Kifejezéstár

hu Megismerkedés   »   hy Getting to know others

3 [három]

Megismerkedés

Megismerkedés

3 [երեք]

3 [yerek’]

Getting to know others

[tsanot’anal]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Szia! Ո-ջու-ն! Ողջույն! Ո-ջ-ւ-ն- -------- Ողջույն! 0
V-gh---n! Voghjuyn! V-g-j-y-! --------- Voghjuyn!
Jó napot! Բ-----ր! Բարի օր! Բ-ր- օ-! -------- Բարի օր! 0
B-ri -r! Bari or! B-r- o-! -------- Bari or!
Hogy vagy? Ո--ց ե---Ին--ե՞ս-ե-: Ո՞նց ես: Ինչպե՞ս ես: Ո-ն- ե-: Ի-չ-ե-ս ե-: -------------------- Ո՞նց ես: Ինչպե՞ս ես: 0
VO-nt-’-------ch-pe-- --s VO՞nts’ yes Inch’pe՞s yes V-՞-t-’ y-s I-c-’-e-s y-s ------------------------- VO՞nts’ yes Inch’pe՞s yes
Ön Európából jön? / Ön európai? Դո-ք ---ոպ-յից----: Դուք Եվրոպայից ե՞ք: Դ-ւ- Ե-ր-պ-յ-ց ե-ք- ------------------- Դուք Եվրոպայից ե՞ք: 0
Du-’ Y------y-ts’-y-՞k’ Duk’ Yevropayits’ ye՞k’ D-k- Y-v-o-a-i-s- y-՞-’ ----------------------- Duk’ Yevropayits’ ye՞k’
Ön Amerikából jön? / Ön amerikai? Դ-ւ-----ր--այից ---: Դուք Ամերիկայից ե՞ք: Դ-ւ- Ա-ե-ի-ա-ի- ե-ք- -------------------- Դուք Ամերիկայից ե՞ք: 0
D-k’--me-i--y--s- -e՞k’ Duk’ Amerikayits’ ye՞k’ D-k- A-e-i-a-i-s- y-՞-’ ----------------------- Duk’ Amerikayits’ ye՞k’
Ön Ázsiából jön? / Ön ázsiai? Դո-- ---ա--ց---ք: Դուք Ասիայից ե՞ք: Դ-ւ- Ա-ի-յ-ց ե-ք- ----------------- Դուք Ասիայից ե՞ք: 0
Du-- A-iayi-s’ y-՞-’ Duk’ Asiayits’ ye՞k’ D-k- A-i-y-t-’ y-՞-’ -------------------- Duk’ Asiayits’ ye՞k’
Melyik hotelben lakik? Ո՞- -յո-րանո--ւ--եք Դ--ք ապրո--: Ո՞ր հյուրանոցում եք Դուք ապրում: Ո-ր հ-ո-ր-ն-ց-ւ- ե- Դ-ւ- ա-ր-ւ-: -------------------------------- Ո՞ր հյուրանոցում եք Դուք ապրում: 0
V--r -yu--n---’-m y--’---k- a-r-m VO՞r hyuranots’um yek’ Duk’ aprum V-՞- h-u-a-o-s-u- y-k- D-k- a-r-m --------------------------------- VO՞r hyuranots’um yek’ Duk’ aprum
Mióta van már itt? Ի--քա՞- ժ-մա--կ--,-որ-ա--տե- -ք: Ինչքա՞ն ժամանակ է, որ այստեղ եք: Ի-չ-ա-ն ժ-մ-ն-կ է- ո- ա-ս-ե- ե-: -------------------------------- Ինչքա՞ն ժամանակ է, որ այստեղ եք: 0
Inc-’-’--n ----ana- -,-vor---s-egh--ek’ Inch’k’a՞n zhamanak e, vor aystegh yek’ I-c-’-’-՞- z-a-a-a- e- v-r a-s-e-h y-k- --------------------------------------- Inch’k’a՞n zhamanak e, vor aystegh yek’
Meddig marad? Ին-քա-- -ա-ա--կ-կ---ք-այստ-ղ: Ինչքա՞ն ժամանակ կմնաք այստեղ: Ի-չ-ա-ն ժ-մ-ն-կ կ-ն-ք ա-ս-ե-: ----------------------------- Ինչքա՞ն ժամանակ կմնաք այստեղ: 0
Inc------n z--ma--- kmnak- -y--e-h Inch’k’a՞n zhamanak kmnak’ aystegh I-c-’-’-՞- z-a-a-a- k-n-k- a-s-e-h ---------------------------------- Inch’k’a՞n zhamanak kmnak’ aystegh
Tetszik önnek itt? Ձե- դո-------ա-ի--այ-տե-: Ձեզ դու՞ր է գալիս այստեղ: Ձ-զ դ-ւ-ր է գ-լ-ս ա-ս-ե-: ------------------------- Ձեզ դու՞ր է գալիս այստեղ: 0
Dz-z--u՞--e -al-- ---tegh Dzez du՞r e galis aystegh D-e- d-՞- e g-l-s a-s-e-h ------------------------- Dzez du՞r e galis aystegh
Ön itt nyaral? Ձ-- ա-ձ-կ--րդն-այ--ե---եք--ն-կա---ւմ Ձեր արձակուրդն այստե՞ղ եք անցկացնում Ձ-ր ա-ձ-կ-ւ-դ- ա-ս-ե-ղ ե- ա-ց-ա-ն-ւ- ------------------------------------ Ձեր արձակուրդն այստե՞ղ եք անցկացնում 0
D------d-a--rdn --ste՞-- -ek- a----kats-num Dzer ardzakurdn ayste՞gh yek’ ants’kats’num D-e- a-d-a-u-d- a-s-e-g- y-k- a-t-’-a-s-n-m ------------------------------------------- Dzer ardzakurdn ayste՞gh yek’ ants’kats’num
Látogasson meg egyszer! Այ-ե--ք ի--! Այցելեք ինձ! Ա-ց-լ-ք ի-ձ- ------------ Այցելեք ինձ! 0
A-t--y-lek’-in--! Ayts’yelek’ indz! A-t-’-e-e-’ i-d-! ----------------- Ayts’yelek’ indz!
Itt van az én címem. Ս--իմ -աս-ե--է: Սա իմ հասցեն է: Ս- ի- հ-ս-ե- է- --------------- Սա իմ հասցեն է: 0
Sa -m -a--s--en-e Sa im hasts’yen e S- i- h-s-s-y-n e ----------------- Sa im hasts’yen e
Látjuk egymást holnap? Կտ--ն-ե----վ-ղ-: Կտեսնվե՞նք վաղը: Կ-ե-ն-ե-ն- վ-ղ-: ---------------- Կտեսնվե՞նք վաղը: 0
Ktesn---nk’ v-g-y Ktesnve՞nk’ vaghy K-e-n-e-n-’ v-g-y ----------------- Ktesnve՞nk’ vaghy
Sajnálom, már más tervem van. Ցա-ում եմ, -ա-ց-վ-ղ--ո---շ պլ----- -ւ--մ: Ցավում եմ, բայց վաղը ուրիշ պլաններ ունեմ: Ց-վ-ւ- ե-, բ-յ- վ-ղ- ո-ր-շ պ-ա-ն-ր ո-ն-մ- ----------------------------------------- Ցավում եմ, բայց վաղը ուրիշ պլաններ ունեմ: 0
T-’av-m y--,---yt-’-v--h- u-ish--l---e- -n-m Ts’avum yem, bayts’ vaghy urish planner unem T-’-v-m y-m- b-y-s- v-g-y u-i-h p-a-n-r u-e- -------------------------------------------- Ts’avum yem, bayts’ vaghy urish planner unem
Szia! / Viszlát! (Vigyázat! / Csak elköszönésnél!) Ց-ե-ու---ւն! Ցտեսություն! Ց-ե-ո-թ-ո-ն- ------------ Ցտեսություն! 0
T--t-s-t--un! Ts’tesut’yun! T-’-e-u-’-u-! ------------- Ts’tesut’yun!
Viszontlátásra! Ց-ես-ւ-յու-! Ցտեսություն! Ց-ե-ո-թ-ո-ն- ------------ Ցտեսություն! 0
T-’te---’---! Ts’tesut’yun! T-’-e-u-’-u-! ------------- Ts’tesut’yun!
Nemsokára találkozunk! / A közeli viszontlátásra! Առ--ժ-! Առայժմ! Ա-ա-ժ-! ------- Առայժմ! 0
A-rayzhm! Arrayzhm! A-r-y-h-! --------- Arrayzhm!

