Kifejezéstár

hu Múlt 1   »   ka წარსული 1

81 [nyolcvanegy]

Múlt 1

Múlt 1

81 [ოთხმოცდაერთი]

81 [otkhmotsdaerti]

წარსული 1

[ts'arsuli 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar grúz Lejátszás Több
írni წ-რა წერა წ-რ- ---- წერა 0
t-'e-a ts'era t-'-r- ------ ts'era
Ő (férfi) egy levelet írt. ის წე-ილს -----. ის წერილს წერდა. ი- წ-რ-ლ- წ-რ-ა- ---------------- ის წერილს წერდა. 0
is----er-l--ts-er--. is ts'erils ts'erda. i- t-'-r-l- t-'-r-a- -------------------- is ts'erils ts'erda.
És ő (nő) egy képeslapot írt. ის --რათ- -ე--ა. ის ბარათს წერდა. ი- ბ-რ-თ- წ-რ-ა- ---------------- ის ბარათს წერდა. 0
is--a--t----'-r--. is barats ts'erda. i- b-r-t- t-'-r-a- ------------------ is barats ts'erda.
olvasni კ--ხვა კითხვა კ-თ-ვ- ------ კითხვა 0
k-i---va k'itkhva k-i-k-v- -------- k'itkhva
Ő (férfi) egy magazint olvasott. ის ჟუ----- კ-თხულობ-ა. ის ჟურნალს კითხულობდა. ი- ჟ-რ-ა-ს კ-თ-უ-ო-დ-. ---------------------- ის ჟურნალს კითხულობდა. 0
i- ----nal--k--t-hu---d-. is zhurnals k'itkhulobda. i- z-u-n-l- k-i-k-u-o-d-. ------------------------- is zhurnals k'itkhulobda.
És ő (nő) egy könyvet olvasott. და-ის---გნს კ--ხ--ობ-ა. და ის წიგნს კითხულობდა. დ- ი- წ-გ-ს კ-თ-უ-ო-დ-. ----------------------- და ის წიგნს კითხულობდა. 0
d--is-ts'i-n- ---tk-ulo-d-. da is ts'igns k'itkhulobda. d- i- t-'-g-s k-i-k-u-o-d-. --------------------------- da is ts'igns k'itkhulobda.
venni ა---ა აღება ა-ე-ა ----- აღება 0
aghe-a agheba a-h-b- ------ agheba
Ő vett egy cigarettát. მა- სიგ-რეტ---ი-ო. მან სიგარეტი აიღო. მ-ნ ს-გ-რ-ტ- ა-ღ-. ------------------ მან სიგარეტი აიღო. 0
ma--sig--e--i-aig-o. man sigaret'i aigho. m-n s-g-r-t-i a-g-o- -------------------- man sigaret'i aigho.
Ő vett egy darab csokoládét. მა- ---ი-ნ-ჭ-რი----ოლადი ა-ღო. მან ერთი ნაჭერი შოკოლადი აიღო. მ-ნ ე-თ- ნ-ჭ-რ- შ-კ-ლ-დ- ა-ღ-. ------------------------------ მან ერთი ნაჭერი შოკოლადი აიღო. 0
man ---i-n-c----- sh--'olad--ai-ho. man erti nach'eri shok'oladi aigho. m-n e-t- n-c-'-r- s-o-'-l-d- a-g-o- ----------------------------------- man erti nach'eri shok'oladi aigho.
Ő (férfi) hűtlen volt, de ő (nő) hűséges volt. ი- -კა-ი--არ--ყ---რ--უ-ი--ის [ქ-ლი---ი – -რთგუ-- -ყო. ის [კაცი] არ იყო ერთგული, ის [ქალი] კი – ერთგული იყო. ი- [-ა-ი- ა- ი-ო ე-თ-უ-ი- ი- [-ა-ი- კ- – ე-თ-უ-ი ი-ო- ----------------------------------------------------- ის [კაცი] არ იყო ერთგული, ის [ქალი] კი – ერთგული იყო. 0
is-[k'at-i]-----q---rtg-l-, is --al-] -'i - -r----- -qo. is [k'atsi] ar iqo ertguli, is [kali] k'i – ertguli iqo. i- [-'-t-i- a- i-o e-t-u-i- i- [-a-i- k-i – e-t-u-i i-o- -------------------------------------------------------- is [k'atsi] ar iqo ertguli, is [kali] k'i – ertguli iqo.
Ő (férfi) lusta volt, de ő (nő) szorgalmas volt. ის----ცი--ზ-რ-აცი ი-ო,-ის-[ქა-ი] -- --ბ-ჯ-თ-. ის [კაცი] ზარმაცი იყო, ის [ქალი] კი – ბეჯითი. ი- [-ა-ი- ზ-რ-ა-ი ი-ო- ი- [-ა-ი- კ- – ბ-ჯ-თ-. --------------------------------------------- ის [კაცი] ზარმაცი იყო, ის [ქალი] კი – ბეჯითი. 0
i- --'-ts-]--a-ma-s- i-o, -- -k--i]-k-i – --ji--. is [k'atsi] zarmatsi iqo, is [kali] k'i – bejiti. i- [-'-t-i- z-r-a-s- i-o- i- [-a-i- k-i – b-j-t-. ------------------------------------------------- is [k'atsi] zarmatsi iqo, is [kali] k'i – bejiti.
