Kifejezéstár

hu Melléknevek 2   »   sr Придеви 2

79 [hetvenkilenc]

Melléknevek 2

Melléknevek 2

79 [седамдесет и девет]

79 [sedamdeset i devet]

Придеви 2

[Pridevi 2]

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Egy kék ruha van rajtam. Ј---м----- --б----а-у--а--н-. Ја имам на себи плаву хаљину. Ј- и-а- н- с-б- п-а-у х-љ-н-. ----------------------------- Ја имам на себи плаву хаљину. 0
Ja --a--na--eb--pl--- -a-j-nu. Ja imam na sebi plavu haljinu. J- i-a- n- s-b- p-a-u h-l-i-u- ------------------------------ Ja imam na sebi plavu haljinu.
Egy piros ruha van rajtam. Ј----а- на -еб--цр-е------ину. Ја имам на себи црвену хаљину. Ј- и-а- н- с-б- ц-в-н- х-љ-н-. ------------------------------ Ја имам на себи црвену хаљину. 0
Ja -mam-na---bi-c-------a----u. Ja imam na sebi crvenu haljinu. J- i-a- n- s-b- c-v-n- h-l-i-u- ------------------------------- Ja imam na sebi crvenu haljinu.
Egy zöld ruha van rajtam. Ј--им----а-с--- з-л-н---а---у. Ја имам на себи зелену хаљину. Ј- и-а- н- с-б- з-л-н- х-љ-н-. ------------------------------ Ја имам на себи зелену хаљину. 0
J----am--a-s-bi-z---nu -a-ji-u. Ja imam na sebi zelenu haljinu. J- i-a- n- s-b- z-l-n- h-l-i-u- ------------------------------- Ja imam na sebi zelenu haljinu.
Veszek egy fekete táskát. Ј--к-п--е- ---у------. Ја купујем црну торбу. Ј- к-п-ј-м ц-н- т-р-у- ---------------------- Ја купујем црну торбу. 0
J- k----em---n---or-u. Ja kupujem crnu torbu. J- k-p-j-m c-n- t-r-u- ---------------------- Ja kupujem crnu torbu.
Veszek egy barna táskát. Ја ----ј----ме-у т-р-у. Ја купујем смеђу торбу. Ј- к-п-ј-м с-е-у т-р-у- ----------------------- Ја купујем смеђу торбу. 0
Ja--upujem---eđu-torbu. Ja kupujem smeđu torbu. J- k-p-j-m s-e-u t-r-u- ----------------------- Ja kupujem smeđu torbu.
Veszek egy fehér táskát. Ј- -у-у--м б--- то---. Ја купујем белу торбу. Ј- к-п-ј-м б-л- т-р-у- ---------------------- Ја купујем белу торбу. 0
Ja k---j-- -e-u-to-bu. Ja kupujem belu torbu. J- k-p-j-m b-l- t-r-u- ---------------------- Ja kupujem belu torbu.
Szükségem van egy új autóra. Ј--т-еб-- ново--уто. Ја требам ново ауто. Ј- т-е-а- н-в- а-т-. -------------------- Ја требам ново ауто. 0
Ja----ba--n--o-a-to. Ja trebam novo auto. J- t-e-a- n-v- a-t-. -------------------- Ja trebam novo auto.
Szükségem van egy gyors autóra. Ј- тр-бам-б-з--ауто. Ја требам брзо ауто. Ј- т-е-а- б-з- а-т-. -------------------- Ја требам брзо ауто. 0
J-----b-- -rz- -u--. Ja trebam brzo auto. J- t-e-a- b-z- a-t-. -------------------- Ja trebam brzo auto.
Szükségem van egy kényelmes autóra. Ј- т---ам удоб-н----о. Ја требам удобан ауто. Ј- т-е-а- у-о-а- а-т-. ---------------------- Ја требам удобан ауто. 0
Ja treba- ---b-- a---. Ja trebam udoban auto. J- t-e-a- u-o-a- a-t-. ---------------------- Ja trebam udoban auto.
Ott, fent egy idős nő lakik. Там- -о-е с-ану---ј--на-с---- -ен-. Тамо горе станује једна стара жена. Т-м- г-р- с-а-у-е ј-д-а с-а-а ж-н-. ----------------------------------- Тамо горе станује једна стара жена. 0
Tamo ---e ----uje -edn----ar- ---a. Tamo gore stanuje jedna stara žena. T-m- g-r- s-a-u-e j-d-a s-a-a ž-n-. ----------------------------------- Tamo gore stanuje jedna stara žena.
Ott, fent egy kövér nő lakik. Т--- го---с--ну----е--- --б-ла же-а. Тамо горе станује једна дебела жена. Т-м- г-р- с-а-у-е ј-д-а д-б-л- ж-н-. ------------------------------------ Тамо горе станује једна дебела жена. 0
T-m- --r--sta---e j--na---be-- -e-a. Tamo gore stanuje jedna debela žena. T-m- g-r- s-a-u-e j-d-a d-b-l- ž-n-. ------------------------------------ Tamo gore stanuje jedna debela žena.
Ott, lent egy kíváncsi nő lakik. Т--о---л------у-е-ј-д-а р--озн--------. Тамо доле станује једна радознала жена. Т-м- д-л- с-а-у-е ј-д-а р-д-з-а-а ж-н-. --------------------------------------- Тамо доле станује једна радознала жена. 0
Ta-o-d-l--s--nuj- j--na-r-do----- ž-n-. Tamo dole stanuje jedna radoznala žena. T-m- d-l- s-a-u-e j-d-a r-d-z-a-a ž-n-. --------------------------------------- Tamo dole stanuje jedna radoznala žena.
A vendégeink kedves emberek voltak. Н--и---с-и-су--и-----а-и љ-д-. Наши гости су били драги људи. Н-ш- г-с-и с- б-л- д-а-и љ-д-. ------------------------------ Наши гости су били драги људи. 0
Na-i -osti-su----i--ragi l-u--. Naši gosti su bili dragi ljudi. N-š- g-s-i s- b-l- d-a-i l-u-i- ------------------------------- Naši gosti su bili dragi ljudi.
A vendégeink udvarias emberek voltak. Н-ши--о----су-би----у--у--и--уд-. Наши гости су били културни људи. Н-ш- г-с-и с- б-л- к-л-у-н- љ-д-. --------------------------------- Наши гости су били културни људи. 0
Naši----ti ---bil--kult--n--l---i. Naši gosti su bili kulturni ljudi. N-š- g-s-i s- b-l- k-l-u-n- l-u-i- ---------------------------------- Naši gosti su bili kulturni ljudi.
A vendégeink érdekes emberek voltak. Н-ши ----и--у----- --те-есан-ни људи. Наши гости су били интересантни људи. Н-ш- г-с-и с- б-л- и-т-р-с-н-н- љ-д-. ------------------------------------- Наши гости су били интересантни људи. 0
Naš--gos----- --l--i-tere-an-n-------. Naši gosti su bili interesantni ljudi. N-š- g-s-i s- b-l- i-t-r-s-n-n- l-u-i- -------------------------------------- Naši gosti su bili interesantni ljudi.
Kedves gyerekeim vannak. Ја-им-- др-гу -ецу. Ја имам драгу децу. Ј- и-а- д-а-у д-ц-. ------------------- Ја имам драгу децу. 0
Ja -ma- dragu -ec-. Ja imam dragu decu. J- i-a- d-a-u d-c-. ------------------- Ja imam dragu decu.
De a szomszédoknak szemtelen gyerekei vannak. А-и к--ши-е --а-у---------н---е-у. Али комшије имају безобразну децу. А-и к-м-и-е и-а-у б-з-б-а-н- д-ц-. ---------------------------------- Али комшије имају безобразну децу. 0
Ali------je-ima------o-r-znu-de-u. Ali komšije imaju bezobraznu decu. A-i k-m-i-e i-a-u b-z-b-a-n- d-c-. ---------------------------------- Ali komšije imaju bezobraznu decu.
Az ön gyerekei jók? Ј--у--и В--а---ц- --б-а? Јесу ли Ваша деца добра? Ј-с- л- В-ш- д-ц- д-б-а- ------------------------ Јесу ли Ваша деца добра? 0
Jesu -- ---a-de-- -o-ra? Jesu li Vaša deca dobra? J-s- l- V-š- d-c- d-b-a- ------------------------ Jesu li Vaša deca dobra?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

