Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   kk big – small

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [алпыс сегіз]

68 [alpıs segiz]

big – small

[Ülken – kişkentay]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kazah Lejátszás Több
nagy és kicsi үлк---жә-е-к--к-нтай үлкен және кішкентай ү-к-н ж-н- к-ш-е-т-й -------------------- үлкен және кішкентай 0
ülke--jäne ki-ke-tay ülken jäne kişkentay ü-k-n j-n- k-ş-e-t-y -------------------- ülken jäne kişkentay
Az elefánt nagy. Пі----к--. Піл үлкен. П-л ү-к-н- ---------- Піл үлкен. 0
P----lke-. Pil ülken. P-l ü-k-n- ---------- Pil ülken.
Az egér kicsi. Т-шқ-н кішк-----. Тышқан кішкентай. Т-ш-а- к-ш-е-т-й- ----------------- Тышқан кішкентай. 0
Tışqan k-ş-e-tay. Tışqan kişkentay. T-ş-a- k-ş-e-t-y- ----------------- Tışqan kişkentay.
sötét és világos қа-а-ғы-ж-не--арық қараңғы және жарық қ-р-ң-ы ж-н- ж-р-қ ------------------ қараңғы және жарық 0
qara--- j-n- --r-q qarañğı jäne jarıq q-r-ñ-ı j-n- j-r-q ------------------ qarañğı jäne jarıq
Az éjszaka sötét. Т-- қ-р--ғы. Түн қараңғы. Т-н қ-р-ң-ы- ------------ Түн қараңғы. 0
Tü- qa--ñ--. Tün qarañğı. T-n q-r-ñ-ı- ------------ Tün qarañğı.
A nappal világos. Кү-д-- ж----. Күндіз жарық. К-н-і- ж-р-қ- ------------- Күндіз жарық. 0
Kü--iz-j----. Kündiz jarıq. K-n-i- j-r-q- ------------- Kündiz jarıq.
öreg és fiatal к-р---ә-- -ас кәрі және жас к-р- ж-н- ж-с ------------- кәрі және жас 0
kä-- jäne --s käri jäne jas k-r- j-n- j-s ------------- käri jäne jas
A mi nagyapánk nagyon öreg. Б-з-і--ат-------е-кә-і. Біздің атамыз өте кәрі. Б-з-і- а-а-ы- ө-е к-р-. ----------------------- Біздің атамыз өте кәрі. 0
B----ñ-a-amı----- k--i. Bizdiñ atamız öte käri. B-z-i- a-a-ı- ö-e k-r-. ----------------------- Bizdiñ atamız öte käri.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. 7------бұ-ы--о----с-бол-а-. 70 жыл бұрын ол жас болған. 7- ж-л б-р-н о- ж-с б-л-а-. --------------------------- 70 жыл бұрын ол жас болған. 0
7- jıl b---- o----s b--ğan. 70 jıl burın ol jas bolğan. 7- j-l b-r-n o- j-s b-l-a-. --------------------------- 70 jıl burın ol jas bolğan.
szép és csúnya әд--і ж-н-----ы-сыз әдемі және ұсқынсыз ә-е-і ж-н- ұ-қ-н-ы- ------------------- әдемі және ұсқынсыз 0
ä-----j-n- u-q----z ädemi jäne usqınsız ä-e-i j-n- u-q-n-ı- ------------------- ädemi jäne usqınsız
A pillangó szép. Көб-л-к -д-мі. Көбелек әдемі. К-б-л-к ә-е-і- -------------- Көбелек әдемі. 0
K--e-e- -----. Köbelek ädemi. K-b-l-k ä-e-i- -------------- Köbelek ädemi.
A pók csúnya. Ө-ме--- ұс-ы--ы-. Өрмекші ұсқынсыз. Ө-м-к-і ұ-қ-н-ы-. ----------------- Өрмекші ұсқынсыз. 0
Ö-m-k-- --qınsı-. Örmekşi usqınsız. Ö-m-k-i u-q-n-ı-. ----------------- Örmekşi usqınsız.
kövér és sovány се--з----ық семіз -арық с-м-з --р-қ ----------- семіз -арық 0
s------a-ıq semiz -arıq s-m-z --r-q ----------- semiz -arıq
Egy nő 100 kilóval kövér. С-лмағы-100 ке-і әйе- -еміз. Салмағы 100 келі әйел семіз. С-л-а-ы 1-0 к-л- ә-е- с-м-з- ---------------------------- Салмағы 100 келі әйел семіз. 0
S------ 100 ------yel---miz. Salmağı 100 keli äyel semiz. S-l-a-ı 1-0 k-l- ä-e- s-m-z- ---------------------------- Salmağı 100 keli äyel semiz.
Egy férfi 50 kilóval sovány. С--м--------и--гр-мм еркек--рық. Салмағы 50 килограмм еркек арық. С-л-а-ы 5- к-л-г-а-м е-к-к а-ы-. -------------------------------- Салмағы 50 килограмм еркек арық. 0
Sa-m--- 5---ïlogr--- e-----arı-. Salmağı 50 kïlogramm erkek arıq. S-l-a-ı 5- k-l-g-a-m e-k-k a-ı-. -------------------------------- Salmağı 50 kïlogramm erkek arıq.
drága és olcsó қ---ат--ә-е---зан қымбат және арзан қ-м-а- ж-н- а-з-н ----------------- қымбат және арзан 0
q-m----jä-e a-z-n qımbat jäne arzan q-m-a- j-n- a-z-n ----------------- qımbat jäne arzan
Az autó drága. Ма-и-- қ---ат. Машина қымбат. М-ш-н- қ-м-а-. -------------- Машина қымбат. 0
M------q-m-at. Maşïna qımbat. M-ş-n- q-m-a-. -------------- Maşïna qımbat.
Az újság olcsó. Га--т-а--ан. Газет арзан. Г-з-т а-з-н- ------------ Газет арзан. 0
Gaz-- arzan. Gazet arzan. G-z-t a-z-n- ------------ Gazet arzan.

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…