Ő (férfi) szegény volt, de ő (nő) gazdag volt. ი--[კ---] --რიბ---ყ-,-ი--[-ა--- კ--- მ---არი. ის [კაცი] ღარიბი იყო, ის [ქალი] კი – მდიდარი. ი- [-ა-ი- ღ-რ-ბ- ი-ო- ი- [-ა-ი- კ- – მ-ი-ა-ი- --------------------------------------------- ის [კაცი] ღარიბი იყო, ის [ქალი] კი – მდიდარი. 0
i- [k'--s-- --ar-----q-- is--k--i]--'i – --idari. is [k'atsi] gharibi iqo, is [kali] k'i – mdidari. i- [-'-t-i- g-a-i-i i-o- i- [-a-i- k-i – m-i-a-i- ------------------------------------------------- is [k'atsi] gharibi iqo, is [kali] k'i – mdidari.
Nem pénze volt, hanem adóssága. მას ფუ-ი--ი -რ--ქონ--,-ა-ა-ედ --ლე-ი. მას ფული კი არ ჰქონდა, არამედ ვალები. მ-ს ფ-ლ- კ- ა- ჰ-ო-დ-, ა-ა-ე- ვ-ლ-ბ-. ------------------------------------- მას ფული კი არ ჰქონდა, არამედ ვალები. 0
ma--puli k'i-a------d-,-aram-d v-l---. mas puli k'i ar hkonda, aramed valebi. m-s p-l- k-i a- h-o-d-, a-a-e- v-l-b-. -------------------------------------- mas puli k'i ar hkonda, aramed valebi.
Nem szerencséje volt, hanem pechje. მას ი--ალი--რ-ჰ-ონ-ა- -ად-ან-უ--ბ-- --ო. მას იღბალი არ ჰქონდა, რადგან უიღბლო იყო. მ-ს ი-ბ-ლ- ა- ჰ-ო-დ-, რ-დ-ა- უ-ღ-ლ- ი-ო- ---------------------------------------- მას იღბალი არ ჰქონდა, რადგან უიღბლო იყო. 0
ma- i-h-----ar -k-n-a- -a-ga- uigh--- iqo. mas ighbali ar hkonda, radgan uighblo iqo. m-s i-h-a-i a- h-o-d-, r-d-a- u-g-b-o i-o- ------------------------------------------ mas ighbali ar hkonda, radgan uighblo iqo.
Nem sikere volt, hanem kudarca. ი-----მა-ე-უ-ი -ი --ა,-წა-უმ-ტებე-ი--ყ-. ის წარმატებული კი არა, წარუმატებელი იყო. ი- წ-რ-ა-ე-უ-ი კ- ა-ა- წ-რ-მ-ტ-ბ-ლ- ი-ო- ---------------------------------------- ის წარმატებული კი არა, წარუმატებელი იყო. 0
i- -s'-r--t'-------'i-ar-- --'arum-t'eb-li-i-o. is ts'armat'ebuli k'i ara, ts'arumat'ebeli iqo. i- t-'-r-a-'-b-l- k-i a-a- t-'-r-m-t-e-e-i i-o- ----------------------------------------------- is ts'armat'ebuli k'i ara, ts'arumat'ebeli iqo.
Nem volt elégedett, hanem elégedetlen. ის-კ-ა--ფ-ლ- კი -რ-, -კმ-ყ--ილ---ყო. ის კმაყოფილი კი არა, უკმაყოფილო იყო. ი- კ-ა-ო-ი-ი კ- ა-ა- უ-მ-ყ-ფ-ლ- ი-ო- ------------------------------------ ის კმაყოფილი კი არა, უკმაყოფილო იყო. 0
is -------ili k'i-a-a,-u-'-a-o---- --o. is k'maqopili k'i ara, uk'maqopilo iqo. i- k-m-q-p-l- k-i a-a- u-'-a-o-i-o i-o- --------------------------------------- is k'maqopili k'i ara, uk'maqopilo iqo.
Nem volt szerencsés, hanem szerencsétlen. ის-ბ--ნიერი-კი--რ-- ა--მედ--ბედ-რ--იყო. ის ბედნიერი კი არა, არამედ უბედური იყო. ი- ბ-დ-ი-რ- კ- ა-ა- ა-ა-ე- უ-ე-უ-ი ი-ო- --------------------------------------- ის ბედნიერი კი არა, არამედ უბედური იყო. 0
i- -edni--i k'i--ra-------d-ub---r- i-o. is bednieri k'i ara, aramed ubeduri iqo. i- b-d-i-r- k-i a-a- a-a-e- u-e-u-i i-o- ---------------------------------------- is bednieri k'i ara, aramed ubeduri iqo.
Nem volt szimpatikus, hanem antipatikus. ის--ი--ატ-ურ---- -- --ო, -რ-მ-დ ---- ი-ო. ის სიმპატიური კი არ იყო, არამედ უშნო იყო. ი- ს-მ-ა-ი-რ- კ- ა- ი-ო- ა-ა-ე- უ-ნ- ი-ო- ----------------------------------------- ის სიმპატიური კი არ იყო, არამედ უშნო იყო. 0
is s-mp-a--iur---'i ar i-o, -r-m-d-u-h-- i--. is simp'at'iuri k'i ar iqo, aramed ushno iqo. i- s-m-'-t-i-r- k-i a- i-o- a-a-e- u-h-o i-o- --------------------------------------------- is simp'at'iuri k'i ar iqo, aramed ushno iqo.

