Под-ж-и- п--а -----г-то-лю-ь.
Подожди, пока я приготовлюсь.
П-д-ж-и- п-к- я п-и-о-о-л-с-.
-----------------------------
Подожди, пока я приготовлюсь. 0 Podozh----poka ya-prigoto--y--ʹ.Podozhdi, poka ya prigotovlyusʹ.P-d-z-d-, p-k- y- p-i-o-o-l-u-ʹ---------------------------------Podozhdi, poka ya prigotovlyusʹ.
По---ди----к--о--вер---с-.
Подожди, пока он вернётся.
П-д-ж-и- п-к- о- в-р-ё-с-.
--------------------------
Подожди, пока он вернётся. 0 P---zhd------a on----n--sy-.Podozhdi, poka on vernëtsya.P-d-z-d-, p-k- o- v-r-ë-s-a-----------------------------Podozhdi, poka on vernëtsya.
Я ж----п-к- фи----закончи-с-.
Я жду, пока фильм закончится.
Я ж-у- п-к- ф-л-м з-к-н-и-с-.
-----------------------------
Я жду, пока фильм закончится. 0 Y----du--poka--il-- zako-chit--a.Ya zhdu, poka filʹm zakonchitsya.Y- z-d-, p-k- f-l-m z-k-n-h-t-y-.---------------------------------Ya zhdu, poka filʹm zakonchitsya.
К--да ты-е-е-ь-- о--у-к?
Когда ты едешь в отпуск?
К-г-а т- е-е-ь в о-п-с-?
------------------------
Когда ты едешь в отпуск? 0 Kogd- ty y--e--ʹ-v-o--usk?Kogda ty yedeshʹ v otpusk?K-g-a t- y-d-s-ʹ v o-p-s-?--------------------------Kogda ty yedeshʹ v otpusk?
Е-- -------их-каникул?
Ещё до летних каникул?
Е-ё д- л-т-и- к-н-к-л-
----------------------
Ещё до летних каникул? 0 Yes---- -o -e-n-----------?Yeshchë do letnikh kanikul?Y-s-c-ë d- l-t-i-h k-n-k-l----------------------------Yeshchë do letnikh kanikul?
Да- -е--д -а-алом--е-----ка-и-ул.
Да, перед началом летних каникул.
Д-, п-р-д н-ч-л-м л-т-и- к-н-к-л-
---------------------------------
Да, перед началом летних каникул. 0 D-, pere---a--alo- let-ikh -a-ik--.Da, pered nachalom letnikh kanikul.D-, p-r-d n-c-a-o- l-t-i-h k-n-k-l------------------------------------Da, pered nachalom letnikh kanikul.
П-мой -уки п---- те-- к-- -ад-ться з- стол.
Помой руки перед тем, как садиться за стол.
П-м-й р-к- п-р-д т-м- к-к с-д-т-с- з- с-о-.
-------------------------------------------
Помой руки перед тем, как садиться за стол. 0 P-mo- r-k- p-r-d--em- --k-s---tʹ--a za-sto-.Pomoy ruki pered tem, kak saditʹsya za stol.P-m-y r-k- p-r-d t-m- k-k s-d-t-s-a z- s-o-.--------------------------------------------Pomoy ruki pered tem, kak saditʹsya za stol.
К-гд- -ы---р-ёш-с--до--й?
Когда ты вернёшься домой?
К-г-а т- в-р-ё-ь-я д-м-й-
-------------------------
Когда ты вернёшься домой? 0 Ko--a-----e-n-s--sy- do-o-?Kogda ty vernëshʹsya domoy?K-g-a t- v-r-ë-h-s-a d-m-y----------------------------Kogda ty vernëshʹsya domoy?
После -а----й?
После занятий?
П-с-е з-н-т-й-
--------------
После занятий? 0 P-s-- -an-ati-?Posle zanyatiy?P-s-e z-n-a-i-?---------------Posle zanyatiy?
Да,--огд- ----т-я-----------.
Да, когда занятия закончатся.
Д-, к-г-а з-н-т-я з-к-н-а-с-.
-----------------------------
Да, когда занятия закончатся. 0 D---kog---zany-ti-a--akon-----ya.Da, kogda zanyatiya zakonchatsya.D-, k-g-a z-n-a-i-a z-k-n-h-t-y-.---------------------------------Da, kogda zanyatiya zakonchatsya.
П--л-------с----- ---ч-- он--о--ш---е--ог--а---ать.
После несчастного случая он больше не мог работать.
П-с-е н-с-а-т-о-о с-у-а- о- б-л-ш- н- м-г р-б-т-т-.
