Мағ-н --н---- ба--бө--- ----- еді.
Маған ваннасы бар бөлме керек еді.
М-ғ-н в-н-а-ы б-р б-л-е к-р-к е-і-
----------------------------------
Маған ваннасы бар бөлме керек еді. 0 M-ğ-- va-n-sı--ar -------e--k e--.Mağan vannası bar bölme kerek edi.M-ğ-n v-n-a-ı b-r b-l-e k-r-k e-i-----------------------------------Mağan vannası bar bölme kerek edi.
М---н -ушы--а- б-лме--ер----ді.
Маған душы бар бөлме керек еді.
М-ғ-н д-ш- б-р б-л-е к-р-к е-і-
-------------------------------
Маған душы бар бөлме керек еді. 0 Mağ---dw-ı b-r---l-- -ere--ed-.Mağan dwşı bar bölme kerek edi.M-ğ-n d-ş- b-r b-l-e k-r-k e-i--------------------------------Mağan dwşı bar bölme kerek edi.
Мұ-д- г--а--бар---?
Мұнда гараж бар ма?
М-н-а г-р-ж б-р м-?
-------------------
Мұнда гараж бар ма? 0 M---a---r-j -a--m-?Munda garaj bar ma?M-n-a g-r-j b-r m-?-------------------Munda garaj bar ma?
М--да--е-- б-- ма?
Мұнда сейф бар ма?
М-н-а с-й- б-р м-?
------------------
Мұнда сейф бар ма? 0 M-n---s-y---ar m-?Munda seyf bar ma?M-n-a s-y- b-r m-?------------------Munda seyf bar ma?
Мұн----а-с б---ма?
Мұнда факс бар ма?
М-н-а ф-к- б-р м-?
------------------
Мұнда факс бар ма? 0 Mu-da f-ks -ar -a?Munda faks bar ma?M-n-a f-k- b-r m-?------------------Munda faks bar ma?
Жа-с----е- --ы --лм-ні -ла-ын.
Жақсы, мен осы бөлмені аламын.
Ж-қ-ы- м-н о-ы б-л-е-і а-а-ы-.
------------------------------
Жақсы, мен осы бөлмені аламын. 0 J-qs-,--en-os- bölme-----am--.Jaqsı, men osı bölmeni alamın.J-q-ı- m-n o-ı b-l-e-i a-a-ı-.------------------------------Jaqsı, men osı bölmeni alamın.
Т-ңғы----н-ш-д-?
Таңғы ас нешеде?
Т-ң-ы а- н-ш-д-?
----------------
Таңғы ас нешеде? 0 T---- as-n--ed-?Tañğı as neşede?T-ñ-ı a- n-ş-d-?----------------Tañğı as neşede?
Түск--а- --ш--е?
Түскі ас нешеде?
Т-с-і а- н-ш-д-?
----------------
Түскі ас нешеде? 0 Tüs------------?Tüski as neşede?T-s-i a- n-ş-d-?----------------Tüski as neşede?
Aki hatékonyan akar tanulni, annak ajánlatos többször szünetet tartani!
Erre az eredményre jutottak új keletű kutatások.
Kutatók megvizsgálták a tanulás fázisait.
Ehhez különböző tanulási szituációkat utánoznak.
A leghatékonyabban kis mennyiségű információkat vagyunk képesek befogadni.
Ez annyit jelent, hogy nem ajánlatos túl sokat tanulni egyszerre.
A tanulási szakaszok között mindig ajánlatos szünetet tartani.
Sikereink a tanulásban ugyanis biomechanikai folyamatokkal is összefüggenek.
Ezek a folyamatok az agyban játszódnak le.
Ezek határozzák meg az ideális tanulási ritmusunkat.
Amikor új információkat fogadunk be, agyunk bizonyos anyagokat bocsájt ki.
Ezek az anyagok hatással vannak az agysejtjeink aktivitására.
Különösen két különböző enzim játszik ebben fontos szerepet.
Az új információk tanulása közben kerülnek kibocsájtásra.
De ezek nem egyszerre kerülnek kibocsájtásra.
Időeltolódással fejtik ki hatásukat.
Akkor tanulunk a legjobban, ha mindkét enzim egyszerre van jelen.
És ez jelentősen megemelkedik ha több szünetet tartunk.
Tehát ésszerű az egyes tanulási fázisok hosszát variálni.
A szünetek hossza is különböző legyen.
A legjobb, ha először két tíz perces szünetet tartunk.
Majd utána egy öt perces szünetet.
Ezek után pedig egy 30 perces szünet.
A szünetekben agyunk jól magába vési az új információkat.
A szünetekben ajánlatos eltávolodni a tanulás helyszínétől.
Emellett jó hatással van, ha a szünetekben átmozgatjuk testünket.
Menjen el a szünetekben egy rövid sétára!
És ne legyen emiatt rossz lelkiismerete - hiszen ilyenkor is tanul!