Он-ј--н--и-а--п--мо.
Он је написао писмо.
О- ј- н-п-с-о п-с-о-
--------------------
Он је написао писмо. 0 O- j- -----a--pis--.On je napisao pismo.O- j- n-p-s-o p-s-o---------------------On je napisao pismo.
А о----- н--иса------гле----у.
А она је написала разгледницу.
А о-а ј- н-п-с-л- р-з-л-д-и-у-
------------------------------
А она је написала разгледницу. 0 A ------ --pis-------gle---c-.A ona je napisala razglednicu.A o-a j- n-p-s-l- r-z-l-d-i-u-------------------------------A ona je napisala razglednicu.
Он -е--и------уст--ва-и ---оп-с.
Он је читао илустровани часопис.
О- ј- ч-т-о и-у-т-о-а-и ч-с-п-с-
--------------------------------
Он је читао илустровани часопис. 0 On--e č-t---il-s--ovani--a-o--s.On je čitao ilustrovani časopis.O- j- č-t-o i-u-t-o-a-i č-s-p-s---------------------------------On je čitao ilustrovani časopis.
А-она-је---та-------у.
А она је читала књигу.
А о-а ј- ч-т-л- к-и-у-
----------------------
А она је читала књигу. 0 A on---- čit-la--nji-u.A ona je čitala knjigu.A o-a j- č-t-l- k-j-g-.-----------------------A ona je čitala knjigu.
Он--е -зе---и------.
Он је узео цигарету.
О- ј- у-е- ц-г-р-т-.
--------------------
Он је узео цигарету. 0 On je uz-o c-g--e-u.On je uzeo cigaretu.O- j- u-e- c-g-r-t-.--------------------On je uzeo cigaretu.
Она -е ---л---омад -ок-л--е.
Она је узела комад чоколаде.
О-а ј- у-е-а к-м-д ч-к-л-д-.
----------------------------
Она је узела комад чоколаде. 0 O-a je u-e-a--o-ad-čok--a--.Ona je uzela komad čokolade.O-a j- u-e-a k-m-d č-k-l-d-.----------------------------Ona je uzela komad čokolade.
О- ј--б-- -е--р-н---л- ---о---б--а в----.
Он је био неверан, али је она била верна.
О- ј- б-о н-в-р-н- а-и ј- о-а б-л- в-р-а-
-----------------------------------------
Он је био неверан, али је она била верна. 0 O--je --o-n-v-r--- --- -- o-a-b-la -e-n-.On je bio neveran, ali je ona bila verna.O- j- b-o n-v-r-n- a-i j- o-a b-l- v-r-a------------------------------------------On je bio neveran, ali je ona bila verna.
О- -----о--ењ--ал---- --- -ила --е-н-.
Он је био лењ, али је она била вредна.
О- ј- б-о л-њ- а-и ј- о-а б-л- в-е-н-.
--------------------------------------
Он је био лењ, али је она била вредна. 0 O--j--b-o---nj- a-- je--na b--- vr-dn-.On je bio lenj, ali je ona bila vredna.O- j- b-o l-n-, a-i j- o-a b-l- v-e-n-.---------------------------------------On je bio lenj, ali je ona bila vredna.
Он--- -и- --ром--а-, --и је о-а --л- богат-.
Он је био сиромашан, али је она била богата.
О- ј- б-о с-р-м-ш-н- а-и ј- о-а б-л- б-г-т-.
--------------------------------------------
Он је био сиромашан, али је она била богата. 0 On--- -i- -iro-a-a-, ------ --a--il- --g-t-.On je bio siromašan, ali je ona bila bogata.O- j- b-o s-r-m-š-n- a-i j- o-a b-l- b-g-t-.--------------------------------------------On je bio siromašan, ali je ona bila bogata.
Он----е--м----ов-а,-ве-----ов-.
Он није имао новца, већ дуговe.
О- н-ј- и-а- н-в-а- в-ћ д-г-в-.
-------------------------------
Он није имао новца, већ дуговe. 0 On----e -m-- novca--v-c- dug---.On nije imao novca, vec- dugove.O- n-j- i-a- n-v-a- v-c- d-g-v-.--------------------------------On nije imao novca, već dugove.
Он није им-- с----,-в---п--.
Он није имао среће, већ пех.
О- н-ј- и-а- с-е-е- в-ћ п-х-
----------------------------
Он није имао среће, већ пех. 0 On -i-e -m-- -r-će,----́--e-.On nije imao srec-e, vec- peh.O- n-j- i-a- s-e-́-, v-c- p-h-------------------------------On nije imao sreće, već peh.
