Kifejezéstár

hu Tömegközlekedés   »   uk Приміське сполучення

36 [harminchat]

Tömegközlekedés

Tömegközlekedés

36 [тридцять шість]

36 [trydtsyatʹ shistʹ]

Приміське сполучення

[Prymisʹke spoluchennya]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
Hol van a buszmegálló? Де -втоб--на -у-инка? Де автобусна зупинка? Д- а-т-б-с-а з-п-н-а- --------------------- Де автобусна зупинка? 0
D---v--busn------n-a? De avtobusna zupynka? D- a-t-b-s-a z-p-n-a- --------------------- De avtobusna zupynka?
Melyik busz megy a központba? Який-ав--бус---дить в-цент-? Який автобус їздить в центр? Я-и- а-т-б-с ї-д-т- в ц-н-р- ---------------------------- Який автобус їздить в центр? 0
Y----̆---t-b-s i--dyt----ts----? Yakyy- avtobus i-zdytʹ v tsentr? Y-k-y- a-t-b-s i-z-y-ʹ v t-e-t-? -------------------------------- Yakyy̆ avtobus ïzdytʹ v tsentr?
Melyik vonalat kell válasszam? Я-ою-----є---е-і----ти? Якою лінією мені їхати? Я-о- л-н-є- м-н- ї-а-и- ----------------------- Якою лінією мені їхати? 0
Y----- --ni-eyu--eni--̈-h---? Yakoyu liniyeyu meni i-khaty? Y-k-y- l-n-y-y- m-n- i-k-a-y- ----------------------------- Yakoyu liniyeyu meni ïkhaty?
Át kell szállnom? Ч- по--н-- --пов-нна---п--есід--и? Чи повинен / повинна я пересідати? Ч- п-в-н-н / п-в-н-а я п-р-с-д-т-? ---------------------------------- Чи повинен / повинна я пересідати? 0
Chy-pov-----/-po-y--- -a-per-s-d--y? Chy povynen / povynna ya peresidaty? C-y p-v-n-n / p-v-n-a y- p-r-s-d-t-? ------------------------------------ Chy povynen / povynna ya peresidaty?
Hol kell átszállnom? Д--я -ов-не-----ов---а---р--і--и? Де я повинен / повинна пересісти? Д- я п-в-н-н / п-в-н-а п-р-с-с-и- --------------------------------- Де я повинен / повинна пересісти? 0
D--ya ---y--- / p-v--n--pe-esi-ty? De ya povynen / povynna peresisty? D- y- p-v-n-n / p-v-n-a p-r-s-s-y- ---------------------------------- De ya povynen / povynna peresisty?
Mennyibe kerül egy jegy? Скільки-к-штує-п---з-ий-квит--? Скільки коштує проїзний квиток? С-і-ь-и к-ш-у- п-о-з-и- к-и-о-? ------------------------------- Скільки коштує проїзний квиток? 0
S--lʹky -----uy- -roï-nyy̆ -v-t-k? Skilʹky koshtuye proi-znyy- kvytok? S-i-ʹ-y k-s-t-y- p-o-̈-n-y- k-y-o-? ----------------------------------- Skilʹky koshtuye proïznyy̆ kvytok?
Hány megálló van a központig? Я----га-- ---ин---до -----у? Як багато зупинок до центру? Я- б-г-т- з-п-н-к д- ц-н-р-? ---------------------------- Як багато зупинок до центру? 0
Y-k ba--to zu---ok do --e----? Yak bahato zupynok do tsentru? Y-k b-h-t- z-p-n-k d- t-e-t-u- ------------------------------ Yak bahato zupynok do tsentru?
Itt kell ki- / leszállnia. Ви-п-ви--і -у- в--т-. Ви повинні тут вийти. В- п-в-н-і т-т в-й-и- --------------------- Ви повинні тут вийти. 0
Vy--ov-n-i---t-vy-̆-y. Vy povynni tut vyy-ty. V- p-v-n-i t-t v-y-t-. ---------------------- Vy povynni tut vyy̆ty.
Hátul kell ki- / leszállnia. В--------і-вий-и-зз-ду. Ви повинні вийти ззаду. В- п-в-н-і в-й-и з-а-у- ----------------------- Ви повинні вийти ззаду. 0
V- p----n----------z--u. Vy povynni vyy-ty zzadu. V- p-v-n-i v-y-t- z-a-u- ------------------------ Vy povynni vyy̆ty zzadu.
A következő metró 5 perc múlva jön. На-тупне-мет---п--б--а- ч-ре---------н. Наступне метро прибуває через 5 хвилин. Н-с-у-н- м-т-о п-и-у-а- ч-р-з 5 х-и-и-. --------------------------------------- Наступне метро прибуває через 5 хвилин. 0
Na-t-pne--e----pry-u-a-e--herez - -hvylyn. Nastupne metro prybuvaye cherez 5 khvylyn. N-s-u-n- m-t-o p-y-u-a-e c-e-e- 5 k-v-l-n- ------------------------------------------ Nastupne metro prybuvaye cherez 5 khvylyn.
A következő villamos 10 perc múlva jön. Н-ст-пни- тр-мв-- ---був-є--е--з--0 -----н. Наступний трамвай прибуває через 10 хвилин. Н-с-у-н-й т-а-в-й п-и-у-а- ч-р-з 1- х-и-и-. ------------------------------------------- Наступний трамвай прибуває через 10 хвилин. 0
Na--u-n-y̆ t-a-va-̆ p-yb--a-- c-e--- 1- -h--l--. Nastupnyy- tramvay- prybuvaye cherez 10 khvylyn. N-s-u-n-y- t-a-v-y- p-y-u-a-e c-e-e- 1- k-v-l-n- ------------------------------------------------ Nastupnyy̆ tramvay̆ prybuvaye cherez 10 khvylyn.
A következő busz 15 perc múlva jön. Н--ту-ни--а-т--ус пр--ув-є---рез 1----и---. Наступний автобус прибуває через 15 хвилин. Н-с-у-н-й а-т-б-с п-и-у-а- ч-р-з 1- х-и-и-. ------------------------------------------- Наступний автобус прибуває через 15 хвилин. 0
