Kifejezéstár

hu Birtokos névmások 1   »   be Прыналежныя займеннікі 1

66 [hatvanhat]

Birtokos névmások 1

Birtokos névmások 1

66 [шэсцьдзесят шэсць]

66 [shests’dzesyat shests’]

Прыналежныя займеннікі 1

[Prynalezhnyya zaymennіkі 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
én – enyém я – м-й я – мой я – м-й ------- я – мой 0
ya – --y ya – moy y- – m-y -------- ya – moy
Nem találom a kulcsomat. Я н- з--х---у сва----кл-ча. Я не знаходжу свайго ключа. Я н- з-а-о-ж- с-а-г- к-ю-а- --------------------------- Я не знаходжу свайго ключа. 0
Ya--e---akh-dzh- sv-ygo k-----a. Ya ne znakhodzhu svaygo klyucha. Y- n- z-a-h-d-h- s-a-g- k-y-c-a- -------------------------------- Ya ne znakhodzhu svaygo klyucha.
Nem találom a jegyemet. Я--- -н----ж- -в-йг- бі----. Я не знаходжу свайго білета. Я н- з-а-о-ж- с-а-г- б-л-т-. ---------------------------- Я не знаходжу свайго білета. 0
Ya -e z---h----- s-aygo-b----a. Ya ne znakhodzhu svaygo bіleta. Y- n- z-a-h-d-h- s-a-g- b-l-t-. ------------------------------- Ya ne znakhodzhu svaygo bіleta.
te – tiéd ты-– т--й ты – твой т- – т-о- --------- ты – твой 0
t--–-t--y ty – tvoy t- – t-o- --------- ty – tvoy
Megtaláltad a kulcsodat? Ты зн------с--й кл--? Ты знайшоў свой ключ? Т- з-а-ш-ў с-о- к-ю-? --------------------- Ты знайшоў свой ключ? 0
T- zna-s-o- sv-y kl--ch? Ty znayshou svoy klyuch? T- z-a-s-o- s-o- k-y-c-? ------------------------ Ty znayshou svoy klyuch?
Megtaláltad a jegyedet? Т- -н-й--ў ---й-біл--? Ты знайшоў свой білет? Т- з-а-ш-ў с-о- б-л-т- ---------------------- Ты знайшоў свой білет? 0
T----a-sh---s--- bі--t? Ty znayshou svoy bіlet? T- z-a-s-o- s-o- b-l-t- ----------------------- Ty znayshou svoy bіlet?
ő – övé ё- - -го ён – яго ё- – я-о -------- ён – яго 0
en-- y-go en – yago e- – y-g- --------- en – yago
Tudod, hogy hol van a kulcsa? Т--в-да-----з- я-о-к-ю-? Ты ведаеш, дзе яго ключ? Т- в-д-е-, д-е я-о к-ю-? ------------------------ Ты ведаеш, дзе яго ключ? 0
Ty v-d--sh- dze ya-- ----c-? Ty vedaesh, dze yago klyuch? T- v-d-e-h- d-e y-g- k-y-c-? ---------------------------- Ty vedaesh, dze yago klyuch?
Tudod, hol van a jegye? Ты---д---- д-е---о-бі-е-? Ты ведаеш, дзе яго білет? Т- в-д-е-, д-е я-о б-л-т- ------------------------- Ты ведаеш, дзе яго білет? 0
Ty --da-s-,--ze------b--et? Ty vedaesh, dze yago bіlet? T- v-d-e-h- d-e y-g- b-l-t- --------------------------- Ty vedaesh, dze yago bіlet?
ő – övé яна---яе яна – яе я-а – я- -------- яна – яе 0
y-n- –----e yana – yaye y-n- – y-y- ----------- yana – yaye
A pénze elveszett. Я- гро---пр-п---. Яе грошы прапалі. Я- г-о-ы п-а-а-і- ----------------- Яе грошы прапалі. 0
Y----gro--- pr----і. Yaye groshy prapalі. Y-y- g-o-h- p-a-a-і- -------------------- Yaye groshy prapalі.
És a hitelkártyája is elveszett. І яе --э-ытна- -а---а та-с--- прап-ла. І яе крэдытная картка таксама прапала. І я- к-э-ы-н-я к-р-к- т-к-а-а п-а-а-а- -------------------------------------- І яе крэдытная картка таксама прапала. 0
І y--e --e-y----a ---tk- --ks--a-prap--a. І yaye kredytnaya kartka taksama prapala. І y-y- k-e-y-n-y- k-r-k- t-k-a-a p-a-a-a- ----------------------------------------- І yaye kredytnaya kartka taksama prapala.
mi – miénk мы-– -аш мы – наш м- – н-ш -------- мы – наш 0
my-- ---h my – nash m- – n-s- --------- my – nash
A nagyapánk beteg. Н-- д-я---я -----. Наш дзядуля хворы. Н-ш д-я-у-я х-о-ы- ------------------ Наш дзядуля хворы. 0
N-sh d--a-u-ya-khvo-y. Nash dzyadulya khvory. N-s- d-y-d-l-a k-v-r-. ---------------------- Nash dzyadulya khvory.
A nagymamánk egészséges. Н--- баб-----да-о-а-. Наша бабуля здаровая. Н-ш- б-б-л- з-а-о-а-. --------------------- Наша бабуля здаровая. 0
Na-ha-bab-lya--d--o---a. Nasha babulya zdarovaya. N-s-a b-b-l-a z-a-o-a-a- ------------------------ Nasha babulya zdarovaya.
ti – tiétek вы-–-ваш вы – ваш в- – в-ш -------- вы – ваш 0
v- – v-sh vy – vash v- – v-s- --------- vy – vash
Gyerekek, hol van apukátok? Дзе--- --е---- т-т-? Дзеці, дзе ваш тата? Д-е-і- д-е в-ш т-т-? -------------------- Дзеці, дзе ваш тата? 0
Dz-tsі, d-- va-- tata? Dzetsі, dze vash tata? D-e-s-, d-e v-s- t-t-? ---------------------- Dzetsі, dze vash tata?
Gyerekek, hol van anyukátok? Д-еці----- -а-а--ам-? Дзеці, дзе ваша мама? Д-е-і- д-е в-ш- м-м-? --------------------- Дзеці, дзе ваша мама? 0
D----і- --e v-s-- mam-? Dzetsі, dze vasha mama? D-e-s-, d-e v-s-a m-m-? ----------------------- Dzetsі, dze vasha mama?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Kreatív nyelv

