Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 1   »   kk Possessive pronouns 1

66 [hatvanhat]

Birtokos névmások 1

Birtokos névmások 1

66 [алпыс алты]

66 [alpıs altı]

Possessive pronouns 1

[Täweldik esimdigi 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kazah Lejátszás Több
én – enyém м-н --өз----ң мен – өзімнің м-н – ө-і-н-ң ------------- мен – өзімнің 0
m-- - -zi-niñ men – özimniñ m-n – ö-i-n-ñ ------------- men – özimniñ
Nem találom a kulcsomat. Мен--- ---т--д--таба --май жа-ыр--н. Мен өз кілтімді таба алмай жатырмын. М-н ө- к-л-і-д- т-б- а-м-й ж-т-р-ы-. ------------------------------------ Мен өз кілтімді таба алмай жатырмын. 0
M-n -- kil-i-di ---- -l--- j-tır---. Men öz kiltimdi taba almay jatırmın. M-n ö- k-l-i-d- t-b- a-m-y j-t-r-ı-. ------------------------------------ Men öz kiltimdi taba almay jatırmın.
Nem találom a jegyemet. М----ил-тім-і-т--а-ал--- ж--ыр-ы-. Мен билетімді таба алмай жатырмын. М-н б-л-т-м-і т-б- а-м-й ж-т-р-ы-. ---------------------------------- Мен билетімді таба алмай жатырмын. 0
Men-bïl----d---aba --ma--j-t-r--n. Men bïletimdi taba almay jatırmın. M-n b-l-t-m-i t-b- a-m-y j-t-r-ı-. ---------------------------------- Men bïletimdi taba almay jatırmın.
te – tiéd с---- --ің-ің сен – өзіңнің с-н – ө-і-н-ң ------------- сен – өзіңнің 0
s---- -z-ñniñ sen – öziñniñ s-n – ö-i-n-ñ ------------- sen – öziñniñ
Megtaláltad a kulcsodat? С-- ө------і-----а-ты- б-? Сен өз кілтіңді таптың ба? С-н ө- к-л-і-д- т-п-ы- б-? -------------------------- Сен өз кілтіңді таптың ба? 0
S-n-öz-k-ltiñ-- t-p-ı- -a? Sen öz kiltiñdi taptıñ ba? S-n ö- k-l-i-d- t-p-ı- b-? -------------------------- Sen öz kiltiñdi taptıñ ba?
Megtaláltad a jegyedet? Сен-----илет--д- ----ың--а? Сен өз билетіңді таптың ба? С-н ө- б-л-т-ң-і т-п-ы- б-? --------------------------- Сен өз билетіңді таптың ба? 0
S-n--z --l-tiñ-- tapt-ñ-b-? Sen öz bïletiñdi taptıñ ba? S-n ö- b-l-t-ñ-i t-p-ı- b-? --------------------------- Sen öz bïletiñdi taptıñ ba?
ő – övé ол --о--ң ол – оның о- – о-ы- --------- ол – оның 0
o------ıñ ol – onıñ o- – o-ı- --------- ol – onıñ
Tudod, hogy hol van a kulcsa? О--- к--ті--айда---ені- -і------б-? Оның кілті қайда екенін білесің бе? О-ы- к-л-і қ-й-а е-е-і- б-л-с-ң б-? ----------------------------------- Оның кілті қайда екенін білесің бе? 0
Onı----l---q-yd---k-nin ----s-ñ---? Onıñ kilti qayda ekenin bilesiñ be? O-ı- k-l-i q-y-a e-e-i- b-l-s-ñ b-? ----------------------------------- Onıñ kilti qayda ekenin bilesiñ be?
Tudod, hol van a jegye? О-ың-билеті қай-- ек---н--іле--ң бе? Оның билеті қайда екенін білесің бе? О-ы- б-л-т- қ-й-а е-е-і- б-л-с-ң б-? ------------------------------------ Оның билеті қайда екенін білесің бе? 0
Onıñ b-le-----yda--k-ni- --le--- --? Onıñ bïleti qayda ekenin bilesiñ be? O-ı- b-l-t- q-y-a e-e-i- b-l-s-ñ b-? ------------------------------------ Onıñ bïleti qayda ekenin bilesiñ be?
ő – övé о- – -ның ол – оның о- – о-ы- --------- ол – оның 0
ol-–---ıñ ol – onıñ o- – o-ı- --------- ol – onıñ
A pénze elveszett. О-ың--қш--ы жоға-ды. Оның ақшасы жоғалды. О-ы- а-ш-с- ж-ғ-л-ы- -------------------- Оның ақшасы жоғалды. 0
O--- ---ası-j-----ı. Onıñ aqşası joğaldı. O-ı- a-ş-s- j-ğ-l-ı- -------------------- Onıñ aqşası joğaldı.
És a hitelkártyája is elveszett. О--- нес-е---р-ас---а жо-. Оның несие картасы да жоқ. О-ы- н-с-е к-р-а-ы д- ж-қ- -------------------------- Оның несие картасы да жоқ. 0
O-ı- nesï---a--a-ı-------. Onıñ nesïe kartası da joq. O-ı- n-s-e k-r-a-ı d- j-q- -------------------------- Onıñ nesïe kartası da joq.
mi – miénk б-з-- б-з--ң біз – біздің б-з – б-з-і- ------------ біз – біздің 0
bi- - -iz--ñ biz – bizdiñ b-z – b-z-i- ------------ biz – bizdiñ
A nagyapánk beteg. Біз--ң -та-ыз а-ыр-- қал--. Біздің атамыз ауырып қалды. Б-з-і- а-а-ы- а-ы-ы- қ-л-ы- --------------------------- Біздің атамыз ауырып қалды. 0
B-z-iñ--t-m---awır-p----d-. Bizdiñ atamız awırıp qaldı. B-z-i- a-a-ı- a-ı-ı- q-l-ı- --------------------------- Bizdiñ atamız awırıp qaldı.
A nagymamánk egészséges. Б----ң --ем--ді--дені ---. Біздің әжеміздің дені сау. Б-з-і- ә-е-і-д-ң д-н- с-у- -------------------------- Біздің әжеміздің дені сау. 0
B--diñ---emi--iñ de-- -a-. Bizdiñ äjemizdiñ deni saw. B-z-i- ä-e-i-d-ñ d-n- s-w- -------------------------- Bizdiñ äjemizdiñ deni saw.
ti – tiétek с-н-- се---р-ің сен – сендердің с-н – с-н-е-д-ң --------------- сен – сендердің 0
se----sen-e-d-ñ sen – senderdiñ s-n – s-n-e-d-ñ --------------- sen – senderdiñ
Gyerekek, hol van apukátok? Ба--л-р--се-де-дің---ел-р---қайда? Балалар, сендердің әкелерің қайда? Б-л-л-р- с-н-е-д-ң ә-е-е-і- қ-й-а- ---------------------------------- Балалар, сендердің әкелерің қайда? 0
Ba--l--, s--de--i--ä-e-er-ñ-q-y--? Balalar, senderdiñ äkeleriñ qayda? B-l-l-r- s-n-e-d-ñ ä-e-e-i- q-y-a- ---------------------------------- Balalar, senderdiñ äkeleriñ qayda?
Gyerekek, hol van anyukátok? Б---ла-,-с--д-рдің -н-лар-ң -----? Балалар, сендердің аналарың қайда? Б-л-л-р- с-н-е-д-ң а-а-а-ы- қ-й-а- ---------------------------------- Балалар, сендердің аналарың қайда? 0
B-l--a-, s-nder-i---n-l-r-ñ-qayda? Balalar, senderdiñ analarıñ qayda? B-l-l-r- s-n-e-d-ñ a-a-a-ı- q-y-a- ---------------------------------- Balalar, senderdiñ analarıñ qayda?

