Kifejezéstár

hu A városban   »   bg В града

25 [huszonöt]

A városban

A városban

25 [двайсет и пет]

25 [dvayset i pet]

В града

[V grada]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
A vasútállomásra szeretnék menni. Б-х--с-ал / ----л- -а-оти----а г-ра-а. Бих искал / искала да отида на гарата. Б-х и-к-л / и-к-л- д- о-и-а н- г-р-т-. -------------------------------------- Бих искал / искала да отида на гарата. 0
Bikh ------/-i-kal-------i-a-na-ga-a--. Bikh iskal / iskala da otida na garata. B-k- i-k-l / i-k-l- d- o-i-a n- g-r-t-. --------------------------------------- Bikh iskal / iskala da otida na garata.
A repülőtérre szeretnék menni. Б-х--с--л-- и---л--д- о---- -- л-т-щ-т-. Бих искал / искала да отида на летището. Б-х и-к-л / и-к-л- д- о-и-а н- л-т-щ-т-. ---------------------------------------- Бих искал / искала да отида на летището. 0
B--- i-ka--/ iskala-d----id---a-l---s-che--. Bikh iskal / iskala da otida na letishcheto. B-k- i-k-l / i-k-l- d- o-i-a n- l-t-s-c-e-o- -------------------------------------------- Bikh iskal / iskala da otida na letishcheto.
A városközpontba szeretnék menni. Б-- -ск-- ----к--- д- отида-в-це-т-ра--- -рад-. Бих искал / искала да отида в центъра на града. Б-х и-к-л / и-к-л- д- о-и-а в ц-н-ъ-а н- г-а-а- ----------------------------------------------- Бих искал / искала да отида в центъра на града. 0
B-kh is------is-----da---ida-- tse-tyr------r-da. Bikh iskal / iskala da otida v tsentyra na grada. B-k- i-k-l / i-k-l- d- o-i-a v t-e-t-r- n- g-a-a- ------------------------------------------------- Bikh iskal / iskala da otida v tsentyra na grada.
Hogyan jutok el a vasútállomáshoz? К---д--ст-г----о---рат-? Как да стигна до гарата? К-к д- с-и-н- д- г-р-т-? ------------------------ Как да стигна до гарата? 0
K----a-st-g-a-do-g--a--? Kak da stigna do garata? K-k d- s-i-n- d- g-r-t-? ------------------------ Kak da stigna do garata?
Hogyan jutok el a repülőtérhez? К---да -тигна -- --тищ-то? Как да стигна до летището? К-к д- с-и-н- д- л-т-щ-т-? -------------------------- Как да стигна до летището? 0
Kak -- s----a d- l-ti-h--e-o? Kak da stigna do letishcheto? K-k d- s-i-n- d- l-t-s-c-e-o- ----------------------------- Kak da stigna do letishcheto?
Hogyan jutok el a városközpontba? Ка--д--стиг-а -- це-тъ---на --а--? Как да стигна до центъра на града? К-к д- с-и-н- д- ц-н-ъ-а н- г-а-а- ---------------------------------- Как да стигна до центъра на града? 0
K---da --igna--- t------a-n- gr---? Kak da stigna do tsentyra na grada? K-k d- s-i-n- d- t-e-t-r- n- g-a-a- ----------------------------------- Kak da stigna do tsentyra na grada?
Szükségem van egy taxira. Т---ва -и та-с-. Трябва ми такси. Т-я-в- м- т-к-и- ---------------- Трябва ми такси. 0
T-yab-- -i t----. Tryabva mi taksi. T-y-b-a m- t-k-i- ----------------- Tryabva mi taksi.
Szükségem van egy várostérképre. Т-я-в- -и-к--та н--гра--. Трябва ми карта на града. Т-я-в- м- к-р-а н- г-а-а- ------------------------- Трябва ми карта на града. 0
T-y-b-a--i-kar-- ---gra-a. Tryabva mi karta na grada. T-y-b-a m- k-r-a n- g-a-a- -------------------------- Tryabva mi karta na grada.
Szükségem van egy hotelre. Т--бва ми--о--л. Трябва ми хотел. Т-я-в- м- х-т-л- ---------------- Трябва ми хотел. 0
Tr---va--i khote-. Tryabva mi khotel. T-y-b-a m- k-o-e-. ------------------ Tryabva mi khotel.
Egy autót szeretnék bérelni. Б-- -ска--/ -с---- ---н--м- кол-. Бих искал / искала да наема кола. Б-х и-к-л / и-к-л- д- н-е-а к-л-. --------------------------------- Бих искал / искала да наема кола. 0
Bikh i-kal-- -------d--na-ma kola. Bikh iskal / iskala da naema kola. B-k- i-k-l / i-k-l- d- n-e-a k-l-. ---------------------------------- Bikh iskal / iskala da naema kola.
Itt van a hitelkártyám. Е---к--дит--та-ми--ар-а. Ето кредитната ми карта. Е-о к-е-и-н-т- м- к-р-а- ------------------------ Ето кредитната ми карта. 0
Et--k-edit--ta--i--a---. Eto kreditnata mi karta. E-o k-e-i-n-t- m- k-r-a- ------------------------ Eto kreditnata mi karta.
Itt van a jogosítványom. Е-- -о--ор-ката-м- к-иж-а. Ето шофьорската ми книжка. Е-о ш-ф-о-с-а-а м- к-и-к-. -------------------------- Ето шофьорската ми книжка. 0
E-- sh---or----- -i knizh-a. Eto shofьorskata mi knizhka. E-o s-o-ь-r-k-t- m- k-i-h-a- ---------------------------- Eto shofьorskata mi knizhka.
Mit lehet megnézni a városban? Какво --же-д-------ди----р-да? Какво може да се види в града? К-к-о м-ж- д- с- в-д- в г-а-а- ------------------------------ Какво може да се види в града? 0
Ka-v- ----e-d- s- v-di v-gra-a? Kakvo mozhe da se vidi v grada? K-k-o m-z-e d- s- v-d- v g-a-a- ------------------------------- Kakvo mozhe da se vidi v grada?
Menjenek az óvárosba. Идете ---т--ия-гр--. Идете в стария град. И-е-е в с-а-и- г-а-. -------------------- Идете в стария град. 0
Id-te v-sta-iya--r--. Idete v stariya grad. I-e-e v s-a-i-a g-a-. --------------------- Idete v stariya grad.
Csináljanak egy városnézö körsétát. Н---а-е-е-----о--а на--рад-. Направете обиколка на града. Н-п-а-е-е о-и-о-к- н- г-а-а- ---------------------------- Направете обиколка на града. 0
Napr---t-----kol-a -a-g-ada. Napravete obikolka na grada. N-p-a-e-e o-i-o-k- n- g-a-a- ---------------------------- Napravete obikolka na grada.
Menjenek a kikötőhöz! Ид--е--а-п---та--щ-то. Идете на пристанището. И-е-е н- п-и-т-н-щ-т-. ---------------------- Идете на пристанището. 0
Id-te na --i---nishch---. Idete na pristanishcheto. I-e-e n- p-i-t-n-s-c-e-o- ------------------------- Idete na pristanishcheto.
Csináljanak egy kikötői körutazást. Н----вете-об---л-а--а-п--с----щ-т-. Направете обиколка на пристанището. Н-п-а-е-е о-и-о-к- н- п-и-т-н-щ-т-. ----------------------------------- Направете обиколка на пристанището. 0
N-p-a---- obi-o--a--- --ist----hcheto. Napravete obikolka na pristanishcheto. N-p-a-e-e o-i-o-k- n- p-i-t-n-s-c-e-o- -------------------------------------- Napravete obikolka na pristanishcheto.
Milyen látnivalók vannak még ezen kívül? К-кв- -р-г- ---ел-ж---л--с-и и-а ? Какви други забележителности има ? К-к-и д-у-и з-б-л-ж-т-л-о-т- и-а ? ---------------------------------- Какви други забележителности има ? 0
Ka--i-dr-g--za-e-e-hit-lnos-i-i-a ? Kakvi drugi zabelezhitelnosti ima ? K-k-i d-u-i z-b-l-z-i-e-n-s-i i-a ? ----------------------------------- Kakvi drugi zabelezhitelnosti ima ?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Szláv nyelvek

