Kifejezéstár

hu Múlt 1   »   hy Past tense 1

81 [nyolcvanegy]

Múlt 1

Múlt 1

81 [ութանասունմեկ]

81 [ut’anasunmek]

Past tense 1

[ants’yal 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
írni գր-լ գրել գ-ե- ---- գրել 0
g-el grel g-e- ---- grel
Ő (férfi) egy levelet írt. Նա--ա-ակ գրե-: Նա նամակ գրեց: Ն- ն-մ-կ գ-ե-: -------------- Նա նամակ գրեց: 0
N--n-m-k-grets’ Na namak grets’ N- n-m-k g-e-s- --------------- Na namak grets’
És ő (nő) egy képeslapot írt. Ե---- բացիկ գր-ց: Եվ նա բացիկ գրեց: Ե- ն- բ-ց-կ գ-ե-: ----------------- Եվ նա բացիկ գրեց: 0
Ye- na -at-’-k-g-e--’ Yev na bats’ik grets’ Y-v n- b-t-’-k g-e-s- --------------------- Yev na bats’ik grets’
olvasni կ----լ կարդալ կ-ր-ա- ------ կարդալ 0
k---al kardal k-r-a- ------ kardal
Ő (férfi) egy magazint olvasott. Ն- -----ւմ-էր-ա-ս---ր-: Նա կարդում էր ամսագիրը: Ն- կ-ր-ո-մ է- ա-ս-գ-ր-: ----------------------- Նա կարդում էր ամսագիրը: 0
Na k-rdum-er ---a--ry Na kardum er amsagiry N- k-r-u- e- a-s-g-r- --------------------- Na kardum er amsagiry
És ő (nő) egy könyvet olvasott. Ե- ն- կ-րդ--- ---մի --ր-: Եվ նա կարդում էր մի գիրք: Ե- ն- կ-ր-ո-մ է- մ- գ-ր-: ------------------------- Եվ նա կարդում էր մի գիրք: 0
Ye- -------um--r mi g---’ Yev na kardum er mi girk’ Y-v n- k-r-u- e- m- g-r-’ ------------------------- Yev na kardum er mi girk’
venni վ-----լ վերցնել վ-ր-ն-լ ------- վերցնել 0
ve--s--el verts’nel v-r-s-n-l --------- verts’nel
Ő vett egy cigarettát. Նա-մի-ս-գա-ետ----ց--ց: Նա մի սիգարետ վերցրեց: Ն- մ- ս-գ-ր-տ վ-ր-ր-ց- ---------------------- Նա մի սիգարետ վերցրեց: 0
Na m- --g---t ----s-rets’ Na mi sigaret verts’rets’ N- m- s-g-r-t v-r-s-r-t-’ ------------------------- Na mi sigaret verts’rets’
Ő vett egy darab csokoládét. Նա ----տ-ր շոկ---դ--ե-ցրեց: Նա մի կտոր շոկոլադ վերցրեց: Ն- մ- կ-ո- շ-կ-լ-դ վ-ր-ր-ց- --------------------------- Նա մի կտոր շոկոլադ վերցրեց: 0
Na mi----r sh---la----r--’r-ts’ Na mi ktor shokolad verts’rets’ N- m- k-o- s-o-o-a- v-r-s-r-t-’ ------------------------------- Na mi ktor shokolad verts’rets’
Ő (férfi) hűtlen volt, de ő (nő) hűséges volt. Նա ան--վատ---մ-է--ե-ե-,-ի-- նա-հ-վ---րիմ: Նա անհավատարիմ էր եղել, իսկ նա հավատարիմ: Ն- ա-հ-վ-տ-ր-մ է- ե-ե-, ի-կ ն- հ-վ-տ-ր-մ- ----------------------------------------- Նա անհավատարիմ էր եղել, իսկ նա հավատարիմ: 0
Na -n----t--im e--ye--el--i-------avata--m Na anhavatarim er yeghel, isk na havatarim N- a-h-v-t-r-m e- y-g-e-, i-k n- h-v-t-r-m ------------------------------------------ Na anhavatarim er yeghel, isk na havatarim
Ő (férfi) lusta volt, de ő (nő) szorgalmas volt. Ն------լ -- ---լ, -----ա ---ա------: Նա ծույլ էր եղել, իսկ նա ջանասեր էր: Ն- ծ-ւ-լ է- ե-ե-, ի-կ ն- ջ-ն-ս-ր է-: ------------------------------------ Նա ծույլ էր եղել, իսկ նա ջանասեր էր: 0
N- --uyl e--y-----, i---n- -a-aser -r Na tsuyl er yeghel, isk na janaser er N- t-u-l e- y-g-e-, i-k n- j-n-s-r e- ------------------------------------- Na tsuyl er yeghel, isk na janaser er
Ő (férfi) szegény volt, de ő (nő) gazdag volt. Ն---ղք-տ---,-ի-կ-ն- հ----ս-: Նա աղքատ էր, իսկ նա հարուստ: Ն- ա-ք-տ է-, ի-կ ն- հ-ր-ւ-տ- ---------------------------- Նա աղքատ էր, իսկ նա հարուստ: 0
N- a-hk’at--r, -sk--a----ust Na aghk’at er, isk na harust N- a-h-’-t e-, i-k n- h-r-s- ---------------------------- Na aghk’at er, isk na harust
Nem pénze volt, hanem adóssága. Ն- -ող--ուներ,--յ- պ--տ---: Նա փող չուներ, այլ պարտքեր: Ն- փ-ղ չ-ւ-ե-, ա-լ պ-ր-ք-ր- --------------------------- Նա փող չուներ, այլ պարտքեր: 0
Na p-v----c--------a-l pa---’y-r Na p’vogh ch’uner, ayl partk’yer N- p-v-g- c-’-n-r- a-l p-r-k-y-r -------------------------------- Na p’vogh ch’uner, ayl partk’yer
Nem szerencséje volt, hanem pechje. Ն----ջո--ւթյ-ւն-չ-ւ-----ա-լ----որդու-յ-ւ-: Նա հաջողություն չուներ, այլ ձախորդություն: Ն- հ-ջ-ղ-ւ-յ-ւ- չ-ւ-ե-, ա-լ ձ-խ-ր-ո-թ-ո-ն- ------------------------------------------ Նա հաջողություն չուներ, այլ ձախորդություն: 0
Na --joghu-’yu- ch-u-er- ay--d---h-r-ut---n Na hajoghut’yun ch’uner, ayl dzakhordut’yun N- h-j-g-u-’-u- c-’-n-r- a-l d-a-h-r-u-’-u- ------------------------------------------- Na hajoghut’yun ch’uner, ayl dzakhordut’yun
Nem sikere volt, hanem kudarca. Ն- չ-ւներ հ--ող----ուն--ա-- ա-հա-ող-ւթ---ն: Նա չուներ հաջողություն, այլ անհաջողություն: Ն- չ-ւ-ե- հ-ջ-ղ-ւ-յ-ւ-, ա-լ ա-հ-ջ-ղ-ւ-յ-ւ-: ------------------------------------------- Նա չուներ հաջողություն, այլ անհաջողություն: 0
Na--h’-n-r-h--o-hut-yun-------n-aj-ghut’y-n Na ch’uner hajoghut’yun, ayl anhajoghut’yun N- c-’-n-r h-j-g-u-’-u-, a-l a-h-j-g-u-’-u- ------------------------------------------- Na ch’uner hajoghut’yun, ayl anhajoghut’yun
Nem volt elégedett, hanem elégedetlen. Նա գո- չէր,-ա-լ դժգոհ: Նա գոհ չէր, այլ դժգոհ: Ն- գ-հ չ-ր- ա-լ դ-գ-հ- ---------------------- Նա գոհ չէր, այլ դժգոհ: 0
Na go---h-e-, a-l dz--oh Na goh ch’er, ayl dzhgoh N- g-h c-’-r- a-l d-h-o- ------------------------ Na goh ch’er, ayl dzhgoh
Nem volt szerencsés, hanem szerencsétlen. Ն--երջ-----չ--,-ա-լ--ժբ-խ-: Նա երջանիկ չէր, այլ դժբախտ: Ն- ե-ջ-ն-կ չ-ր- ա-լ դ-բ-խ-: --------------------------- Նա երջանիկ չէր, այլ դժբախտ: 0
N- -er--n---c-’--,-a------b-k-t Na yerjanik ch’er, ayl dzhbakht N- y-r-a-i- c-’-r- a-l d-h-a-h- ------------------------------- Na yerjanik ch’er, ayl dzhbakht
Nem volt szimpatikus, hanem antipatikus. Նա--ամ--րելի-չ-ր,-այ--հ-կակրե-ի: Նա համակրելի չէր, այլ հակակրելի: Ն- հ-մ-կ-ե-ի չ-ր- ա-լ հ-կ-կ-ե-ի- -------------------------------- Նա համակրելի չէր, այլ հակակրելի: 0
N- hamak-eli--h-e-------ha-a----i Na hamakreli ch’er, ayl hakakreli N- h-m-k-e-i c-’-r- a-l h-k-k-e-i --------------------------------- Na hamakreli ch’er, ayl hakakreli

