ე--რ---ე--ბ-ა?
ეს რა შენობაა?
ე- რ- შ-ნ-ბ-ა-
--------------
ეს რა შენობაა? 0 e- -a--h-no-aa?es ra shenobaa?e- r- s-e-o-a-?---------------es ra shenobaa?
ეს-შ--ო-ა -ა--ნ---ა?
ეს შენობა რა ხნისაა?
ე- შ-ნ-ბ- რ- ხ-ი-ა-?
--------------------
ეს შენობა რა ხნისაა? 0 e--------a ----hni---?es shenoba ra khnisaa?e- s-e-o-a r- k-n-s-a-----------------------es shenoba ra khnisaa?
ეს-შენო-ა--ი--ა-შ--ა?
ეს შენობა ვინ ააშენა?
ე- შ-ნ-ბ- ვ-ნ ა-შ-ნ-?
---------------------
ეს შენობა ვინ ააშენა? 0 e--sheno------ -a-----?es shenoba vin aashena?e- s-e-o-a v-n a-s-e-a------------------------es shenoba vin aashena?
მე-ა-ქიტე-ტ-რ---აი--ტ-რე--ბ-.
მე არქიტექტურა მაინეტერესებს.
მ- ა-ქ-ტ-ქ-უ-ა მ-ი-ე-ე-ე-ე-ს-
-----------------------------
მე არქიტექტურა მაინეტერესებს. 0 me------'e-t-ur----i--t-er---b-.me arkit'ekt'ura mainet'eresebs.m- a-k-t-e-t-u-a m-i-e-'-r-s-b-.--------------------------------me arkit'ekt'ura mainet'eresebs.
მე ხე-ოვნება მა--ტე-ეს--ს.
მე ხელოვნება მაინტერესებს.
მ- ხ-ლ-ვ-ე-ა მ-ი-ტ-რ-ს-ბ-.
--------------------------
მე ხელოვნება მაინტერესებს. 0 m---h-lov--ba maint'er-----.me khelovneba maint'eresebs.m- k-e-o-n-b- m-i-t-e-e-e-s-----------------------------me khelovneba maint'eresebs.
Világszerte több mint 6000 különböző nyelv létezik.
Mindegyiknek egyazon szerepet van.
Segítenek nekünk az információ megosztásában.
Ez minden nyelvben különböző formában történik.
Ugyanis minden nyelv a saját szabályai alapján működik.
A sebesség is, mellyel a nyelvet beszélik különböző.
Ezt nyelvkutatók különböző kutatások során bebizonyították.
Ehhez rövid szövegrészeket különböző nyelvekre fordítottak.
Ezeket a szövegeket aztán anyanyelvűekkel felolvastatták.
Az eredmény egyértelmű volt.
A japán és a spanyol a leggyorsabb nyelvek.
Ezeken a nyelveken beszélők másodpercenként majdnem 8 szótagot ejtenek ki.
Lényegesen lassabban beszélnek a kínaiak.
Ők 5 szótagot ejtenek ki másodpercenként.
A sebesség a szótagok összetettségétől függ.
Amennyiben a szótagok összetettebbek, tovább tart kiejteni őket.
A német nyelv például 3 szótagot tartalmaz másodpercenként.
Ezért viszonylag lassan beszélik.
A gyors beszéd viszont nem jelenti azt, hogy sokat mondunk.
Sőt, pont ellenkezőleg!
A gyorsan kiejtett szótagok kevés információt tartalmaznak.
Tehát annak ellenére hogy a japánok gyorsan beszélnek, kevés tartalmat adnak át.
A ‘lassabb’ kínai kevesebb szóval többet ad át.
Az angol szótagjai is sok információt tartalmaznak.
Érdekes: A megvizsgált nyelvek majdnem ugyanannyira hatékonyak!
Ez azt jelenti, hogy aki lassabban beszél többet ad át.
Aki gyorsabban beszél, annak több szóra van szüksége.
Tehát a végén mindenki szinte egyszerre ér célba…