Nas-u-n-y--av--b-s pr-buv-ye -her-z--- --v-ly-. Nastupnyy- avtobus prybuvaye cherez 15 khvylyn. N-s-u-n-y- a-t-b-s p-y-u-a-e c-e-e- 1- k-v-l-n- ----------------------------------------------- Nastupnyy̆ avtobus prybuvaye cherez 15 khvylyn.
Mikor megy az utolsó metró? К--- в-дп-а-ля-ть-я о---ннє метр-? Коли відправляється останнє метро? К-л- в-д-р-в-я-т-с- о-т-н-є м-т-о- ---------------------------------- Коли відправляється останнє метро? 0
K--y-v--p--v---y-t-sya --ta-n-e--e--o? Koly vidpravlyayetʹsya ostannye metro? K-l- v-d-r-v-y-y-t-s-a o-t-n-y- m-t-o- -------------------------------------- Koly vidpravlyayetʹsya ostannye metro?
Mikor megy az utolsó villamos? Ко-и -ід--а--я--ь-я-о---нн-----а--а-? Коли відправляється останній трамвай? К-л- в-д-р-в-я-т-с- о-т-н-і- т-а-в-й- ------------------------------------- Коли відправляється останній трамвай? 0
K-ly--id--a--yayet---a-o-tann-y̆-tr----y̆? Koly vidpravlyayetʹsya ostanniy- tramvay-? K-l- v-d-r-v-y-y-t-s-a o-t-n-i-̆ t-a-v-y-? ------------------------------------------ Koly vidpravlyayetʹsya ostanniy̆ tramvay̆?
Mikor megy az utolsó busz? Коли-в-дпра-л---ь-- о--а-ні- ---об-с? Коли відправляється останній автобус? К-л- в-д-р-в-я-т-с- о-т-н-і- а-т-б-с- ------------------------------------- Коли відправляється останній автобус? 0
Ko-y v-dpr--lyay-tʹ-ya-o---n-iy-----o-u-? Koly vidpravlyayetʹsya ostanniy- avtobus? K-l- v-d-r-v-y-y-t-s-a o-t-n-i-̆ a-t-b-s- ----------------------------------------- Koly vidpravlyayetʹsya ostanniy̆ avtobus?
Van jegye? М-єте--в-то- -а-п--їзд? Маєте квиток на проїзд? М-є-е к-и-о- н- п-о-з-? ----------------------- Маєте квиток на проїзд? 0
May--- --yt-k na -roi-z-? Mayete kvytok na proi-zd? M-y-t- k-y-o- n- p-o-̈-d- ------------------------- Mayete kvytok na proïzd?
Jegyem? – Nem, nincs nekem. Кви-о--на-п--ї-д- – Н-- - -е м-ю. Квиток на проїзд? – Ні, я не маю. К-и-о- н- п-о-з-? – Н-, я н- м-ю- --------------------------------- Квиток на проїзд? – Ні, я не маю. 0
K----k----p---̈--?-– Ni, ya n--m-yu. Kvytok na proi-zd? – Ni, ya ne mayu. K-y-o- n- p-o-̈-d- – N-, y- n- m-y-. ------------------------------------ Kvytok na proïzd? – Ni, ya ne mayu.
Akkor büntetést kell fizetnie. Т-д- -и -ови--і запл-тит- шт---. Тоді Ви повинні заплатити штраф. Т-д- В- п-в-н-і з-п-а-и-и ш-р-ф- -------------------------------- Тоді Ви повинні заплатити штраф. 0
T--i Vy ----nn--za-lat----s-----. Todi Vy povynni zaplatyty shtraf. T-d- V- p-v-n-i z-p-a-y-y s-t-a-. --------------------------------- Todi Vy povynni zaplatyty shtraf.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

A nyelv fejlődése

Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű. Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat. Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos. Erre különböző elméletek léteznek. Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség. A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte. Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból. Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját. Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni. Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során. A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni. Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is. Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni. A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre. Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma. Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak. De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni. Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé. Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket. A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves. Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte. A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól. Kialakultak a különböző nyelvcsaládok. Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba. Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál. A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek. A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?