Egy nyelv, sok különböző változat

Akkor is ha csak egy nyelvet beszélünk, sok nyelven kommunikálunk. Ugyanis egy nyelv sem egy önmagában zárt rendszer. Minden nyelvben számos dimenzió mutatkozik meg. A nyelv egy élő rendszer. A beszéd mindig a beszélgető partnerhez igazodik. Ezért változtatják az emberek a nyelvet amit beszélnek. Ezek a változások sokféle képen jelentkeznek. Minden nyelvnek megvan például a maga története. A nyelv változott az idők során és a jövőben is változni fog. Ezt onnan lehet felismerni, hogy az idős emberek máshogyan beszélnek mint a fiatalok. A legtöbb nyelvben ezen felül megtalálhatók különböző dialektusok is. A legtöbb dialektusban beszélő ember azonban képes alkalmazkodni a környezetéhez. Bizonyos helyzetekben a hivatalos nyelven beszélnek. A különböző társadalmi rétegek különböző nyelvvel rendelkeznek. A fiatalok nyelve vagy a vadászok nyelve jó példa erre. A munka világában az emberek általában máshogyan beszélnek mint otthon. Sokan munka közben szaknyelvet is használnak. A beszélt és az írott nyelvben is mutatkoznak különbségek. A beszélt nyelv sokszor sokkal egyszerűbb mint az írott. Ez a különbség nagyon nagy is lehet. Ez akkor fordul elő, amikor az írott nyelv sokáig nem változik. A nyelv használóinak ilyenkor meg kell tanulniuk a nyelv írásos formáját használni. Sokszor a nők és a férfiak nyelve is különbözik egymástól. A nyugati társadalmakban ez a különbség nem túl nagy. Vannak azonban olyan országok, ahol a nők teljesen máshogy beszélnek mint a férfiak. Vannak olyan kultúrák is ahol az udvariasságnak egyéni nyelvi formái vannak. Tehát nem is olyan egyszerű beszélni! Nagyon sok dologra kell közben egyszerre figyelnünk...