Kifejezéstár

hu Rövid párbeszédek 3   »   uk Коротка розмова 3

22 [huszonkettő]

Rövid párbeszédek 3

Rövid párbeszédek 3

22 [двадцять два]

22 [dvadtsyatʹ dva]

Коротка розмова 3

[Korotka rozmova 3]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
Dohányzik? В--------? Ви палите? В- п-л-т-? ---------- Ви палите? 0
V--p----e? Vy palyte? V- p-l-t-? ---------- Vy palyte?
Régebben igen. Ра--ше та-. Раніше так. Р-н-ш- т-к- ----------- Раніше так. 0
R-ni--e --k. Ranishe tak. R-n-s-e t-k- ------------ Ranishe tak.
De most már nem dohányzom. А-е -еп-р-я------е н------. Але тепер я більше не палю. А-е т-п-р я б-л-ш- н- п-л-. --------------------------- Але тепер я більше не палю. 0
A-- tepe--y- b-l-sh- -- ----u. Ale teper ya bilʹshe ne palyu. A-e t-p-r y- b-l-s-e n- p-l-u- ------------------------------ Ale teper ya bilʹshe ne palyu.
Zavarja, ha dohányzom? Чи-зава-а- -а-- -о---я-па-ю? Чи заважає Вам, коли я палю? Ч- з-в-ж-є В-м- к-л- я п-л-? ---------------------------- Чи заважає Вам, коли я палю? 0
Chy --va------V-m---oly--a-pa-yu? Chy zavazhaye Vam, koly ya palyu? C-y z-v-z-a-e V-m- k-l- y- p-l-u- --------------------------------- Chy zavazhaye Vam, koly ya palyu?
Nem, egyáltalán nem. Н-- з-вс-м-н-. Ні, зовсім ні. Н-, з-в-і- н-. -------------- Ні, зовсім ні. 0
N-- z-vs-m --. Ni, zovsim ni. N-, z-v-i- n-. -------------- Ni, zovsim ni.
Nem zavar. Ц----ні -е заважає. Це мені не заважає. Ц- м-н- н- з-в-ж-є- ------------------- Це мені не заважає. 0
T-e-me-- ne-------ay-. Tse meni ne zavazhaye. T-e m-n- n- z-v-z-a-e- ---------------------- Tse meni ne zavazhaye.
Iszik valamit? Ви-щ-сь--’єте? Ви щось п’єте? В- щ-с- п-є-е- -------------- Ви щось п’єте? 0
Vy--hc-osʹ--ʺy--e? Vy shchosʹ pʺyete? V- s-c-o-ʹ p-y-t-? ------------------ Vy shchosʹ pʺyete?
Egy konyakot? Ко-ьяк? Коньяк? К-н-я-? ------- Коньяк? 0
K--ʹ-a-? Konʹyak? K-n-y-k- -------- Konʹyak?
Nem, szívesebben egy sört. Н-- к---е--и-о. Ні, краще пиво. Н-, к-а-е п-в-. --------------- Ні, краще пиво. 0
N-,--r-s-che p---. Ni, krashche pyvo. N-, k-a-h-h- p-v-. ------------------ Ni, krashche pyvo.
Sokat utazik? В- б-г-т- -одор---єте? Ви багато подорожуєте? В- б-г-т- п-д-р-ж-є-е- ---------------------- Ви багато подорожуєте? 0
V- -----o-po-or-z--y-t-? Vy bahato podorozhuyete? V- b-h-t- p-d-r-z-u-e-e- ------------------------ Vy bahato podorozhuyete?
Igen, ezek többnyire üzleti utak. Т-к,--ерева----ц--діло-і-п--з--и. Так, переважно це ділові поїздки. Т-к- п-р-в-ж-о ц- д-л-в- п-ї-д-и- --------------------------------- Так, переважно це ділові поїздки. 0
T-k- per----h-o --e-di-o-i ----z--y. Tak, perevazhno tse dilovi poi-zdky. T-k- p-r-v-z-n- t-e d-l-v- p-i-z-k-. ------------------------------------ Tak, perevazhno tse dilovi poïzdky.
De most itt üdülünk. Ал--теп-р -и ту--у в-дп--тці Але тепер ми тут у відпустці А-е т-п-р м- т-т у в-д-у-т-і ---------------------------- Але тепер ми тут у відпустці 0
A----e------ t-- - -i-pustt-i Ale teper my tut u vidpusttsi A-e t-p-r m- t-t u v-d-u-t-s- ----------------------------- Ale teper my tut u vidpusttsi
Milyen hőség! Я-а с-ек-! Яка спека! Я-а с-е-а- ---------- Яка спека! 0
Y-ka s-ek-! Yaka speka! Y-k- s-e-a- ----------- Yaka speka!
Igen, ma tényleg meleg van. Т-к---ьо-о--- д--сн- с-ек-т--. Так, сьогодні дійсно спекотно. Т-к- с-о-о-н- д-й-н- с-е-о-н-. ------------------------------ Так, сьогодні дійсно спекотно. 0
T-k, sʹoh--n- diy-sn-----ko-n-. Tak, sʹohodni diy-sno spekotno. T-k- s-o-o-n- d-y-s-o s-e-o-n-. ------------------------------- Tak, sʹohodni diy̆sno spekotno.
Kimegyünk az erkélyre? Х--і-- ---балкон. Ходімо на балкон. Х-д-м- н- б-л-о-. ----------------- Ходімо на балкон. 0
K--di-o na--a-k-n. Khodimo na balkon. K-o-i-o n- b-l-o-. ------------------ Khodimo na balkon.
Holnap lesz itt egy buli. З--тр----т буд---------. Завтра тут буде вечірка. З-в-р- т-т б-д- в-ч-р-а- ------------------------ Завтра тут буде вечірка. 0
Zavtr--tu--bude vechir-a. Zavtra tut bude vechirka. Z-v-r- t-t b-d- v-c-i-k-. ------------------------- Zavtra tut bude vechirka.
Önök is jönnek? Ви т-кож--ри--е-е? Ви також прийдете? В- т-к-ж п-и-д-т-? ------------------ Ви також прийдете? 0
V- ta--zh p-yy̆d-t-? Vy takozh pryy-dete? V- t-k-z- p-y-̆-e-e- -------------------- Vy takozh pryy̆dete?
Igen, minket is meghívtak. Т-к- -и --ко- з--р-----. Так, ми також запрошені. Т-к- м- т-к-ж з-п-о-е-і- ------------------------ Так, ми також запрошені. 0
Tak, -y-t-k-------r-s-e-i. Tak, my takozh zaprosheni. T-k- m- t-k-z- z-p-o-h-n-. -------------------------- Tak, my takozh zaprosheni.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Nyelv és írás

