Скап-ли - -рс---от?
Скап ли е прстенот?
С-а- л- е п-с-е-о-?
-------------------
Скап ли е прстенот? 0 S-a--l- ye--rstyeno-?Skap li ye prstyenot?S-a- l- y- p-s-y-n-t----------------------Skap li ye prstyenot?
Н-,--ој --н--с--о с-о----а.
Не, тој чини само сто евра.
Н-, т-ј ч-н- с-м- с-о е-р-.
---------------------------
Не, тој чини само сто евра. 0 N-e---o- c-i-i----o -to ye--a.Nye, toј chini samo sto yevra.N-e- t-ј c-i-i s-m- s-o y-v-a-------------------------------Nye, toј chini samo sto yevra.
Гот-в-/ --------и--- -еќ-?
Готов / готова ли си веќе?
Г-т-в / г-т-в- л- с- в-ќ-?
--------------------------
Готов / готова ли си веќе? 0 Guotov / guot--a li--- v--k---?Guotov / guotova li si vyekjye?G-o-o- / g-o-o-a l- s- v-e-j-e--------------------------------Guotov / guotova li si vyekjye?
Сакаш--и уш-- супа?
Сакаш ли уште супа?
С-к-ш л- у-т- с-п-?
-------------------
Сакаш ли уште супа? 0 Sak--h li o-sh--- so-p-?Sakash li ooshtye soopa?S-k-s- l- o-s-t-e s-o-a-------------------------Sakash li ooshtye soopa?
Жив--ш--и----е д--го овде?
Живееш ли веќе долго овде?
Ж-в-е- л- в-ќ- д-л-о о-д-?
--------------------------
Живееш ли веќе долго овде? 0 ʐivye-es--l- --ekj-e-----uo-ovdye?ʐivyeyesh li vyekjye dolguo ovdye?ʐ-v-e-e-h l- v-e-j-e d-l-u- o-d-e-----------------------------------ʐivyeyesh li vyekjye dolguo ovdye?
Но п-з-авам-веќ--м---у-лу--.
Но познавам веќе многу луѓе.
Н- п-з-а-а- в-ќ- м-о-у л-ѓ-.
----------------------------
Но познавам веќе многу луѓе. 0 N- -o--a--- v---j-e m-ogu-- l-o--e.No poznavam vyekjye mnoguoo looѓye.N- p-z-a-a- v-e-j-e m-o-u-o l-o-y-.-----------------------------------No poznavam vyekjye mnoguoo looѓye.
Не-------з- в--е--о-.
Не, дури за викендот.
Н-, д-р- з- в-к-н-о-.
---------------------
Не, дури за викендот. 0 Ny-- do--- za -------ot.Nye, doori za vikyendot.N-e- d-o-i z- v-k-e-d-t-------------------------Nye, doori za vikyendot.
Но--- в--ќ----еќе--о нед-ла.
Но се враќам веќе во недела.
Н- с- в-а-а- в-ќ- в- н-д-л-.
----------------------------
Но се враќам веќе во недела. 0 No s---v--k-am--yekj----o-ny--ye-a.No sye vrakjam vyekjye vo nyedyela.N- s-e v-a-j-m v-e-j-e v- n-e-y-l-.-----------------------------------No sye vrakjam vyekjye vo nyedyela.
Дал- т------ -е-ка е--е-- --з-а-н-?
Дали твојата ќерка е веќе возрасна?
Д-л- т-о-а-а ќ-р-а е в-ќ- в-з-а-н-?
-----------------------------------
Дали твојата ќерка е веќе возрасна? 0 Dal------a-a--jye-----e vyek-ye--ozr--n-?Dali tvoјata kjyerka ye vyekjye vozrasna?D-l- t-o-a-a k-y-r-a y- v-e-j-e v-z-a-n-?-----------------------------------------Dali tvoјata kjyerka ye vyekjye vozrasna?
Н-- таа е -тоту---с---мна-с--.
Не, таа е штотуку седумнаесет.
Н-, т-а е ш-о-у-у с-д-м-а-с-т-
------------------------------
Не, таа е штотуку седумнаесет. 0 Ny-, t-- ye --tot-o--- sy-----naye-ye-.Nye, taa ye shtotookoo syedoomnayesyet.N-e- t-a y- s-t-t-o-o- s-e-o-m-a-e-y-t----------------------------------------Nye, taa ye shtotookoo syedoomnayesyet.
Но-таа в-ќе -м- д-ч-о.
Но таа веќе има дечко.
Н- т-а в-ќ- и-а д-ч-о-
----------------------
Но таа веќе има дечко. 0 No t-a --ek-ye -m- d-ech--.No taa vyekjye ima dyechko.N- t-a v-e-j-e i-a d-e-h-o----------------------------No taa vyekjye ima dyechko.
Világszerte sok millió könyv létezik.
Hogy mennyit írtak máig pontosan, nem tudjuk.
Ezekben a könyvekben nagyon sok tudás van eltárolva.
Ha mindegyiket el tudnánk olvasni, nagyon sokat tudnánk meg az életről.
Könyveink ugyanis megmutatják nekünk hogyan változik világunk.
Minden kornak megvannak a maga könyvei.
Belőlük meg lehet tudni, hogy mi fontos az emberiségnek.
Sajnos senki sem képes az összes könyvet elolvasni.
A modern technika segítségével azonban meg lehet vizsgálni a könyveket.
A digitalizálás által a könyveket adatként el lehet menteni.
Ezután a tartalmat meg lehet vizsgálni.
A nyelvészek így képeset megfigyelni, hogyan változott a nyelvünk.
Még érdekesebb viszont a szavak gyakoriságát vizsgálni.
Ezáltal fel lehet ismerni bizonyos dolgok fontosságát.
Kutatók több mint 5 millió könyvet vizsgáltak meg.
Ezek az elmúl öt évszázadból származó könyvek voltak.
Összesen körülbelül 500 milliárd szót vizsgáltak.
A szavak gyakorisága megmutatja, hogy régebben és ma hogyan éltek az emberek.
A nyelvben ötletek és trendek tükröződnek.
A
férfiak
szó például veszített jelentőségéből.
Ma ritkábban használjuk mint régebben.
Ezzel szemben viszont a
nő
szó jelentősége lényegesen megnőtt.
Azt is lehet látni a szavakban, hogy mit eszünk szívesen.
Az 50-es években a
fagylalt
szó volt nagyon fontos.
Ezután a
pizza
és a
tészta
szó jött divatba.
Az utóbbi években pedig a
sushi
szó dominál.
Minden nyelvkedvelő számára van egy jó hír…
Nyelvünk minden évben újabb szavakkal gazdagodik!