Он ---е -мао-успех,-ве--н-усп-х.
Он није имао успех, већ неуспех.
О- н-ј- и-а- у-п-х- в-ћ н-у-п-х-
--------------------------------
Он није имао успех, већ неуспех. 0 O--nij- -m-- u---------́ n--s-eh.On nije imao uspeh, vec- neuspeh.O- n-j- i-a- u-p-h- v-c- n-u-p-h----------------------------------On nije imao uspeh, već neuspeh.
О--ни-е б-- -адо----н, -ећ --з----ољ-н.
Он није био задовољан, већ незадовољан.
О- н-ј- б-о з-д-в-љ-н- в-ћ н-з-д-в-љ-н-
---------------------------------------
Он није био задовољан, већ незадовољан. 0 On n--- --o-z---v-ljan,-ve-- -ezadovoljan.On nije bio zadovoljan, vec- nezadovoljan.O- n-j- b-o z-d-v-l-a-, v-c- n-z-d-v-l-a-.------------------------------------------On nije bio zadovoljan, već nezadovoljan.
Он-н-ј- б-- сре--н, -е--нес--ћ--.
Он није био срећан, већ несрећан.
О- н-ј- б-о с-е-а-, в-ћ н-с-е-а-.
---------------------------------
Он није био срећан, већ несрећан. 0 O- nije -io--re-́-n,--ec----sr---an.On nije bio srec-an, vec- nesrec-an.O- n-j- b-o s-e-́-n- v-c- n-s-e-́-n-------------------------------------On nije bio srećan, već nesrećan.
О-----е--ио--им-------- већ -н--п----ан.
Он није био симпатичан, већ антипатичан.
О- н-ј- б-о с-м-а-и-а-, в-ћ а-т-п-т-ч-н-
----------------------------------------
Он није био симпатичан, већ антипатичан. 0 On----- -io-s-m-at---n, vec- -nt-p-tič-n.On nije bio simpatičan, vec- antipatičan.O- n-j- b-o s-m-a-i-a-, v-c- a-t-p-t-č-n------------------------------------------On nije bio simpatičan, već antipatičan.
Amikor egy ember megszületik, kommunikálni kezd másokkal.
A csecsemők sírnak ha szeretnének valamit.
Pár hónaposan már képesek egyszerű szavakat kiejteni.
Három szavas mondatokat körülbelül két évesen kezdenek el megfogalmazni.
Azt, hogy mikor kezdenek el a gyerekek beszélni, nem lehet befolyásolni.
Azt azonban igen, hogy milyen jól tanulják meg az anyanyelvüket!
Ehhez azonban figyelembe kell venni néhány dolgot.
Elsősorban az a fontos, hogy a tanuló gyerek mindig motivált legyen.
Fel kell ismernie, hogy a beszéd által képes dolgokat elérni.
A csecsemők egy mosolynak is örülnek mint pozitív visszajelzés.
Nagyobb gyerekek a környezetükkel való dialógust keresik.
A közelükben lévő emberek beszédéhez igazodnak.
Ezért fontos a szülők és a nevelők nyelvi színvonala.
Azt is meg kell tanulni a gyerekeknek, hogy a nyelvünk értékes!
Eközben azonban jól kell hogy érezzék magukat.
A felolvasás megmutatja a gyerekeknek, hogy mennyire izgalmas lehet a nyelv.
A szülőknek továbbá lehetőleg minél többet kell foglalkozni a gyerekükkel.
Ha egy gyerek sok új élményt szerez, beszélni is akar ezekről.
A kétnyelvűen felnövő gyerekeknek szabályokra van szükségük.
Tisztában kell lenniük azzal, hogy kivel milyen nyelven beszélhetnek.
Így agyuk különbséget tud tenni a két nyelv között.
Amikor a gyerekek elkezdenek iskolába járni, megváltozik a nyelvük.
Megtanulnak egy új köznyelvet.
Ilyenkor fontos, hogy a szülők odafigyeljenek arra, hogyan beszél a gyerekük.
Kutatások kimutatták, hogy az első nyelv az agyat örökre formálja.
Amit gyerekként megtanulunk, egy életen keresztül elkísér minket.
Aki gyerekként helyesen megtanulja az anyanyelvét, később profitál belőle.
Új dolgokat jobban és gyorsabban lesz képes majd megtanulni - és ez nem csak a nyelvekre igaz…