Я------ зал----ь----ш- ---св-й-р-х-н--.
Я жадаю залічыць грошы на свой рахунак.
Я ж-д-ю з-л-ч-ц- г-о-ы н- с-о- р-х-н-к-
---------------------------------------
Я жадаю залічыць грошы на свой рахунак. 0 Ya zh-day--z-l---yts’-----h--n- -v-- rak-unak.Ya zhadayu zalіchyts’ groshy na svoy rakhunak.Y- z-a-a-u z-l-c-y-s- g-o-h- n- s-o- r-k-u-a-.----------------------------------------------Ya zhadayu zalіchyts’ groshy na svoy rakhunak.
Я хотел бы / хотела бы положить деньги на мой счёт.
Szeretnék kivenni pénzt a bankszámlámról.
Я -а-аю ----- гр--ы-з ---г- р--у-к-.
Я жадаю зняць грошы з майго рахунку.
Я ж-д-ю з-я-ь г-о-ы з м-й-о р-х-н-у-
------------------------------------
Я жадаю зняць грошы з майго рахунку. 0 Y- z-a---- z-y-ts’-----hy-- --ygo--a-hu-ku.Ya zhadayu znyats’ groshy z maygo rakhunku.Y- z-a-a-u z-y-t-’ g-o-h- z m-y-o r-k-u-k-.-------------------------------------------Ya zhadayu znyats’ groshy z maygo rakhunku.
Я хотел бы / хотела бы снять деньги с моего счёта.
Szeretném a számlakivonatot megkapni.
Я---д------ц--вып-с-і з р-ху---.
Я жадаю ўзяць выпіскі з рахунку.
Я ж-д-ю ў-я-ь в-п-с-і з р-х-н-у-
--------------------------------
Я жадаю ўзяць выпіскі з рахунку. 0 Ya -ha-ayu -z-------y---k- -------nk-.Ya zhadayu uzyats’ vypіskі z rakhunku.Y- z-a-a-u u-y-t-’ v-p-s-і z r-k-u-k-.--------------------------------------Ya zhadayu uzyats’ vypіskі z rakhunku.
Я--ад-ю --р--а-- г------а----арожны- --ку.
Я жадаю атрымаць грошы па падарожным чэку.
Я ж-д-ю а-р-м-ц- г-о-ы п- п-д-р-ж-ы- ч-к-.
------------------------------------------
Я жадаю атрымаць грошы па падарожным чэку. 0 Ya ---d-yu-at-y----’ -ro-h--pa--ada-ozhnym-cheku.Ya zhadayu atrymats’ groshy pa padarozhnym cheku.Y- z-a-a-u a-r-m-t-’ g-o-h- p- p-d-r-z-n-m c-e-u--------------------------------------------------Ya zhadayu atrymats’ groshy pa padarozhnym cheku.
Я-ую--у-- с-л--а-ц- -ад---і?
Якую суму складаюць падаткі?
Я-у- с-м- с-л-д-ю-ь п-д-т-і-
----------------------------
Якую суму складаюць падаткі? 0 Yakuy- -u-- skl---y---’ pad-tkі?Yakuyu sumu skladayuts’ padatkі?Y-k-y- s-m- s-l-d-y-t-’ p-d-t-і---------------------------------Yakuyu sumu skladayuts’ padatkі?
Дз- ------не----спіс---а?
Дзе я павінен распісацца?
Д-е я п-в-н-н р-с-і-а-ц-?
-------------------------
Дзе я павінен распісацца? 0 Dze-y--pavіne- ras--sat-ts-?Dze ya pavіnen raspіsatstsa?D-e y- p-v-n-n r-s-і-a-s-s-?----------------------------Dze ya pavіnen raspіsatstsa?
Я---ка----р-во- з----ма-іі.
Я чакаю перавод з Германіі.
Я ч-к-ю п-р-в-д з Г-р-а-і-.
---------------------------
Я чакаю перавод з Германіі. 0 Ya-ch-ka-- p--av-- - -e-ma--і.Ya chakayu peravod z Germanіі.Y- c-a-a-u p-r-v-d z G-r-a-і-.------------------------------Ya chakayu peravod z Germanіі.
Тут -сц- б-нкама-?
Тут ёсць банкамат?
Т-т ё-ц- б-н-а-а-?
------------------
Тут ёсць банкамат? 0 T-- yos-s- b--ka--t?Tut yosts’ bankamat?T-t y-s-s- b-n-a-a-?--------------------Tut yosts’ bankamat?
Amikor egy nyelvet tanulunk, megtanuljuk a nyelvtanát is.
Gyerekeknél, akik az anyanyelvüket tanulják, ez automatikusan megtörténik.
Nem veszik észre, hogy agyuk sok különböző szabályt megtanul.
Mégis az elejétől kezdve helyesen tanulják meg az anyanyelvüket.
Mivel sok nyelv létezik, sok nyelvtan is létezik.
De létezik egy általános, univerzális nyelvtan?
Ez a kérdés már régóta foglalkoztatja a tudósokat.
Új kutatások választ adhatnak erre a kérdésre.
Agykutatók ugyanis érdekes felfedezésre jutottak.
Teszt alanyoknak nyelvtani szabályokat tanítottak.
Ezek az alanyok nyelvet tanuló diákok voltak.
Japán vagy olasz nyelvet tanultak.
A nyelvtani szabályok fele kitaláció volt.
A tesztalanyok viszont ezt nem tudták.
A tanulás után a diákoknak mondatokat mutattak.
El kellett dönteniük, hogy a mondatok helyesek-e vagy sem.
A feladat megoldása közben vizsgálták az agyukat.
Vagyis mérték az agyi tevékenységüket.
Így meg tudták állapítani, hogy az agyuk hogyan reagál a mondatokra.
És úgy néz ki, hogy az agyunk felismeri a nyelvtant!
A nyelv feldolgozása közben az agy bizonyos részei aktívak.
Ide tartozik a Broca terület is.
A nagyagy bal agyféltekében található.
Amikor a diákok a valós szabályokat vizsgálták, akkor ez a régió nagyon aktív volt.
A kitalált szabályok esetében viszont lényegesen lecsökkent az aktivitás.
Lehetséges tehát, hogy minden egyes nyelvtannak ugyanaz az alapja.
Így az összes nyelv nyelvtana ugyanazokat az alapokat követné.
És ezek az alapok már velünk születnek…