Kreatív nyelv

A kreativitás manapság egy nagyon fontos tulajdonság. Mindenki kreatív akar lenni. A kreatív emberek ugyanis intelligensnek számítanak. A nyelvünknek is kreatívnak kell lennie. Régebben arra törekedtek, hogy minél helyesebben beszéljenek. Manapság már minél kreatívabban akarjuk kifejezni magunkat. A reklámok és az új médiák kiváló példák erre. Megmutatják, hogyan lehet a nyelvvel játszani. Körülbelül 50 éve egyre nagyobb jelentőséggel bír a kreativitás. Még a kutatók is foglalkoznak ezzel a jelenséggel. Pszichológusok, pedagógusok és filozófusok vizsgálják a kreatív folyamatokat. A kreativitást pedig úgy definiálják, mint az új létrahozására irányuló képességet. Egy kreatív szónok tehát új nyelvi formákat hoz létre. Ezek lehetnek szavak vagy akár nyelvtani struktúrák. A nyelvészek a kreatív beszédben ismerik fel, hogy hogyan alakul a nyelvünk. De nem minden ember érti meg az új nyelvi elemeket. A kreatív nyelv megértéséhez tudásra van szükségünk. Tudnunk kell, hogyan működik egy nyelv. Ismerni kell a világot, ahol a nyelvet használók élnek. Csak így tudjuk megérteni, hogy mit akarnak mondani. Egy példa erre a fiatalok nyelve. A gyerekek és a fiatalok folyton új kifejezéseket találnak ki. A felnőttek sokszor nem értik meg ezeket a szavakat. Léteznek már szótárak is, amelyek a fiatalok nyelvét értelmezik. De ezek sokszor már egy generáció alatt elévülnek! A kreatív beszédet viszont meg lehet tanulni. Szakemberek különböző tanfolyamokat kínálnak ilyen célból. A legfontosabb szabály mindig úgy szól: Használja saját belső hangját!