Ե--վ------կե----- --բ զ---ո-ց-չ- զնգ--մ--:
Ես վեր եմ կենում, երբ զարդուցիչը զնգում է:
Ե- վ-ր ե- կ-ն-ւ-, ե-բ զ-ր-ո-ց-չ- զ-գ-ւ- է-
------------------------------------------
Ես վեր եմ կենում, երբ զարդուցիչը զնգում է: 0 Y-s --r ye- k--u--------z-----s’i--’- ---um-eYes ver yem kenum, yerb zarduts’ich’y zngum eY-s v-r y-m k-n-m- y-r- z-r-u-s-i-h-y z-g-m e---------------------------------------------Yes ver yem kenum, yerb zarduts’ich’y zngum e
Ե---ոգ--ւմ եմ, ----պ--ք-է-սովո--մ:
Ես հոգնում եմ, երբ պետք է սովորեմ:
Ե- հ-գ-ո-մ ե-, ե-բ պ-տ- է ս-վ-ր-մ-
----------------------------------
Ես հոգնում եմ, երբ պետք է սովորեմ: 0 Y-s-----u-----,---rb-p-t-’-e -o--r-mYes hognum yem, yerb petk’ e sovoremY-s h-g-u- y-m- y-r- p-t-’ e s-v-r-m------------------------------------Yes hognum yem, yerb petk’ e sovorem
Ե-բ-----ա-ա--կ ո--ե--մ:
Երբ ես ժամանակ ունենամ:
Ե-բ ե- ժ-մ-ն-կ ո-ն-ն-մ-
-----------------------
Երբ ես ժամանակ ունենամ: 0 Yerb yes -h-m-nak-une-amYerb yes zhamanak unenamY-r- y-s z-a-a-a- u-e-a-------------------------Yerb yes zhamanak unenam
Նա կ--ն---արի- երբ ն- ---ան-- ո-նե--:
Նա կզանգահարի, երբ նա ժամանակ ունենա:
Ն- կ-ա-գ-հ-ր-, ե-բ ն- ժ-մ-ն-կ ո-ն-ն-:
-------------------------------------
Նա կզանգահարի, երբ նա ժամանակ ունենա: 0 Na--za-ga--------r---- zh---n---une-aNa kzangahari, yerb na zhamanak unenaN- k-a-g-h-r-, y-r- n- z-a-a-a- u-e-a-------------------------------------Na kzangahari, yerb na zhamanak unena
Նա--ն--ղն-ւմ -առ--ծ-- -շխ-տելո--փոխ-րեն:
Նա անկողնում պառկած է աշխատելու փոխարեն:
Ն- ա-կ-ղ-ո-մ պ-ռ-ա- է ա-խ-տ-լ-ւ փ-խ-ր-ն-
----------------------------------------
Նա անկողնում պառկած է աշխատելու փոխարեն: 0 Na-ank-g-nu---arrka-s e ashk---elu--’v-kh-r-nNa ankoghnum parrkats e ashkhatelu p’vokharenN- a-k-g-n-m p-r-k-t- e a-h-h-t-l- p-v-k-a-e----------------------------------------------Na ankoghnum parrkats e ashkhatelu p’vokharen
Ն- --րթ---կ---ու-----լ---փ---րեն:
Նա թերթ է կարդում եփելու փոխարեն:
Ն- թ-ր- է կ-ր-ո-մ ե-ե-ո- փ-խ-ր-ն-
---------------------------------
Նա թերթ է կարդում եփելու փոխարեն: 0 N----y------ -ar-----ep-yelu -’----arenNa t’yert’ e kardum yep’yelu p’vokharenN- t-y-r-’ e k-r-u- y-p-y-l- p-v-k-a-e----------------------------------------Na t’yert’ e kardum yep’yelu p’vokharen
Ն---ա-դ-կու- -ս--- --տո-ն--նալ-ւ-փո---ե-:
Նա պանդոկում նստած է տուն գնալու փոխարեն:
Ն- պ-ն-ո-ո-մ ն-տ-ծ է տ-ւ- գ-ա-ո- փ-խ-ր-ն-
-----------------------------------------
Նա պանդոկում նստած է տուն գնալու փոխարեն: 0 N---a-do-u- ns---- --t---gn--u p-vo-ha-enNa pandokum nstats e tun gnalu p’vokharenN- p-n-o-u- n-t-t- e t-n g-a-u p-v-k-a-e------------------------------------------Na pandokum nstats e tun gnalu p’vokharen
Он сидит в пивнушке вместо того, чтобы идти домой.
Amennyire én tudom, itt lakik.
Ինչքան-գիտ-- -ա------- -----ո--:
Ինչքան գիտեմ նա այստեղ է ապրում:
Ի-չ-ա- գ-տ-մ ն- ա-ս-ե- է ա-ր-ւ-:
--------------------------------
Ինչքան գիտեմ նա այստեղ է ապրում: 0 I-ch’k--n -------a----teg--e a-rumInch’k’an gitem na aystegh e aprumI-c-’-’-n g-t-m n- a-s-e-h e a-r-m----------------------------------Inch’k’an gitem na aystegh e aprum
Ինչքան -ի--մ-նա--ո---զ-ւ-կ -:
Ինչքան գիտեմ նա գործազուրկ է:
Ի-չ-ա- գ-տ-մ ն- գ-ր-ա-ո-ր- է-
-----------------------------
Ինչքան գիտեմ նա գործազուրկ է: 0 Inch’k’-n-git-- n--g----a---k eInch’k’an gitem na gortsazurk eI-c-’-’-n g-t-m n- g-r-s-z-r- e-------------------------------Inch’k’an gitem na gortsazurk e
A gondolkodás és a beszéd összetartozik.
Hatással vannak egymásra.
A nyelvi struktúrák formálják a gondolkodásbeli struktúrákat is.
Léteznek olyan nyelvek például, melyekben nincsenek szavak a számokra.
Az ilyen anyanyelvűek nem értik a számok koncepcióját.
Tehát a matematika és a nyelvek is összetartoznak valamilyen formában.
Nyelvtani és matematikai szerkezetek sokszor hasonlítanak egymásra.
Néhány tudós úgy véli, hogy hasonlóan kerülnek értelmezésre.
Úgy gondolják, hogy a beszédközpontunk felelős a matematikáért is.
Segítheti agyunkat a számítások elvégzésében.
Új keletű kutatások azonban más eredményre jutottak.
Kiderítették, hogy agyunk a matematikát nyelv nélkül értelmezi.
A kutatók három férfit vizsgáltak meg.
Ezek a tesztalanyok agya sérült volt.
Ezáltal a nyelv központjuk is sérült volt.
A férfiaknak nagy gondjaik akadtak beszéd közben.
Nem voltak képesek egyszerű mondatok megfogalmazására.
Szavakat sem tudtak megérteni.
A nyelvi teszt után matematikai feladatokat kellett megoldaniuk.
Néhány ezek közül a matematikai feladatokból nagyon bonyolult volt.
Mégis meg tudják fejteni őket a tesztalanyok!
A kutatás eredménye nagyon érdekes.
Megmutatja, hogy a matematika nincsen összekódolva a szavakkal.
Lehetséges hogy a matematikának és a beszédnek ugyanaz az alapja.
Mindkettőt ugyanaz az központ dolgozza fel.
De a matematikát nem kell először lefordítani.
Lehet hogy a matematika és a nyelv közösen fejlődnek…
Amikor az agyunk aztán befejezte fejlődését, egymástól függetlenül léteznek!