Kifejezéstár

hu Olvasás és írás   »   am ማንበብ እና መጻፍ

6 [hat]

Olvasás és írás

Olvasás és írás

6 [ስድስት]

6 [sidisiti]

ማንበብ እና መጻፍ

[manibebi ina mets’afi]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar amhara Lejátszás Több
Én olvasok. እኔ----ለ-። እኔ አነባለው። እ- አ-ባ-ው- --------- እኔ አነባለው። 0
i-ē---e-ale-i. inē ānebalewi. i-ē ā-e-a-e-i- -------------- inē ānebalewi.
Egy betűt olvasok. እ----ል----ለ-። እኔ ፊደል አነባለው። እ- ፊ-ል አ-ባ-ው- ------------- እኔ ፊደል አነባለው። 0
in--f------ā-eb-le--. inē fīdeli ānebalewi. i-ē f-d-l- ā-e-a-e-i- --------------------- inē fīdeli ānebalewi.
Egy szót olvasok. እኔ-ቃ--አነባ-ው። እኔ ቃል አነባለው። እ- ቃ- አ-ባ-ው- ------------ እኔ ቃል አነባለው። 0
in- -’a-- āne--l---. inē k’ali ānebalewi. i-ē k-a-i ā-e-a-e-i- -------------------- inē k’ali ānebalewi.
Egy mondatot olvasok. እኔ-አ----ነ----ነ-ለው። እኔ አረፍተ ነገር አነባለው። እ- አ-ፍ- ነ-ር አ-ባ-ው- ------------------ እኔ አረፍተ ነገር አነባለው። 0
inē --e-i-e--e--ri-ā---a-e--. inē ārefite negeri ānebalewi. i-ē ā-e-i-e n-g-r- ā-e-a-e-i- ----------------------------- inē ārefite negeri ānebalewi.
Egy levelet olvasok. እኔ ---ቤ ---ለ-። እኔ ደብዳቤ አነባለው። እ- ደ-ዳ- አ-ባ-ው- -------------- እኔ ደብዳቤ አነባለው። 0
i-ē d--i--b--ān-b-l---. inē debidabē ānebalewi. i-ē d-b-d-b- ā-e-a-e-i- ----------------------- inē debidabē ānebalewi.
Egy könyvet olvasok. እኔ ---ፍ --ባለው። እኔ መጽሐፍ አነባለው። እ- መ-ሐ- አ-ባ-ው- -------------- እኔ መጽሐፍ አነባለው። 0
i-- met-’----f- ----a--wi. inē mets’ih-āfi ānebalewi. i-ē m-t-’-h-ā-i ā-e-a-e-i- -------------------------- inē mets’iḥāfi ānebalewi.
Én olvasok. እ-------። እኔ አነባለው። እ- አ-ባ-ው- --------- እኔ አነባለው። 0
i---āne-a-e--. inē ānebalewi. i-ē ā-e-a-e-i- -------------- inē ānebalewi.
Te olvasol. አ---አ-ቺ-ታ-ባለህ/ -ነቢያለሽ። አንተ/አንቺ ታነባለህ/ ታነቢያለሽ። አ-ተ-አ-ቺ ታ-ባ-ህ- ታ-ቢ-ለ-። ---------------------- አንተ/አንቺ ታነባለህ/ ታነቢያለሽ። 0
āni-----i-h- -a--bal--i/ t---b-y-l-sh-. ānite/ānichī tanebalehi/ tanebīyaleshi. ā-i-e-ā-i-h- t-n-b-l-h-/ t-n-b-y-l-s-i- --------------------------------------- ānite/ānichī tanebalehi/ tanebīyaleshi.
Ő olvas. እሱ ያ-ባ-። እሱ ያነባል። እ- ያ-ባ-። -------- እሱ ያነባል። 0
i-u-y-neb---. isu yanebali. i-u y-n-b-l-. ------------- isu yanebali.
Én írok. እኔ---ፋለ-። እኔ እጽፋለው። እ- እ-ፋ-ው- --------- እኔ እጽፋለው። 0
i-- i-s’-f--ew-. inē its’ifalewi. i-ē i-s-i-a-e-i- ---------------- inē its’ifalewi.
Egy betűt írok. እ------እጽ-ለው። እኔ ፊደል እጽፋለው። እ- ፊ-ል እ-ፋ-ው- ------------- እኔ ፊደል እጽፋለው። 0
i---f-d-l----s’ifale-i. inē fīdeli its’ifalewi. i-ē f-d-l- i-s-i-a-e-i- ----------------------- inē fīdeli its’ifalewi.
Egy szót írok. እኔ ----ጽፋለው። እኔ ቃል እጽፋለው። እ- ቃ- እ-ፋ-ው- ------------ እኔ ቃል እጽፋለው። 0
i-ē-k---- it-’i--l-wi. inē k’ali its’ifalewi. i-ē k-a-i i-s-i-a-e-i- ---------------------- inē k’ali its’ifalewi.
Egy mondatot írok. እ----ፍተ---ር -ጽፋለ-። እኔ አረፍተ ነገር እጽፋለው። እ- አ-ፍ- ነ-ር እ-ፋ-ው- ------------------ እኔ አረፍተ ነገር እጽፋለው። 0
i-ē ār-fit- neg-r--it--i------. inē ārefite negeri its’ifalewi. i-ē ā-e-i-e n-g-r- i-s-i-a-e-i- ------------------------------- inē ārefite negeri its’ifalewi.
Egy levelet írok. እኔ ---ቤ-እ---ው። እኔ ደብዳቤ እጽፋለው። እ- ደ-ዳ- እ-ፋ-ው- -------------- እኔ ደብዳቤ እጽፋለው። 0
in- de-i-a---it----alewi. inē debidabē its’ifalewi. i-ē d-b-d-b- i-s-i-a-e-i- ------------------------- inē debidabē its’ifalewi.
Egy könyvet írok. እ- መ-ሐ- --ፋ--። እኔ መጽሐፍ እጽፋለው። እ- መ-ሐ- እ-ፋ-ው- -------------- እኔ መጽሐፍ እጽፋለው። 0
in---ets-i-̣āf--it--if-lew-. inē mets’ih-āfi its’ifalewi. i-ē m-t-’-h-ā-i i-s-i-a-e-i- ---------------------------- inē mets’iḥāfi its’ifalewi.
Én írok. እኔ እጽፋለው። እኔ እጽፋለው። እ- እ-ፋ-ው- --------- እኔ እጽፋለው። 0
inē it--i-alew-. inē its’ifalewi. i-ē i-s-i-a-e-i- ---------------- inē its’ifalewi.
Te írsz. አ---አ-ቺ--ጽ-ለህ--ጽ----። አንተ/አንቺ ትጽፋለህ/ትጽፊያለሽ። አ-ተ-አ-ቺ ት-ፋ-ህ-ት-ፊ-ለ-። --------------------- አንተ/አንቺ ትጽፋለህ/ትጽፊያለሽ። 0
ānit-/ā---hī ti-s-if--ehi-ti--’if----e-hi. ānite/ānichī tits’ifalehi/tits’ifīyaleshi. ā-i-e-ā-i-h- t-t-’-f-l-h-/-i-s-i-ī-a-e-h-. ------------------------------------------ ānite/ānichī tits’ifalehi/tits’ifīyaleshi.
Ő ír. እሱ---ፋ-። እሱ ይጽፋል። እ- ይ-ፋ-። -------- እሱ ይጽፋል። 0
i-u -i-s’if-l-. isu yits’ifali. i-u y-t-’-f-l-. --------------- isu yits’ifali.

