რ-მელი-ა-ტ-ბ-ს--მ-დის -ენ--ში?
რომელი ავტობუსი მიდის ცენტრში?
რ-მ-ლ- ა-ტ-ბ-ს- მ-დ-ს ც-ნ-რ-ი-
------------------------------
რომელი ავტობუსი მიდის ცენტრში? 0 r-me----v-'--usi -idis---en-'r-h-?romeli avt'obusi midis tsent'rshi?r-m-l- a-t-o-u-i m-d-s t-e-t-r-h-?----------------------------------romeli avt'obusi midis tsent'rshi?
რო-ელ-----ი--უ-და-ვი---ავრ-?
რომელი ხაზით უნდა ვიმგზავრო?
რ-მ-ლ- ხ-ზ-თ უ-დ- ვ-მ-ზ-ვ-ო-
----------------------------
რომელი ხაზით უნდა ვიმგზავრო? 0 r-m-l- k---------- --mgz--r-?romeli khazit unda vimgzavro?r-m-l- k-a-i- u-d- v-m-z-v-o------------------------------romeli khazit unda vimgzavro?
ს-დ -ნ-ა---დ-ვ---?
სად უნდა გადავჯდე?
ს-დ უ-დ- გ-დ-ვ-დ-?
------------------
სად უნდა გადავჯდე? 0 sad u--- -ad--jd-?sad unda gadavjde?s-d u-d- g-d-v-d-?------------------sad unda gadavjde?
აქ-უნდ---ა-რძ-ნ-ე-.
აქ უნდა ჩაბრძანდეთ.
ა- უ-დ- ჩ-ბ-ძ-ნ-ე-.
-------------------
აქ უნდა ჩაბრძანდეთ. 0 ak--n-- --a--dzan-e-.ak unda chabrdzandet.a- u-d- c-a-r-z-n-e-.---------------------ak unda chabrdzandet.
უ--ი-ან--ნ-- ----ძ-ნდ-თ.
უკნიდან უნდა ჩაბრძანდეთ.
უ-ნ-დ-ნ უ-დ- ჩ-ბ-ძ-ნ-ე-.
------------------------
უკნიდან უნდა ჩაბრძანდეთ. 0 u-'---an--n-a-c---rdz-nde-.uk'nidan unda chabrdzandet.u-'-i-a- u-d- c-a-r-z-n-e-.---------------------------uk'nidan unda chabrdzandet.
რო-ის -ა-ი- მ----- -ო-ო მ-ტ-რე-ე-ი?
როდის გადის მეტროს ბოლო მატარებელი?
რ-დ-ს გ-დ-ს მ-ტ-ო- ბ-ლ- მ-ტ-რ-ბ-ლ-?
-----------------------------------
როდის გადის მეტროს ბოლო მატარებელი? 0 ro--s ga--- m-t'ro- bol----t-ar--el-?rodis gadis met'ros bolo mat'arebeli?r-d-s g-d-s m-t-r-s b-l- m-t-a-e-e-i--------------------------------------rodis gadis met'ros bolo mat'arebeli?
რო-ი- გადი- ბო-ო---ამ-აი?
როდის გადის ბოლო ტრამვაი?
რ-დ-ს გ-დ-ს ბ-ლ- ტ-ა-ვ-ი-
-------------------------
როდის გადის ბოლო ტრამვაი? 0 ro--s g-dis--olo--'-a-v-i?rodis gadis bolo t'ramvai?r-d-s g-d-s b-l- t-r-m-a-?--------------------------rodis gadis bolo t'ramvai?
როდ-----დ-----ლ- ---ო----?
როდის გადის ბოლო ავტობუსი?
რ-დ-ს გ-დ-ს ბ-ლ- ა-ტ-ბ-ს-?
--------------------------
როდის გადის ბოლო ავტობუსი? 0 ro--s g-di- -o-- -v-'---si?rodis gadis bolo avt'obusi?r-d-s g-d-s b-l- a-t-o-u-i----------------------------rodis gadis bolo avt'obusi?
მაშ-- --რ-მ- უნდ- -ა-აიხ---თ!
მაშინ ჯარიმა უნდა გადაიხადოთ!
მ-შ-ნ ჯ-რ-მ- უ-დ- გ-დ-ი-ა-ო-!
-----------------------------
მაშინ ჯარიმა უნდა გადაიხადოთ! 0 mash-- jarima---da ---a-k---ot!mashin jarima unda gadaikhadot!m-s-i- j-r-m- u-d- g-d-i-h-d-t--------------------------------mashin jarima unda gadaikhadot!
Az, hogy miért beszélünk egymással, egyértelmű.
Gondolatainkat szeretnénk kicserélni és egymás közt megértetni magunkat.
Az, hogy pontosan hogyan alakult ki a nyelv, az ezzel szemben nem tejesen világos.
Erre különböző elméletek léteznek.
Ami biztos, hogy a beszéd egy nagyon régi jelenség.
A beszéd előfeltétele bizonyos testi tulajdonságok megléte.
Rájuk azért volt szükség, hogy hangokat tudjuk kiadni magunkból.
Már a neandervölgyieknek is megvolt a képessége arra, hogy használja a hangját.
Ezáltal képesek voltak magukat az állatoktól megkülönböztetni.
Továbbá szükség volt egy hangos, erős hangra az önvédelem során.
A segítségével az ellenségeket meg lehetett fenyegetni vagy elijeszteni.
Akkoriban már gyártottak eszközöket és csináltak tüzet is.
Ezt a tudást valahogyan tovább kellett adni.
A csoportos vadászathoz is szükség volt a beszédre.
Már 2 millió évvel ezelőtt létezett egy nagyon egyszerű kommunikációs forma.
Az első beszédelemek jelek és gesztusok voltak.
De az emberek a sötétben is akartak egymással kommunikálni.
Emellett képesnek kellett lenniük arra, hogy úgy is tudjanak beszélni egymással, hogy nem néznek egymás felé.
Ezért fejlődött ki a beszéd, ami felváltotta a jeleket.
A mai napon használt beszéd legalább 50000 éves.
Amikor a homo sapiens elhagyta Afrikát, elterjesztette világszerte.
A különböző régiókban szétváltak a nyelvek egymástól.
Kialakultak a különböző nyelvcsaládok.
Ezek viszont csak a nyelvi rendszerek alapjait foglalták magukba.
Az első nyelvek sokkal egyszerűbben voltak a mostaniaknál.
A nyelvtan, a fonológia és a jelentéstan által fejlődtek tovább.
Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a különböző nyelvek különböző megoldásokat jelentenek.
A probléma mindig ugyanaz volt: Hogyan mutatom meg, hogy mit gondolok?