Ե-----պայուս---եմ-գնում:
Ես սև պայուսակ եմ գնում:
Ե- ս- պ-յ-ւ-ա- ե- գ-ո-մ-
------------------------
Ես սև պայուսակ եմ գնում: 0 Ye- -----a-us-- y------mYes sev payusak yem gnumY-s s-v p-y-s-k y-m g-u-------------------------Yes sev payusak yem gnum
Ինձ -ո--մեք-նա-----րկավ-ր:
Ինձ նոր մեքենա է հարկավոր:
Ի-ձ ն-ր մ-ք-ն- է հ-ր-ա-ո-:
--------------------------
Ինձ նոր մեքենա է հարկավոր: 0 In---n-----k-ye-- e -a---vorIndz nor mek’yena e harkavorI-d- n-r m-k-y-n- e h-r-a-o-----------------------------Indz nor mek’yena e harkavor
Ի-- -րա---եքե-ա --հար--վ--:
Ինձ արագ մեքենա է հարկավոր:
Ի-ձ ա-ա- մ-ք-ն- է հ-ր-ա-ո-:
---------------------------
Ինձ արագ մեքենա է հարկավոր: 0 I-dz----- m-k’y-na-- ha---v-rIndz arag mek’yena e harkavorI-d- a-a- m-k-y-n- e h-r-a-o------------------------------Indz arag mek’yena e harkavor
Ինձ հ---ա----տ--ե--ն- է-հարկ-վ-ր:
Ինձ հարմարավետ մեքենա է հարկավոր:
Ի-ձ հ-ր-ա-ա-ե- մ-ք-ն- է հ-ր-ա-ո-:
---------------------------------
Ինձ հարմարավետ մեքենա է հարկավոր: 0 I-d------a--v----e----n--e ha-k-vorIndz harmaravet mek’yena e harkavorI-d- h-r-a-a-e- m-k-y-n- e h-r-a-o------------------------------------Indz harmaravet mek’yena e harkavor
Վե-ևու- -ի---ր--ի--- ապր-ւ-:
Վերևում մի ծեր կին է ապրում:
Վ-ր-ո-մ մ- ծ-ր կ-ն է ա-ր-ւ-:
----------------------------
Վերևում մի ծեր կին է ապրում: 0 Ver-vu---- -s-r kin-----rumVerevum mi tser kin e aprumV-r-v-m m- t-e- k-n e a-r-m---------------------------Verevum mi tser kin e aprum
Վ-րևո-մ մի--եր-կի--է---ր--մ:
Վերևում մի գեր կին է ապրում:
Վ-ր-ո-մ մ- գ-ր կ-ն է ա-ր-ւ-:
----------------------------
Վերևում մի գեր կին է ապրում: 0 Ve-ev-m--i --- k-n---a-r-mVerevum mi ger kin e aprumV-r-v-m m- g-r k-n e a-r-m--------------------------Verevum mi ger kin e aprum
Վե--ում -ի -ե-աքրքրա----կ---է--պր-ւ-:
Վերևում մի հետաքրքրասեր կին է ապրում:
Վ-ր-ո-մ մ- հ-տ-ք-ք-ա-ե- կ-ն է ա-ր-ւ-:
-------------------------------------
Վերևում մի հետաքրքրասեր կին է ապրում: 0 V----u--mi-h----’--’--se--k-n e --r-mVerevum mi hetak’rk’raser kin e aprumV-r-v-m m- h-t-k-r-’-a-e- k-n e a-r-m-------------------------------------Verevum mi hetak’rk’raser kin e aprum
Մ-ր--յ--րերը հաճելի -ա--ի---ն:
Մեր հյուրերը հաճելի մարդիկ են:
Մ-ր հ-ո-ր-ր- հ-ճ-լ- մ-ր-ի- ե-:
------------------------------
Մեր հյուրերը հաճելի մարդիկ են: 0 M-------ery h--he---mar-i---enMer hyurery hacheli mardik yenM-r h-u-e-y h-c-e-i m-r-i- y-n------------------------------Mer hyurery hacheli mardik yen
Մե- հյո-րեր--բ-րեհ---ու---մ-ր-ի--ե-:
Մեր հյուրերը բարեհամբույր մարդիկ են:
Մ-ր հ-ո-ր-ր- բ-ր-հ-մ-ո-յ- մ-ր-ի- ե-:
------------------------------------
Մեր հյուրերը բարեհամբույր մարդիկ են: 0 M-- hy--er- ---eha---yr--a-di--y-nMer hyurery barehambuyr mardik yenM-r h-u-e-y b-r-h-m-u-r m-r-i- y-n----------------------------------Mer hyurery barehambuyr mardik yen
Մ-ր -յ--ր-ր- հե-ա---իր մ-րդի- -ն:
Մեր հյուրերը հետաքրքիր մարդիկ են:
Մ-ր հ-ո-ր-ր- հ-տ-ք-ք-ր մ-ր-ի- ե-:
---------------------------------
Մեր հյուրերը հետաքրքիր մարդիկ են: 0 Me---y-rer----t-k--k-i--ma---k---nMer hyurery hetak’rk’ir mardik yenM-r h-u-e-y h-t-k-r-’-r m-r-i- y-n----------------------------------Mer hyurery hetak’rk’ir mardik yen
Akkor is ha csak egy nyelvet beszélünk, sok nyelven kommunikálunk.
Ugyanis egy nyelv sem egy önmagában zárt rendszer.
Minden nyelvben számos dimenzió mutatkozik meg.
A nyelv egy élő rendszer.
A beszéd mindig a beszélgető partnerhez igazodik.
Ezért változtatják az emberek a nyelvet amit beszélnek.
Ezek a változások sokféle képen jelentkeznek.
Minden nyelvnek megvan például a maga története.
A nyelv változott az idők során és a jövőben is változni fog.
Ezt onnan lehet felismerni, hogy az idős emberek máshogyan beszélnek mint a fiatalok.
A legtöbb nyelvben ezen felül megtalálhatók különböző dialektusok is.
A legtöbb dialektusban beszélő ember azonban képes alkalmazkodni a környezetéhez.
Bizonyos helyzetekben a hivatalos nyelven beszélnek.
A különböző társadalmi rétegek különböző nyelvvel rendelkeznek.
A fiatalok nyelve vagy a vadászok nyelve jó példa erre.
A munka világában az emberek általában máshogyan beszélnek mint otthon.
Sokan munka közben szaknyelvet is használnak.
A beszélt és az írott nyelvben is mutatkoznak különbségek.
A beszélt nyelv sokszor sokkal egyszerűbb mint az írott.
Ez a különbség nagyon nagy is lehet.
Ez akkor fordul elő, amikor az írott nyelv sokáig nem változik.
A nyelv használóinak ilyenkor meg kell tanulniuk a nyelv írásos formáját használni.
Sokszor a nők és a férfiak nyelve is különbözik egymástól.
A nyugati társadalmakban ez a különbség nem túl nagy.
Vannak azonban olyan országok, ahol a nők teljesen máshogy beszélnek mint a férfiak.
Vannak olyan kultúrák is ahol az udvariasságnak egyéni nyelvi formái vannak.
Tehát nem is olyan egyszerű beszélni!
Nagyon sok dologra kell közben egyszerre figyelnünk...