Internacionalizmusok

A globalizáció a nyelvek előtt sem áll meg. Ez az internacionalizmusok növekedésében figyelhető meg. Internacionalizmusnak nevezzük azokat a szavakat, amelyek több nyelvben léteznek. Ezeknek a szavaknak ugyanaz, vagy hasonló a jelentésük. A kiejtés is sokszor ugyanolyan. A szavak helyesírása is legtöbbször hasonló. Az internacionalizmusok elterjedése nagyon érdekes. Ugyanis nincsen tekintettel határokra. Földrajzi határokra se. És főleg nem nyelvi határokra. Léteznek olyan szavak, amelyeket minden kontinensen megértenek. A hotel szó egy jó példa erre. A világon majdnem mindenhol létezik. Sok internacionalizmus a tudományból származik. Technikai kifejezések is gyorsan terjednek világszerte. Minden egyes internacionalizmusnak egy eredete van. Ugyanabból a szóból fejlődtek. A legtöbb internacionalizmus viszont átvételből származik. Ez annyit jelent, hogy egyszerűen átvesznek egy szót egy másik nyelvből. A átvétel során a kultúrkörök fontos szerepet játszanak. Minden egyes civilizációnak megvannak a saját hagyományai. Ezért az újdonságok nem mindenhol érvényesülnek. A kulturális normák döntenek arról, hogy mely dolgok kerülnek átvételre. Vannak olyan dolgok, amelyek csak a világ egyes részein léteznek. Más dolgok nagyon gyorsan elterjednek az egész világon. Ha terjednek, csak akkor tejed velük a nevük is. Éppen ez teszi az internacionalizmusokat ennyire izgalmassá! A nyelvek felfedezése során a kultúrát is felfedezzük…