Hogyan tanulnak meg helyesen beszélni a gyerekek

Amikor egy ember megszületik, kommunikálni kezd másokkal. A csecsemők sírnak ha szeretnének valamit. Pár hónaposan már képesek egyszerű szavakat kiejteni. Három szavas mondatokat körülbelül két évesen kezdenek el megfogalmazni. Azt, hogy mikor kezdenek el a gyerekek beszélni, nem lehet befolyásolni. Azt azonban igen, hogy milyen jól tanulják meg az anyanyelvüket! Ehhez azonban figyelembe kell venni néhány dolgot. Elsősorban az a fontos, hogy a tanuló gyerek mindig motivált legyen. Fel kell ismernie, hogy a beszéd által képes dolgokat elérni. A csecsemők egy mosolynak is örülnek mint pozitív visszajelzés. Nagyobb gyerekek a környezetükkel való dialógust keresik. A közelükben lévő emberek beszédéhez igazodnak. Ezért fontos a szülők és a nevelők nyelvi színvonala. Azt is meg kell tanulni a gyerekeknek, hogy a nyelvünk értékes! Eközben azonban jól kell hogy érezzék magukat. A felolvasás megmutatja a gyerekeknek, hogy mennyire izgalmas lehet a nyelv. A szülőknek továbbá lehetőleg minél többet kell foglalkozni a gyerekükkel. Ha egy gyerek sok új élményt szerez, beszélni is akar ezekről. A kétnyelvűen felnövő gyerekeknek szabályokra van szükségük. Tisztában kell lenniük azzal, hogy kivel milyen nyelven beszélhetnek. Így agyuk különbséget tud tenni a két nyelv között. Amikor a gyerekek elkezdenek iskolába járni, megváltozik a nyelvük. Megtanulnak egy új köznyelvet. Ilyenkor fontos, hogy a szülők odafigyeljenek arra, hogyan beszél a gyerekük. Kutatások kimutatták, hogy az első nyelv az agyat örökre formálja. Amit gyerekként megtanulunk, egy életen keresztül elkísér minket. Aki gyerekként helyesen megtanulja az anyanyelvét, később profitál belőle. Új dolgokat jobban és gyorsabban lesz képes majd megtanulni - és ez nem csak a nyelvekre igaz…