Mindegyik nyelv az emberek közötti kommunikációt szolgálja. Amikor beszélünk, kifejezzük gondolatainkat és érzéseinket. Ilyenkor nem mindig tartjuk magunkat nyelvünk szabályaihoz. A saját nyelvünket használjuk, a köznyelvünket. Az írott nyelvben ez másképp van. Itt megmutatkozik nyelvünk összes szabálya. Az írás segítségével válik egy nyelv igazi nyelvvé. Az írás teszi a nyelvet láthatóvá. Az írás által évezredeken át fennmarad a tudás. Ezért az írás az alapja minden fejlett kultúrának. Az első írást több mint 5000 évvel ezelőtt alkották meg. Ez a sumérok ékírása volt. Agyagból készült táblákra karcolták. Ezt az ékírást három évezreden keresztül használták. Körülbelül ennyi idősek az egyiptomi hieroglifák. Velük számos tudós foglalkozott. A hieroglifák egy viszonylag bonyolult írás rendszert alkotnak. Megszületése viszont valószínűleg egy egészen egyszerű okra vezethető vissza. Az akkori Egyiptom egy óriási birodalom volt, sok lakossal. A hétköznapokat és főleg a gazdaságot meg kellett szervezni. Adókat és a könyveléseket hatékonyan kellett lebonyolítani. Ezért fejlesztették ki az egyiptomiak az írásjeleiket. Az ábécén alapuló írásrendszerek viszont a sumérokra vezethetők vissza. Minden egyes írás sokat elárul arról, aki használja. Emellett minden nemzet saját karakterisztikával rendelkezik az írását tekintve. Sajnos a kézírás egyre jobban háttérbe szorul. A modern technika szinte feleslegessé teszi. Tehát: Ne csak beszéljen, írjon is néha!