---------------------------------------------------
После несчастного случая он больше не мог работать. 0 P--l- ---c-as-nog--sluc---a o- --lʹs---n---o--rab--a-ʹ.Posle neschastnogo sluchaya on bolʹshe ne mog rabotatʹ.P-s-e n-s-h-s-n-g- s-u-h-y- o- b-l-s-e n- m-g r-b-t-t-.-------------------------------------------------------Posle neschastnogo sluchaya on bolʹshe ne mog rabotatʹ.
További nyelvek
Kattints egy zászlóra!
Miután balesete volt, nem tudott többé dolgozni.
После несчастного случая он больше не мог работать.
Posle neschastnogo sluchaya on bolʹshe ne mog rabotatʹ.
Посл--то--- --к-о--п-т--ял ра-оту, о- -ое-ал-- -ме--к-.
После того, как он потерял работу, он поехал в Америку.
П-с-е т-г-, к-к о- п-т-р-л р-б-т-, о- п-е-а- в А-е-и-у-
-------------------------------------------------------
После того, как он потерял работу, он поехал в Америку. 0 Po-le tog-,-k---on---te-y-l --bot-- o- -oy--h---v A----k-.Posle togo, kak on poteryal rabotu, on poyekhal v Ameriku.P-s-e t-g-, k-k o- p-t-r-a- r-b-t-, o- p-y-k-a- v A-e-i-u-----------------------------------------------------------Posle togo, kak on poteryal rabotu, on poyekhal v Ameriku.
További nyelvek
Kattints egy zászlóra!
Miután elvesztette a munkát, elment Amerikába.
После того, как он потерял работу, он поехал в Америку.
Posle togo, kak on poteryal rabotu, on poyekhal v Ameriku.
П-с-е--о----к---он-п---е--л-----е-ику, о- р---ог----.
После того, как он переехал в Америку, он разбогател.
П-с-е т-г-, к-к о- п-р-е-а- в А-е-и-у- о- р-з-о-а-е-.
-----------------------------------------------------
После того, как он переехал в Америку, он разбогател. 0 P--le-t---,--ak -- p----ekh---- -me---u--------bogat-l.Posle togo, kak on pereyekhal v Ameriku, on razbogatel.P-s-e t-g-, k-k o- p-r-y-k-a- v A-e-i-u- o- r-z-o-a-e-.-------------------------------------------------------Posle togo, kak on pereyekhal v Ameriku, on razbogatel.
További nyelvek
Kattints egy zászlóra!
Miután elment Amerikába, gazdag lett.
После того, как он переехал в Америку, он разбогател.
Posle togo, kak on pereyekhal v Ameriku, on razbogatel.
Az idegen nyelvek manapság egyre fontosabbak lesznek.
Sok ember tanul egy idegen nyelvet.
De sok érdekes nyelv létezik a világon.
Ezért sok ember egyszerre több nyelvet tanul.
Ha a gyerekek két nyelvvel nőnek fel akkor ez legtöbbször nem jelent problémát.
Agyuk mindkét nyelvet automatikusan megtanulja.
Amikor felnőnek, tudják, mi melyik nyelvhez tartozik.
A kétnyelvűek ismerik a két nyelvre vonatkozó jellegzetes ismertetőjeleket.
A felnőtteknél ez máshogy van.
Ők nem képesek ilyen könnyen két nyelvet egyszerre megtanulni.
Aki két nyelvet tanul egyszerre, jó ha betart néhány szabályt.
Először is fontos, hogy összehasonlítsuk egymással a két nyelvet.
Azok a nyelvek, amelyek ugyanahhoz a nyelvcsaládhoz tartoznak, nagyon hasonlítanak egymásra.
Ez keveredéshez vezethet.
Ezért ésszerű a két nyelvet pontosan összehasonlítani.
Írhatunk például egy listát.
Felírjuk a hasonlóságokat és az eltéréseket.
Így agyunk kénytelen intenzíven foglalkozni a két nyelvvel.
Könnyebben megtanulja a két nyelv különlegességeit.
Szintén hasznos, ha minden nyelv számára külön színt vagy füzetet használunk.
Ez segít abban, hogy világosan elkülönítsük egymástól a két nyelvet.
Abban az esetben ha különböző nyelvcsaládokhoz tartozó nyelveket tanulunk, akkor ez máshogy működik.
Egymástól nagyon eltérő nyelveknél nem áll fenn a keveredés veszélye.
Itt a nyelvek összehasonlításának veszélye áll fenn!
Az lenne a legjobb, ha a nyelveket anyanyelvünkkel hasonlítanánk össze.
Ha agyunk felismeri a különbségeket, akkor hatékonyabban tanul.
Az is fontos, hogy mindkét nyelvet hasonló erőfeszítéssel tanuljuk.
Elméletileg viszont mindegy az agyunk számára, hogy hány nyelvet tanul…