300 millió ember számára a szláv számít anyanyelvnek. A szláv nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak. Körülbelül 20 szláv nyelv létezik. A legjelentősebb az orosz nyelv. Több mint 150 millió ember anyanyelve az orosz. Ezután jön a Lengyel és az ukrán 50-50 millió anyanyelvűvel. A nyelvtudomány felosztja a szláv nyelveket. Léteznek nyugat szláv, kelet szláv és dél szláv nyelvek. A nyugat-szláv nyelvek közé tartozik a lengyel, a cseh és a szlovák nyelv. Az orosz, az ukrán és a fehérorosz kelet-szláv nyelvek. Dél-szláv nyelvek közé tartozik a szerb, a horvát és a bolgár. Emellett sok egyéb szláv nyelv létezik. Ezeket azonban csak nagyon kevés ember beszeli. A szláv nyelvek egy közös proto nyelvből származnak. Egyes nyelvek viszonylag későn fejlődtek ki belőle. Tehát ezek fiatalabbak mint a germán és a újlatin nyelvek. A szláv nyelvek szókincse nagyon hasonlít egymásra. Ez azért van, mert viszonylag későn váltak szét. Tudományos szemszögből nézve a szláv nyelvek konzervatívak. Ez azt jelenti, hogy még sok régi struktúrát tartalmaznak. Egyéb indoeurópai nyelvek már elvesztették ezeket a régi struktúrákat. A szláv nyelvek ezért nagyon érdekesek a tudomány számára. A segítségükkel vissza lehet következtetni régebbi nyelvekre. Így kívánják a tudósok az indoeurópai nyelvet rekonstruálni. Jellemzője a szláv nyelveknek a kevés magánhangzó. Emellett léteznek számos olyan hangok amelyek más nyelvben nem fordulnak elő. Ezért különösen a nyugat-európaiak számára sokszor gondot okoz a kiejtés. De ne féljen - minden rendben lesz! Avagy lengyelül: Wszystko będzie dobrze!