Я не -а-умею-с----.
Я не разумею слова.
Я н- р-з-м-ю с-о-а-
-------------------
Я не разумею слова. 0 Y- -------me-u -----.Ya ne razumeyu slova.Y- n- r-z-m-y- s-o-a----------------------Ya ne razumeyu slova.
Я н--р--у-е- ск--.
Я не разумею сказ.
Я н- р-з-м-ю с-а-.
------------------
Я не разумею сказ. 0 Ya -e r--um----ska-.Ya ne razumeyu skaz.Y- n- r-z-m-y- s-a-.--------------------Ya ne razumeyu skaz.
Я не-----мею з-а--нне.
Я не разумею значэнне.
Я н- р-з-м-ю з-а-э-н-.
----------------------
Я не разумею значэнне. 0 Y- n--ra-u-ey- -n---en--.Ya ne razumeyu znachenne.Y- n- r-z-m-y- z-a-h-n-e--------------------------Ya ne razumeyu znachenne.
Та---- р---мею-я-- д-бра.
Так, я разумею яго добра.
Т-к- я р-з-м-ю я-о д-б-а-
-------------------------
Так, я разумею яго добра. 0 Tak---- -azumeyu yag- -o-r-.Tak, ya razumeyu yago dobra.T-k- y- r-z-m-y- y-g- d-b-a-----------------------------Tak, ya razumeyu yago dobra.
Т--- --ра-умею--е ---р-.
Так, я разумею яе добра.
Т-к- я р-з-м-ю я- д-б-а-
------------------------
Так, я разумею яе добра. 0 Tak,-y- raz-m--- ya---d-b--.Tak, ya razumeyu yaye dobra.T-k- y- r-z-m-y- y-y- d-b-a-----------------------------Tak, ya razumeyu yaye dobra.
Н-- я ---умею----н--в---мі-до---.
Не, я разумею іх не вельмі добра.
Н-, я р-з-м-ю і- н- в-л-м- д-б-а-
---------------------------------
Не, я разумею іх не вельмі добра. 0 Ne,-y--r---m-y--і-- ne --l-mі -ob--.Ne, ya razumeyu іkh ne vel’mі dobra.N-, y- r-z-m-y- і-h n- v-l-m- d-b-a-------------------------------------Ne, ya razumeyu іkh ne vel’mі dobra.
У --с ---ь --------?
У Вас ёсць сяброўка?
У В-с ё-ц- с-б-о-к-?
--------------------
У Вас ёсць сяброўка? 0 U Va--y--ts’ s-ab-ouk-?U Vas yosts’ syabrouka?U V-s y-s-s- s-a-r-u-a------------------------U Vas yosts’ syabrouka?
У --с --ць------?
У Вас ёсць дачка?
У В-с ё-ц- д-ч-а-
-----------------
У Вас ёсць дачка? 0 U-V-s -o--s’ --c-ka?U Vas yosts’ dachka?U V-s y-s-s- d-c-k-?--------------------U Vas yosts’ dachka?
A vak emberek hatékonyabban dolgozzák fel a beszédet
Azok az emberek akik nem képesek látni, jobban hallanak.
Ezáltal könnyebben képesek a mindennapjaikban eligazodni.
A vakok azonban a beszédet is jobban értik!
Erre az eredményre jutott több tudományos kutatás.
A kutatók szövegeket hallgattattak a tesztalanyokkal.
Ezalatt a szövegek sebességét jelentősen megnövelték.
Ennek ellenére a vak tesztalanyok képesek voltak megérteni a szövegeket.
Viszont azok a tesztalanyok, akiknek nem volt gond a látásukkal, alig értették a szövegeket.
Számukra a beszéd sebessége túl gyors volt.
Egy másik kutatás hasonló eredményre jutott.
Látó és vak tesztalanyok különböző mondatokat hallgattak meg.
A mondatok egy részét manipulálták.
Az utolsó szót kicserélték egy értelmetlen szóra.
A tesztalanyoknak értékelniük kellett a mondatokat.
El kellett dönteniük, hogy a mondatok értelmesek voltak-e van értelmetlenek.
A feladat megoldása közben vizsgálták a tesztalanyok agyi tevékenységét.
A kutatók bizonyos agyi hullámokat mértek.
Ennek segítségével mérni tudták, hogy milyen gyorsan oldotta meg az agy a feladatokat.
A vak alanyoknál egy bizonyos hullám nagyon gyorsan jelent meg.
Ez a hullám jelezte, hogy egy mondatot megvizsgáltak.
A látó alanyoknál ez a hullám sokkal később jelentkezett.
Azt, hogy a vakok miért dolgozzák fel hatékonyabban a beszédet, még nem tudják.
A kutatóknak viszont van egy elméletük.
Úgy gondolják, hogy az agyuk egy bizonyos területet intenzívebben használ.
Ez az a terület, mely a látással rendelkező embereknél a vizuális ingerekért felelős.
A vakok ezt a területet nem használják a látáshoz.
Tehát ez még ‘szabad’ egyéb feladatokra.
Ezért a vakok több kapacitással rendelkeznek a beszéd feldolgozására…