Kifejezéstár

hu Múlt 1   »   sr Прошлост 1

81 [nyolcvanegy]

Múlt 1

Múlt 1

81 [осамдесет и један]

81 [osamdeset i jedan]

Прошлост 1

[Prošlost 1]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
írni п-са-и писати п-с-т- ------ писати 0
p--a-i pisati p-s-t- ------ pisati
Ő (férfi) egy levelet írt. Он-ј--н--и-а--п--мо. Он је написао писмо. О- ј- н-п-с-о п-с-о- -------------------- Он је написао писмо. 0
O- j- -----a--pis--. On je napisao pismo. O- j- n-p-s-o p-s-o- -------------------- On je napisao pismo.
És ő (nő) egy képeslapot írt. А о----- н--иса------гле----у. А она је написала разгледницу. А о-а ј- н-п-с-л- р-з-л-д-и-у- ------------------------------ А она је написала разгледницу. 0
A ------ --pis-------gle---c-. A ona je napisala razglednicu. A o-a j- n-p-s-l- r-z-l-d-i-u- ------------------------------ A ona je napisala razglednicu.
olvasni ч--ати читати ч-т-т- ------ читати 0
čitati čitati č-t-t- ------ čitati
Ő (férfi) egy magazint olvasott. Он -е--и------уст--ва-и ---оп-с. Он је читао илустровани часопис. О- ј- ч-т-о и-у-т-о-а-и ч-с-п-с- -------------------------------- Он је читао илустровани часопис. 0
On--e č-t---il-s--ovani--a-o--s. On je čitao ilustrovani časopis. O- j- č-t-o i-u-t-o-a-i č-s-p-s- -------------------------------- On je čitao ilustrovani časopis.
És ő (nő) egy könyvet olvasott. А-она-је---та-------у. А она је читала књигу. А о-а ј- ч-т-л- к-и-у- ---------------------- А она је читала књигу. 0
A on---- čit-la--nji-u. A ona je čitala knjigu. A o-a j- č-t-l- k-j-g-. ----------------------- A ona je čitala knjigu.
venni узе-и узети у-е-и ----- узети 0
uz-ti uzeti u-e-i ----- uzeti
Ő vett egy cigarettát. Он--е -зе---и------. Он је узео цигарету. О- ј- у-е- ц-г-р-т-. -------------------- Он је узео цигарету. 0
On je uz-o c-g--e-u. On je uzeo cigaretu. O- j- u-e- c-g-r-t-. -------------------- On je uzeo cigaretu.
Ő vett egy darab csokoládét. Она -е ---л---омад -ок-л--е. Она је узела комад чоколаде. О-а ј- у-е-а к-м-д ч-к-л-д-. ---------------------------- Она је узела комад чоколаде. 0
O-a je u-e-a--o-ad-čok--a--. Ona je uzela komad čokolade. O-a j- u-e-a k-m-d č-k-l-d-. ---------------------------- Ona je uzela komad čokolade.
Ő (férfi) hűtlen volt, de ő (nő) hűséges volt. О- ј--б-- -е--р-н---л- ---о---б--а в----. Он је био неверан, али је она била верна. О- ј- б-о н-в-р-н- а-и ј- о-а б-л- в-р-а- ----------------------------------------- Он је био неверан, али је она била верна. 0
O--je --o-n-v-r--- --- -- o-a-b-la -e-n-. On je bio neveran, ali je ona bila verna. O- j- b-o n-v-r-n- a-i j- o-a b-l- v-r-a- ----------------------------------------- On je bio neveran, ali je ona bila verna.
Ő (férfi) lusta volt, de ő (nő) szorgalmas volt. О- -----о--ењ--ал---- --- -ила --е-н-. Он је био лењ, али је она била вредна. О- ј- б-о л-њ- а-и ј- о-а б-л- в-е-н-. -------------------------------------- Он је био лењ, али је она била вредна. 0
O--j--b-o---nj- a-- je--na b--- vr-dn-. On je bio lenj, ali je ona bila vredna. O- j- b-o l-n-, a-i j- o-a b-l- v-e-n-. --------------------------------------- On je bio lenj, ali je ona bila vredna.
Ő (férfi) szegény volt, de ő (nő) gazdag volt. Он--- -и- --ром--а-, --и је о-а --л- богат-. Он је био сиромашан, али је она била богата. О- ј- б-о с-р-м-ш-н- а-и ј- о-а б-л- б-г-т-. -------------------------------------------- Он је био сиромашан, али је она била богата. 0
On--- -i- -iro-a-a-, ------ --a--il- --g-t-. On je bio siromašan, ali je ona bila bogata. O- j- b-o s-r-m-š-n- a-i j- o-a b-l- b-g-t-. -------------------------------------------- On je bio siromašan, ali je ona bila bogata.
Nem pénze volt, hanem adóssága. Он----е--м----ов-а,-ве-----ов-. Он није имао новца, већ дуговe. О- н-ј- и-а- н-в-а- в-ћ д-г-в-. ------------------------------- Он није имао новца, већ дуговe. 0
On----e -m-- novca--v-c- dug---. On nije imao novca, vec- dugove. O- n-j- i-a- n-v-a- v-c- d-g-v-. -------------------------------- On nije imao novca, već dugove.
Nem szerencséje volt, hanem pechje. Он није им-- с----,-в---п--. Он није имао среће, већ пех. О- н-ј- и-а- с-е-е- в-ћ п-х- ---------------------------- Он није имао среће, већ пех. 0
On -i-e -m-- -r-će,----́--e-. On nije imao srec-e, vec- peh. O- n-j- i-a- s-e-́-, v-c- p-h- ------------------------------ On nije imao sreće, već peh.
Nem sikere volt, hanem kudarca. Он ---е -мао-успех,-ве--н-усп-х. Он није имао успех, већ неуспех. О- н-ј- и-а- у-п-х- в-ћ н-у-п-х- -------------------------------- Он није имао успех, већ неуспех. 0
O--nij- -m-- u---------́ n--s-eh. On nije imao uspeh, vec- neuspeh. O- n-j- i-a- u-p-h- v-c- n-u-p-h- --------------------------------- On nije imao uspeh, već neuspeh.
Nem volt elégedett, hanem elégedetlen. О--ни-е б-- -адо----н, -ећ --з----ољ-н. Он није био задовољан, већ незадовољан. О- н-ј- б-о з-д-в-љ-н- в-ћ н-з-д-в-љ-н- --------------------------------------- Он није био задовољан, већ незадовољан. 0
On n--- --o-z---v-ljan,-ve-- -ezadovoljan. On nije bio zadovoljan, vec- nezadovoljan. O- n-j- b-o z-d-v-l-a-, v-c- n-z-d-v-l-a-. ------------------------------------------ On nije bio zadovoljan, već nezadovoljan.
Nem volt szerencsés, hanem szerencsétlen. Он-н-ј- б-- сре--н, -е--нес--ћ--. Он није био срећан, већ несрећан. О- н-ј- б-о с-е-а-, в-ћ н-с-е-а-. --------------------------------- Он није био срећан, већ несрећан. 0
O- nije -io--re-́-n,--ec----sr---an. On nije bio srec-an, vec- nesrec-an. O- n-j- b-o s-e-́-n- v-c- n-s-e-́-n- ------------------------------------ On nije bio srećan, već nesrećan.
Nem volt szimpatikus, hanem antipatikus. О-----е--ио--им-------- већ -н--п----ан. Он није био симпатичан, већ антипатичан. О- н-ј- б-о с-м-а-и-а-, в-ћ а-т-п-т-ч-н- ---------------------------------------- Он није био симпатичан, већ антипатичан. 0
On----- -io-s-m-at---n, vec- -nt-p-tič-n. On nije bio simpatičan, vec- antipatičan. O- n-j- b-o s-m-a-i-a-, v-c- a-t-p-t-č-n- ----------------------------------------- On nije bio simpatičan, već antipatičan.

