Վ--ն--վ-ր է -յնտե-----ալը:
Վտանգավոր է այնտեղ լողալը:
Վ-ա-գ-վ-ր է ա-ն-ե- լ-ղ-լ-:
--------------------------
Վտանգավոր է այնտեղ լողալը: 0 Vt---av-- - -yn-e-- logh--yVtangavor e ayntegh loghalyV-a-g-v-r e a-n-e-h l-g-a-y---------------------------Vtangavor e ayntegh loghaly
Կա--լ-- է-ա-ստ-ղ -ո-ան----ա--ե-:
Կարելի՞ է այստեղ հովանոց վարձել:
Կ-ր-լ-՞ է ա-ս-ե- հ-վ-ն-ց վ-ր-ե-:
--------------------------------
Կարելի՞ է այստեղ հովանոց վարձել: 0 K--e--՞ e a-steg---o-anots’-v--dzelKareli՞ e aystegh hovanots’ vardzelK-r-l-՞ e a-s-e-h h-v-n-t-’ v-r-z-l-----------------------------------Kareli՞ e aystegh hovanots’ vardzel
Կար-լի՞ է այ--եղ-պառկ-լաթոռ----ձե-:
Կարելի՞ է այստեղ պառկելաթոռ վարձել:
Կ-ր-լ-՞ է ա-ս-ե- պ-ռ-ե-ա-ո- վ-ր-ե-:
-----------------------------------
Կարելի՞ է այստեղ պառկելաթոռ վարձել: 0 K-reli՞ --a-ste----a--ke------rr var---lKareli՞ e aystegh parrkelat’vorr vardzelK-r-l-՞ e a-s-e-h p-r-k-l-t-v-r- v-r-z-l----------------------------------------Kareli՞ e aystegh parrkelat’vorr vardzel
Հ--րավ-՞--է-ա-ստե--նա--կ---ր-ե-:
Հնարավո՞ր է այստեղ նավակ վարձել:
Հ-ա-ա-ո-ր է ա-ս-ե- ն-վ-կ վ-ր-ե-:
--------------------------------
Հնարավո՞ր է այստեղ նավակ վարձել: 0 H-aravo-r - ay-t-gh--av---va-dz-lHnaravo՞r e aystegh navak vardzelH-a-a-o-r e a-s-e-h n-v-k v-r-z-l---------------------------------Hnaravo՞r e aystegh navak vardzel
Կար-լի՞ է-ջր-----ւ--վ-ր-ել:
Կարելի՞ է ջրադահուկ վարձել:
Կ-ր-լ-՞ է ջ-ա-ա-ո-կ վ-ր-ե-:
---------------------------
Կարելի՞ է ջրադահուկ վարձել: 0 K-r---- --j--d--uk -a---elKareli՞ e jradahuk vardzelK-r-l-՞ e j-a-a-u- v-r-z-l--------------------------Kareli՞ e jradahuk vardzel
Ե--դ- -ավ գիտեմ:
Ես դա լավ գիտեմ:
Ե- դ- լ-վ գ-տ-մ-
----------------
Ես դա լավ գիտեմ: 0 Ye- d- -av gitemYes da lav gitemY-s d- l-v g-t-m----------------Yes da lav gitem
Որ---- է-դա--ւկայ---ճ-պ-նո--ի-:
Որտե՞ղ է դահուկային ճոպանուղին:
Ո-տ-՞- է դ-հ-ւ-ա-ի- ճ-պ-ն-ւ-ի-:
-------------------------------
Որտե՞ղ է դահուկային ճոպանուղին: 0 V--t--g- e -----a-i--c--pan-ghinVorte՞gh e dahukayin chopanughinV-r-e-g- e d-h-k-y-n c-o-a-u-h-n--------------------------------Vorte՞gh e dahukayin chopanughin
Egy német mondás szerint: Egy kép többet mond ezer szónál.
Ez annyit jelent, hogy a képeket sokszor gyorsabban megértik mint egy nyelvet.
A képek érzelmeket is jobban tudnak átadni.
Ezért is mutatnak a reklámokban sok képet.
A képek máshogyan működnek mint a beszéd.
Egyszerre több dolgot mutatnak meg nekünk és együttesen hatnak ránk.
Ez annyit jelent, hogy a kép egészének van egy bizonyos hatása.
A beszéd alatt legtöbbször lényegesen több szót használunk.
A kép és a nyelv viszont összetartozik.
Ahhoz, hogy egy képet leírjunk, nyelvre van szükségünk.
Fordítva pedig sok szöveg csak képek által lesz jól érthető.
A képek és a nyelvek közötti összefüggéseket a nyelvészek vizsgálják.
Felmerül a kérdés, hogy a képeknek van-e saját nyelvük.
Ha valamit csak lefilmeznek, akkor megnézhetjük a képeket.
A filmnek az üzenete viszont nem egyértelmű.
Amennyiben a kép nyelvként kíván működni, egyértelműnek kell lennie.
Minél kevesebbet mutat, annál világosabb az üzenet.
Jó példák erre a piktogramok.
A piktogramok egyszerű és egyértelmű képi jelek.
Helyettesítik a szóbeli nyelvet, tehát ez egy vizuális kommunikáció.
A dohányzás tiltása piktogramot mindenki ismeri.
Egy áthúzott cigarettát ábrázol.
A globalizáció miatt a képek egyre nagyobb jelentőséget kapnak.
De a képek nyelvét is el kell sajátítani.
Annak ellenére, hogy sokan úgy gondolják, nem érthető világszerte.
Ugyanis a kultúránk befolyásolja a képek értelmezését.
Sok különböző tényezőtől függ, hogy mit látunk.
Néhány ember tehát nem egy cigarettát lát, hanem csak sötét vonalakat.