A kreativitás manapság egy nagyon fontos tulajdonság. Mindenki kreatív akar lenni. A kreatív emberek ugyanis intelligensnek számítanak. A nyelvünknek is kreatívnak kell lennie. Régebben arra törekedtek, hogy minél helyesebben beszéljenek. Manapság már minél kreatívabban akarjuk kifejezni magunkat. A reklámok és az új médiák kiváló példák erre. Megmutatják, hogyan lehet a nyelvvel játszani. Körülbelül 50 éve egyre nagyobb jelentőséggel bír a kreativitás. Még a kutatók is foglalkoznak ezzel a jelenséggel. Pszichológusok, pedagógusok és filozófusok vizsgálják a kreatív folyamatokat. A kreativitást pedig úgy definiálják, mint az új létrahozására irányuló képességet. Egy kreatív szónok tehát új nyelvi formákat hoz létre. Ezek lehetnek szavak vagy akár nyelvtani struktúrák. A nyelvészek a kreatív beszédben ismerik fel, hogy hogyan alakul a nyelvünk. De nem minden ember érti meg az új nyelvi elemeket. A kreatív nyelv megértéséhez tudásra van szükségünk. Tudnunk kell, hogyan működik egy nyelv. Ismerni kell a világot, ahol a nyelvet használók élnek. Csak így tudjuk megérteni, hogy mit akarnak mondani. Egy példa erre a fiatalok nyelve. A gyerekek és a fiatalok folyton új kifejezéseket találnak ki. A felnőttek sokszor nem értik meg ezeket a szavakat. Léteznek már szótárak is, amelyek a fiatalok nyelvét értelmezik. De ezek sokszor már egy generáció alatt elévülnek! A kreatív beszédet viszont meg lehet tanulni. Szakemberek különböző tanfolyamokat kínálnak ilyen célból. A legfontosabb szabály mindig úgy szól: Használja saját belső hangját!