Hogyan tanulnak meg helyesen beszélni a gyerekek

Amikor egy ember megszületik, kommunikálni kezd másokkal. A csecsemők sírnak ha szeretnének valamit. Pár hónaposan már képesek egyszerű szavakat kiejteni. Három szavas mondatokat körülbelül két évesen kezdenek el megfogalmazni. Azt, hogy mikor kezdenek el a gyerekek beszélni, nem lehet befolyásolni. Azt azonban igen, hogy milyen jól tanulják meg az anyanyelvüket! Ehhez azonban figyelembe kell venni néhány dolgot. Elsősorban az a fontos, hogy a tanuló gyerek mindig motivált legyen. Fel kell ismernie, hogy a beszéd által képes dolgokat elérni. A csecsemők egy mosolynak is örülnek mint pozitív visszajelzés. Nagyobb gyerekek a környezetükkel való dialógust keresik. A közelükben lévő emberek beszédéhez igazodnak. Ezért fontos a szülők és a nevelők nyelvi színvonala. Azt is meg kell tanulni a gyerekeknek, hogy a nyelvünk értékes! Eközben azonban jól kell hogy érezzék magukat. A felolvasás megmutatja a gyerekeknek, hogy mennyire izgalmas lehet a nyelv. A szülőknek továbbá lehetőleg minél többet kell foglalkozni a gyerekükkel. Ha egy gyerek sok új élményt szerez, beszélni is akar ezekről. A kétnyelvűen felnövő gyerekeknek szabályokra van szükségük. Tisztában kell lenniük azzal, hogy kivel milyen nyelven beszélhetnek. Így agyuk különbséget tud tenni a két nyelv között. Amikor a gyerekek elkezdenek iskolába járni, megváltozik a nyelvük. Megtanulnak egy új köznyelvet. Ilyenkor fontos, hogy a szülők odafigyeljenek arra, hogyan beszél a gyerekük. Kutatások kimutatták, hogy az első nyelv az agyat örökre formálja. Amit gyerekként megtanulunk, egy életen keresztül elkísér minket. Aki gyerekként helyesen megtanulja az anyanyelvét, később profitál belőle. Új dolgokat jobban és gyorsabban lesz képes majd megtanulni - és ez nem csak a nyelvekre igaz…