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Az ábécék

A nyelvekkel tudjuk megértetni magunkat. Elmondjuk másoknak hogyan gondolkozunk, mit érzünk. Az írásnak is ez a szerepe. A legtöbb nyelv rendelkezik írással is. Az írás jelekből áll. Ezek a jelek különbözően nézhetnek ki. Sok írás betűkből áll. Ezeket az írásokat ábécésnek hívjuk. Az ábécé grafikus jelek rendezett halmaza. Ezeket a jeleket különböző szabályok szerint szavakká kötik össze. Minden jelnek van egy meghatározott kiejtése. Az alfabet szó görög eredetű. A görög nyelvben az első két betű az alfa és a béta. A történelem során sok különböző ábécé létezett. Már 3000 évvel ezelőtt is használtak az emberek írásjeleket. Régebben az írásjelek varázslatos szimbólumok voltak. Csak kevés ember ismerte jelentésüket. Később elvesztették szimbolikus jelentésüket. A betűknek manapság nincsenek jelentésük. Csak további betűkkel való kombinálás után jelentenek valamit. Olyan írások, mint például a kínai, más elven működnek. Ezek képekre hasonlítanak és gyakran azt ábrázolják amit jelentenek. Amikor írunk gondolatainkat kódoljuk. Jeleket használunk, hogy tudásunkat rögzítsük. Agyunk megtanulta az ábécét dekódolni. A jelek szavakká formálódnak, a szavak ötletekké. Így képes egy szöveg évezredeken keresztül fennmaradni. És még mindig képes megértetni magát…