-
----------------
Съвсем просто е. 0 Sy---m -r---- ye.Syvsem prosto ye.S-v-e- p-o-t- y-.-----------------Syvsem prosto ye.
Щ--В--по-а--.
Ще Ви покажа.
Щ- В- п-к-ж-.
-------------
Ще Ви покажа. 0 Shch- -- p-ka-h-.Shche Vi pokazha.S-c-e V- p-k-z-a------------------Shche Vi pokazha.
Ча-ате л----ког-?
Чакате ли някого?
Ч-к-т- л- н-к-г-?
-----------------
Чакате ли някого? 0 Ch-k--- li --a-ogo?Chakate li nyakogo?C-a-a-e l- n-a-o-o--------------------Chakate li nyakogo?
Azt, hogy milyen nyelven beszélünk, származásunktól függ.
De génjeink is felelősek a beszédünkért.
Erre a következtetésre skót tudósok jutottak.
Azt vizsgálták, hogy az angol miért más mint a kínai.
Eközben felfedezték, hogy a gének is szerepet játszanak.
Ugyanis a gének befolyásolják az agyunk fejlődését.
Ez annyit jelent, hogy formálják az agy szerkezetét.
Ezzel meghatározásra kerül nyelvtanulási tulajdonságunk is.
Ebben két gén variációja a meghatározó.
Amennyiben egy bizonyos variáció ritka, akkor tonális nyelvek alakulnak ki.
A tonális nyelveket tehát olyan népek beszélik, akikből hiányzik ez a gén variáció.
A tonális nyelvekben a hangok magassága határozza meg a szavak jelentését.
Ide tartozik például a kínai.
Amennyiben ez a génvariáns dominál, más nyelvek alakulnak ki.
Az angol nem tonális nyelv.
Ezen gének variációja nem egyenletesen van elosztva.
Ez azt jelenti, hogy különböző gyakorisággal fordulnak elő a világban.
A nyelvek viszont csak abban az esetben maradnak fenn, amennyiben továbbadják őket.
Ehhez a gyerekeknek tudniuk kell a szüleik nyelvét utánozni.
Tehát jól kell tudniuk tanulni a nyelvet.
Csak ebben az esetben öröklődik generációról generációra.
A régebbi génvariáns az amelyik a tonális nyelvek kialakulásáért felelős.
Régebben tehát valószínűleg több tonális nyelv létezett mint ma.
A genetikai tényezőket azonban nem szabad túlértékelni.
Ezek csak hozzá járulnak a nyelvek kialakulásának magyarázatához.
Nem létezik azonban kifejezetten az angol vagy a kínai nyelv számára gén.
Bárki beszélheti bármelyik nyelvet.
Ehhez nem génekre van szükség, hanem mindössze kíváncsiságra és önfegyelemre!