Hogyan tanulnak meg helyesen beszélni a gyerekek

Amikor egy ember megszületik, kommunikálni kezd másokkal. A csecsemők sírnak ha szeretnének valamit. Pár hónaposan már képesek egyszerű szavakat kiejteni. Három szavas mondatokat körülbelül két évesen kezdenek el megfogalmazni. Azt, hogy mikor kezdenek el a gyerekek beszélni, nem lehet befolyásolni. Azt azonban igen, hogy milyen jól tanulják meg az anyanyelvüket! Ehhez azonban figyelembe kell venni néhány dolgot. Elsősorban az a fontos, hogy a tanuló gyerek mindig motivált legyen. Fel kell ismernie, hogy a beszéd által képes dolgokat elérni. A csecsemők egy mosolynak is örülnek mint pozitív visszajelzés. Nagyobb gyerekek a környezetükkel való dialógust keresik. A közelükben lévő emberek beszédéhez igazodnak. Ezért fontos a szülők és a nevelők nyelvi színvonala. Azt is meg kell tanulni a gyerekeknek, hogy a nyelvünk értékes! Eközben azonban jól kell hogy érezzék magukat. A felolvasás megmutatja a gyerekeknek, hogy mennyire izgalmas lehet a nyelv. A szülőknek továbbá lehetőleg minél többet kell foglalkozni a gyerekükkel. Ha egy gyerek sok új élményt szerez, beszélni is akar ezekről. A kétnyelvűen felnövő gyerekeknek szabályokra van szükségük. Tisztában kell lenniük azzal, hogy kivel milyen nyelven beszélhetnek. Így agyuk különbséget tud tenni a két nyelv között. Amikor a gyerekek elkezdenek iskolába járni, megváltozik a nyelvük. Megtanulnak egy új köznyelvet. Ilyenkor fontos, hogy a szülők odafigyeljenek arra, hogyan beszél a gyerekük. Kutatások kimutatták, hogy az első nyelv az agyat örökre formálja. Amit gyerekként megtanulunk, egy életen keresztül elkísér minket. Aki gyerekként helyesen megtanulja az anyanyelvét, később profitál belőle. Új dolgokat jobban és gyorsabban lesz képes majd megtanulni - és ez nem csak a nyelvekre igaz…