Мо-е --е је -----.
Моје име је Милер.
М-ј- и-е ј- М-л-р-
------------------
Моје име је Милер. 0 Moj------je--il--.Moje ime je Miler.M-j- i-e j- M-l-r-------------------Moje ime je Miler.
К-л-к- -ошт---о-а-за-ј--н----ћ?
Колико кошта соба за једну ноћ?
К-л-к- к-ш-а с-б- з- ј-д-у н-ћ-
-------------------------------
Колико кошта соба за једну ноћ? 0 K-li-o ---t- -o------j-d-u-n-c-?Koliko košta soba za jednu noc-?K-l-k- k-š-a s-b- z- j-d-u n-c-?--------------------------------Koliko košta soba za jednu noć?
Мог--ли---д--и -о--?
Могу ли видети собу?
М-г- л- в-д-т- с-б-?
--------------------
Могу ли видети собу? 0 Mogu-li -id-t- -ob-?Mogu li videti sobu?M-g- l- v-d-t- s-b-?--------------------Mogu li videti sobu?
Им--л- -в-е --р--а?
Има ли овде гаража?
И-а л- о-д- г-р-ж-?
-------------------
Има ли овде гаража? 0 I---------e---raž-?Ima li ovde garaža?I-a l- o-d- g-r-ž-?-------------------Ima li ovde garaža?
Има-л---вд- -е-?
Има ли овде сеф?
И-а л- о-д- с-ф-
----------------
Има ли овде сеф? 0 I-a-l--o-de--ef?Ima li ovde sef?I-a l- o-d- s-f-----------------Ima li ovde sef?
Им- -- о--- ---с?
Има ли овде факс?
И-а л- о-д- ф-к-?
-----------------
Има ли овде факс? 0 I---l- ov-e---ks?Ima li ovde faks?I-a l- o-d- f-k-?-----------------Ima li ovde faks?
О--е ----љ----и.
Овде су кључеви.
О-д- с- к-у-е-и-
----------------
Овде су кључеви. 0 Ovde -u-klj-čev-.Ovde su ključevi.O-d- s- k-j-č-v-.-----------------Ovde su ključevi.
О--е је-м-ј-----а-.
Овде је мој пртљаг.
О-д- ј- м-ј п-т-а-.
-------------------
Овде је мој пртљаг. 0 O-d- j---oj p-t----.Ovde je moj prtljag.O-d- j- m-j p-t-j-g---------------------Ovde je moj prtljag.
У----и-о ча-ова -е -о-----?
У колико часова је доручак?
У к-л-к- ч-с-в- ј- д-р-ч-к-
---------------------------
У колико часова је доручак? 0 U -ol-ko ---ova--e-d-ru--k?U koliko časova je doručak?U k-l-k- č-s-v- j- d-r-č-k----------------------------U koliko časova je doručak?
У к-лико ча--ва--е р----?
У колико часова је ручак?
У к-л-к- ч-с-в- ј- р-ч-к-
-------------------------
У колико часова је ручак? 0 U -o--k----s-va -e-ruča-?U koliko časova je ručak?U k-l-k- č-s-v- j- r-č-k--------------------------U koliko časova je ručak?
У-к--и-о-часов---- ве--р-?
У колико часова је вечера?
У к-л-к- ч-с-в- ј- в-ч-р-?
--------------------------
У колико часова је вечера? 0 U -o-iko--a--v- -e več--a?U koliko časova je večera?U k-l-k- č-s-v- j- v-č-r-?--------------------------U koliko časova je večera?
Aki hatékonyan akar tanulni, annak ajánlatos többször szünetet tartani!
Erre az eredményre jutottak új keletű kutatások.
Kutatók megvizsgálták a tanulás fázisait.
Ehhez különböző tanulási szituációkat utánoznak.
A leghatékonyabban kis mennyiségű információkat vagyunk képesek befogadni.
Ez annyit jelent, hogy nem ajánlatos túl sokat tanulni egyszerre.
A tanulási szakaszok között mindig ajánlatos szünetet tartani.
Sikereink a tanulásban ugyanis biomechanikai folyamatokkal is összefüggenek.
Ezek a folyamatok az agyban játszódnak le.
Ezek határozzák meg az ideális tanulási ritmusunkat.
Amikor új információkat fogadunk be, agyunk bizonyos anyagokat bocsájt ki.
Ezek az anyagok hatással vannak az agysejtjeink aktivitására.
Különösen két különböző enzim játszik ebben fontos szerepet.
Az új információk tanulása közben kerülnek kibocsájtásra.
De ezek nem egyszerre kerülnek kibocsájtásra.
Időeltolódással fejtik ki hatásukat.
Akkor tanulunk a legjobban, ha mindkét enzim egyszerre van jelen.
És ez jelentősen megemelkedik ha több szünetet tartunk.
Tehát ésszerű az egyes tanulási fázisok hosszát variálni.
A szünetek hossza is különböző legyen.
A legjobb, ha először két tíz perces szünetet tartunk.
Majd utána egy öt perces szünetet.
Ezek után pedig egy 30 perces szünet.
A szünetekben agyunk jól magába vési az új információkat.
A szünetekben ajánlatos eltávolodni a tanulás helyszínétől.
Emellett jó hatással van, ha a szünetekben átmozgatjuk testünket.
Menjen el a szünetekben egy rövid sétára!
És ne legyen emiatt rossz lelkiismerete - hiszen ilyenkor is tanul!